Több mint 1700 ősi vírust fedeztek fel egy tibeti gleccser mélyén
Tudósok a tibeti Guliya-gleccser mélyéről származó jégmagmintákat elemezve több mint 1700 ősi vírust fedeztek fel. Ezek a vírustöredékek akár 41 000 éve is a jég fogságában lehetnek, és páratlan betekintést nyújtanak a Föld klímatörténetébe és az élet evolúciójába. A kutatást a Nature Geoscience folyóiratban publikálták.
A jégkorszak víruskamrája
Az Ohio Állami Egyetem kutatói, Dr. ZhiPing Zhong vezetésével, belefúrtak a gleccser mélyebb rétegeibe, hogy „időutazást” tegyenek a Föld múltjába.
„Nem csak vírusokat találunk, hanem annak történetét is olvassuk, hogyan alkalmazkodott az élet a drámai klímaváltozásokhoz” – magyarázta Zhong.
Ezek a vírusok, amelyek közül sok teljesen ismeretlen a tudomány számára, abban az időben kerültek a jég fogságába, amikor még mamutok barangoltak a Földön, és a jégtakarók uralták a bolygót. Érdekes módon körülbelül 11 500 évvel ezelőtt, a jégkorszakból a holocén korszakba való átmenet idején, jelentős növekedés volt megfigyelhető a vírusok sokféleségében.
Vírusok: A láthatatlan utazók
De ezek a vírusok nem csupán Tibet helyi lakói voltak. Genetikai elemzések szerint néhány akár olyan távoli helyekről is érkezhetett, mint a Közel-Kelet vagy az Északi-sark.
„Képzeljük el, ahogy a vírusok a széllel utaznak, vagy vándormadarak tollain. ” – csodálkozott Zhong, élénk képet festve a vírusokról, mint globális utazókról.
Mit jelent ez számunkra?
A felfedezés következményei jelentősek.
„Azáltal, hogy megértjük, hogyan fejlődtek a vírusok a múlt klímaváltozásai során, jobban előrejelezhetjük, hogyan viselkedhetnek a modern vírusok a gyors felmelegedés idején” – mondta Lonnie Thompson társszerző.
Ez a felismerés kulcsfontosságú lehet az új betegségek előrejelzésében, vagy annak megértésében, hogyan mutálódhatnak a meglévő vírusok. Ráadásul az alkalmazott technikák hamarosan felhasználhatók lehetnek az élet keresésére más bolygókon.
„Ha ezt meg tudjuk tenni a Földön, képzeljük el, mit találhatunk jégborította holdakon, mint például az Európán” – tette hozzá Thompson.
Verseny a felolvadó idővel
Azonban az idő szorít.
„A klímaváltozás elolvasztja ezeket a természetes archívumokat” – figyelmeztet Thompson.
Az, hogy ezeket a jégmagokat még az eltűnésük előtt begyűjtsék és elemezzék, sürgető feladat, hiszen velük együtt pótolhatatlan adatok veszhetnek el bolygónk múltjáról és talán jövőjéről is.
Ez az áttörést jelentő kutatás nem csupán a virológiáról bővíti ismereteinket; éles emlékeztető az élet kitartására és bolygónk történetének múlandó természetére. Ahogy ezek a gleccserek elolvadnak, nem csupán jeget veszítünk, hanem a Föld történetének egy-egy fejezetét is.
A Guliya-gleccser, amely egykor csupán egy távoli, jeges csúcs volt, ma a felfedezések világítótornyaként áll, figyelmeztetve minket a közelgő változásokra és azokra a titkokra, amelyeket talán még felfedezhetünk – akár a távoli bolygók jeges vidékein is.
Fordította: Sandal-Bárány Tünde Nikoletta
(Az írást csak forrás és szerző vagy fordító megjelöléséve lehet megosztani, változtatás nélkül!)
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
geologyin.com
