Finomérzékelési gyakorlatok: „Gumiszalag” technika

Már ennél a második gyakorlatnál meg kellene próbálni megszabadulni minden gondolattól úgy, ahogyan az alakzatok észlelésekor talán már sikerült is. Ezt az állapotot eleinte nem könnyű megteremteni vagy fenntartani. Ilyenkor segíthet, ha csupán figyelünk, és közben ellazulunk, így létrejöhet egyfajta belső üresség, amely egyre jobban kiterjeszthető.

• Ennél a gyakorlatnál egyenes háttal ülhetünk vagy állhatunk. Lábunk körülbelül vállszélességnyi terpeszben legyen a padlón. Nyugodt ritmusban lélegezzünk, és lazítsuk el a testünket.

• Hüvelykujjunkat kétszer-háromszor nyomjuk tenyerünk közepébe, hogy aktiváljuk a kézcsakrákat. /Arra ügyeljünk, hogy ne dörzsöljük meg tenyerünket, mert az lezárná a csakrákat!/

• Két kezünket távolítsuk, majd ismét közelítsük egymáshoz. Míg egyszer távolítsuk, majd újból közelítsük őket. Közben érezzük a nyomást és a nyújtást, mintha gumiszalag feszülne közöttük.

• Amikor már egyértelműen érezzük a nyújtást és a nyomást, kezdjünk koponyánk közepére összpontosítani, fülünk vonala fölött körülbelül 5 centiméterrel. Ezzel kölcsönhatást hozunk létre kezünk és az agyunk között. Ez automatikusan fokozza a tobozmirigy működését, ami viszont erősíti a szellemi világgal való kapcsolatunkat.

Amikor már egyértelműen érezzük a kapcsolatot agyunk és a kezünk között, fennhangon mondjuk azt, hogy „rögzítve”.

Ezután próbáljuk megérezni a két tenyerünk közötti finom, de egyértelműen érezhető energiaáramlást. Ne akarjuk irányítani az energiát, csak figyeljünk. Érezzük tenyerünk összeérintésekor az ellenállást, szétnyílásakor pedig a vonzóerőt.

* Gyakoroljunk, ameddig jólesik. Sikert itt nem a tevékenységgel érünk el, hanem a megfigyeléssel.