Mikor Seisetsu volt a kamakurai Engaku-templom mestere, nagyobb termekre lett volna szüksége a tantáshoz, mert a meglevőek túlzsúfoltak voltak. Egy edói kereskedő, Umezu Seibei elhatározta, hogy ötszáz aranypénzt – ryót – ajándékoz egy tágasabb iskola építésére, s ezt az összeget elvitte a mesterhez.
Seisetsu csak ennyit mondott:
– Rendben van, elfogadom.
Umezu átnyújtotta a zacskó aranyat, de a mester viselkedése elégedetlenné tette. Három ryóból egy évig is elél az ember, neki még csak meg sem köszönték az ötszázat.
– Ötszáz ryo van ebben a zacskóban. – kezdett célozgatni Umezu.
– Ezt már mondta az előbb. – válaszolta Seisetsu.
– Ha mégoly nagyon gazdag vagyok is, ötszáz ryo nagyon sok pénz. – jegyezte meg a kereskedő.
– Azt akarja, hogy megköszönjem? – kérdezte Seisetsu.
– Úgy illene.
– Miért nekem kéne megköszönnöm? Az legyen hálás, aki ad.
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
previous post
next post