Élet a fényben: a fájdalom leküzdése

Valóban igaz, hogy ha szenvedés és fájdalom vesz körül és lakozik bennünk, nehéz észrevenni a fényes oldalt. De minél mélyebbre megyünk meditációnkban, annál könnyebb a fényben maradnunk. A szenvedés, a kudarc és a depresszió nem zavarhat minket, hogyha fényben élünk. Ha megjelennek, tapasztalatként kell őket fogadnunk, nem ellenségként.

Legtöbbünk egyfajta szubtilis élvezetet kap a szenvedéstől és a fájdalomtól. Néha tudat alatt kifejezetten hívjuk a szenvedést. Azután amikor ez a szenvedés elér bennünket, sírunk: Miért kell nekem ennyit szenvednem? De valójában szubtilisan élvezzük a szenvedést.

A fényben maradás fontossága

A frusztráció és a depresszió soha, de soha nem segíthet rajtunk. Meg kell próbálnunk a fényben, nem pedig a sötétségben maradni. Ha a fényben maradunk, érzéketlenné válunk a kudarcra és a frusztrációra.

Az élet maga is fény, csak nem tudjuk, hogyan kell megfelelően szemlélni. Abban a pillanatban, amikor az életre gondolunk, olyan érzésünk van, hogy az valami átmeneti dolog, ami a frusztráció tapasztalatát nyújtja. Úgy érezzük, ez egy álom. De ha más szemszögből tekintjük az életet, megérezzük, hogy ez az örök Élet része.

Az örök Élet

A születésben, a teremtésben élet van. A halál után is élet van, örök Élet. Ha érezzük, hogy az örök Élet létezik, és hogy ez a földi élet pusztán ezen örök Élet folytonosságának része, akkor nem érzékelhetünk kudarcot és depressziót.

A szív és a lélek érzékelése

Könnyen megtapasztaljuk, mi történik a fizikai vagy a vitális részben. De nagyon nehéz azt érzékelnünk, hogy mi történik a szívben vagy a lélekben. Ha ezt egyszer érezni tudjuk, felfedezzük, hogy az tiszta öröm. Örömből keletkeztünk, örömbe növünk bele, és az örömbe térünk meg élet-utunk végén. Ha elménket el tudjuk vonni szenvedésünktől, és beledobjuk a lélek tengerébe, akkor meglátjuk, hogy nincs többé frusztráció, nincs többé bánat és nincs többé vereség.