Naspolya: a sokoldalú gyümölcs

A napjainkban ritkaságnak számító naspolya a rózsafélék családjába tartozik, közeli rokonai az alma és a körte. Szelídgesztenyére emlékeztető ízű, lekvár-állagú terméshúsa a fagyoktól élvezhető.

 

Gyógyhatásai:

 

* gazdag vitaminokban, különösen c-vitaminban

* gazdag ásványi anyagokban (réz, cink, mangán, magnézium, vas, kálium és kalcium)

* pektintartalma védi emésztőrendszerünket, segíti a vastagbél baktériumos emésztését. Székrekedés és hasmenés esetén is hatásos.

* erősíti a csontot

* serkenti természetes védekező rendszerünket

* mérsékeli az étkezések utáni vércukorszint emelkedést

* koleszterin csökkentő

* gyulladáscsökkentő

* vérszegénységre is hatásos

 

Nem „szabályos” gyümölcs: a színe barnás, mintha romlófélben lenne, nem lehet egy jó nagyot harapni belőle, az íze is szokatlan – de azért érdemes felfedezni a késő ősz gyümölcsét, a naspolyát.

A naspolya (Mespilus germanica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, az alma, a körte, a birs rokona. Egyes források szerint Japánból származik, másutt úgy tudják, hogy egy kínai kantonból lopták át Európába. A naspolyafa terméséből és leveléből előállított készítmények a szájüreg és a garat gyulladásainak csökkentésére használhatók. Bélbetegségek kezelésében is szerepet kapott. A naspolyafa kérgének főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására alkalmazták. A naspolyamagból készített teának vesekő elleni gyógyhatást tulajdonítanak.

Gyümölcse gömbölyű vagy körte alakú. Héja molyhos, színe éretten barna, édeskés fanyar ízű, állománya kásás. Késő ősszel érik. A fáról leszedve még kemény és élvezhetetlen a naspolya, de érlelés után megpuhul, vékony héja pergamenszerűen elválik, lehúzható és sötétebb barna lesz, íze pedig édessé válik. 

 

Mintegy 12 százalék szénhidrátot és az almafélék közül is kiemelkedő mennyiségű, 12 mg C-vitamint tartalmaz száz grammonként. Éretten a nyersen való fogyasztása mellett lekvár főzésre is alkalmas, mivel magas a pektintartalma. Tartalmaz még vasat és kalciumot, emellett jelentős mennyiségű cserzőanyagot is. A vastartalma miatt fogyasztása vérzékenyeknek kifejezetten ajánlott és ezen kívül még csonterősítő hatása is van. Gyulladáscsökkentő hatású növényként ismeri a természetgyógyászat. Energiatartalma 55 kcal, 236 kJ/100 gramm. 

 

A naspolya ún. utóérő gyümölcs, október végén, november elején lehet szüretelni. Régen szalmára terítve érlelték a kamrában, de akkor is jó, ha a leszedésével megvárják az első fagyot. A somhoz és a kökényhez hasonlóan ugyanis legjobban akkor fogyasztható, ha megcsípte a dér, népiesen szólva „szottyossá” válik. 

 

Feldolgozható gyümölcslekvárnak, pürének (húsok mellé köretként), vagy más gyümölcsfajtákkal (például birs, alma, körte, vagy szilva) vegyesen ivólének. Az érett, dércsípte gyümölcsöt fogyaszthatjuk nyersen. Ilyenkor a héját lehúzzuk, a magokat kikerüljük, mert ezek élvezhetetlenek. Zselét is lehet belőle főzni, mert sok pektint tartalmaz.

 

Parfét készíthetünk a naspolyából, ha a megmosott gyümölcsöt megtisztítjuk a héjától és a magvaitól, majd turmixgépben összetörjük. Narancslikőrrel, cukorral, vaníliás cukorral, pici sóval ízesítjük, majd habba vert tejszínbe keverjük, és formába öntve fagyasztjuk. 

Lekvárnak elkészítve nem kell a héját, magvait sem eltávolítani, hanem kilónként négy deci víz hozzáadásával főzzük, amíg szét nem esnek a gyümölcsök. Szitán átnyomjuk, azután adjuk hozzá a cukrot, azzal együtt sűrűre főzzük. Üvegekbe téve száraz dunsztba helyezzük. Sokféle süteménybe, krémbe, egyéb édességbe felhasználható. 

Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!