Tudományos vizsgálatok az azték halálsíp agyi hatásairól
Az azték kultúra egyik legrejtélyesebb tárgya, a halálsíp, nem csupán félelmetes látványával, de hátborzongató hangjával is megragadja a figyelmet. Egy új kutatás szerint ezek a különös eszközök olyan hatással vannak az emberi agyra, amely az uncanny valley jelenséghez hasonlítható. A síp hangja különösen intenzív és nyugtalanító élményt vált ki, amit a tudomány most kezd igazán megérteni.
Mi az az azték halálsíp, és miért olyan különleges?
Az azték halálsípok olyan koponya alakú hangszerek, amelyek hangja a sziszegéstől a vérfagyasztó sikolyokig terjedhet. Az ezekből áradó zajok egyedülálló módon kombinálják a természetes és mesterséges hangokat, ezáltal olyan akusztikai élményt nyújtanak, amely az emberi agy számára nehezen feldolgozható.
Eredeti szerepük az azték rítusokhoz kötődött, különösen vallási ceremóniák és áldozati szertartások során használták őket. Egyes elméletek szerint a harcmezőn is alkalmazhatták, hogy megfélemlítsék az ellenséget, bár ennek egyértelmű bizonyítékait eddig nem találták meg.
A halálsíp és az emberi agy kapcsolatának feltárása
Hogyan vizsgálják a hatásokat?
A Zürichi Egyetem és norvég kutatóintézetek szakemberei fMRI-szkennelésekkel tanulmányozták a halálsíp által keltett hangok hatását. A kísérletben 70 önkéntes vett részt, akik különféle hangokat hallgattak, köztük a halálsíp sikolyra emlékeztető zajait is. Harminckét résztvevő agyi aktivitását részletesen rögzítették.
Milyen hatást gyakorol a halálsíp az agyra?
A kutatás eredményei szerint a halálsíp hangja az agy alacsonyabb rendű hallórégióit aktiválja, különösen azokat, amelyek érzékenyek a sikolyokhoz vagy averzív zajokhoz hasonló hangokra. Ezek a kezdeti reakciók olyan magasabb agyi területeken folytatódnak, mint például az inferior frontális kéreg, amely az összetett feldolgozásért felelős, és a mediális frontális kéreg, amely az asszociációs elemzéseket végzi.
Ez a kettősség, ami egyedi is, – természetes és mesterséges elemek jelenléte – megnehezíti az agy számára a hang kategorizálását, így a síp által kiváltott érzetek az uncanny valley jelenséghez hasonlítanak, amely az emberszerű, de mégis idegenszerű hatásokra utal.
A halálsíp régészeti és szimbolikus jelentősége
A halálsípokat az i. sz. 1250–1521 közötti rituális temetkezésekkel hozzák összefüggésbe. A kutatók szerint ezek az eszközök szimbolizálhatták az azték szélistent, Ehecatlt, vagy a Mictlanon, az alvilágon átfújó szelet.
A síp nem csupán hangszerré vált az aztékok számára, hanem szimbólummá is, amely összeköti a rítusokat, a vallási hitvilágot és az emberi érzelemvilágot.
A kísérteties hangok jövőbeni kutatása
A halálsíp különleges akusztikai és neurológiai hatásainak feltárása nemcsak a történelmi kontextus megértéséhez járul hozzá, hanem az emberi érzelem- és reakciómechanizmusok alaposabb vizsgálatát is segíti. A kutatások folytatása megmutathatja, hogyan használhatók fel ezek az ismeretek a modern pszichológia és neurológia területén.
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!