Szimbólumok/Állatszimbólumok: Bagoly

A görög Athéné baglya még a tudás és bölcsesség szimbóluma volt, a kereszténységnek köszönhetően azonban egyértelműen a rossz ómenné vált és a boszorkányok madaraként vált közismertté. 

Athénben az Akropoliszon az istennő templomában nagy számban tartották és nevelték a szent madarat s mint tudjuk, a tudománynak a mai napig is jelképe. Az Akropolisz őrzője volt. A magasabb rendű bölcsességet jelképezi. A női attribútumok, a Hold és az éjszaka szimbóluma.

A bagoly értelmi képességei valóban nem csekélyek. Jól megfér társaival is. Éjjel vadászik apró emlősökre, bogarakra, egérre, verébre. A bagoly első tojás után kotlik, ezért különböző korúak a fiókák. A nagyobbak elárvult öccseikről is gondoskodhatnak.

 

Általában az alvilággal és a halállal társítják, de egyes helyeken úgy hiszik, a bagoly hozza a születendő gyermek lelkét a túlvilágról.

 

A mi kuvikunk galambnagyságú, de annál zömökebb. Háta sötét egérszínű, szabálytalan fehér foltokkal. A farktollakat rozsdasárgás foltok tarkítják. Szeme kénsárga. Leginkább odvas fákban bővelkedő erdőszéleken, falvak, tanyák közelében, padlásokon, tornyokon telepszik meg. Napközben rejtekhelyén gubbaszt. Kísérteties árnyként suhanó éji röpte és kuvikolása megrettenti a babonás embereket. Az a hiedelem járja, hogy ahol felhangzik szava, nemsokára meghal valaki, lélekvivő madárnak tartják. Van hol bálványként imádják, máshol az ördög reinkarnációjaként gyűlölik.

A mediterrán országokban szeretik, Palesztinában pedig szerencsemadárnak tartják.

A mágia, az előjelek, a csendes bölcsesség és a sötétben látás misztériuma lengi körül.

A tatárok kánja fekete éjjeli baglyot viselt aranypajzsán, mivel a mitológia szerint az első mongol uralkodó, Dzsingisz kán életét egy ilyen madár mentette meg.

Kínában az „Első Kovács” emblémája bagoly. A kovács az anyagon uralkodó mágikus képességek és alakítóerő megszemélyesítője. Huang-tit, a Szaturnusz jellegű Sárga Császárt tartották az „Első Kovács”-nak.

A keltáknál is a kovácsok szent madara, mivel a kovácsok beavatottak, a közönséges ember elől elrejtett dolgoknak, és a fémek természetének ismerői.

A bagoly a későbbi időkben a főnix ellenpárja, a szerencsétlenség előhírnöke lett.

Mexikóban, az azték kultúrát megelőzően az esőisten szent madara volt, az aztékoknál viszont démoni éjszakai lénynek és rossz előjelnek számított.

Az Északi Szél megszemélyesítője.

A pueblo indiánok szerint a madár a halál istenével áll kapcsolatban, de egyben a termékenység szelleme is.

A régi Angliában a búskomorságba esett, elszegényedett embert „bagolyverte” jelzővel illették.

A kabarok egyik szent állata a fülesbagoly volt, méghozzá az óriástermetű, fekete, éjjeli életmódú bagoly lett a Mindenség Nagy Istene jelképévé. Buhunak nevezték, míg a török-tatár nyelvekben ugu, uhu a bagoly neve.

A világ számos részén kivételes gyógyerőt tulajdonítottak neki. A bagoly a mágia és a sötétség, a bölcsesség és a jövendőmondás madara.

Kulcsszavak: magasabb rendű bölcsesség, Hold, nőiség, éjszaka, lélekvivő, szerencsemadár, halálmadár, anyagon uralkodás, jövendőmondás. Csöndes bölcsesség és éjszakai látóképesség, gyógyerő, mágia szimbóluma.

 

Bagolyhuhogást hallani az elkerülhetetlen halál biztos jele a római szerint, Julius Caesar, Augustus, Commodus Aurelius és Agrippa halálát mind előre jelezte ennek a madárnak a feltűnése. A korai római birodalom egyik hiedelmének megfelelően egy halott bagoly kiszegezése a ház ajtajára elűzi a gonoszt. Egy másik római elképzelés szerint a boszorkányok bagollyá változva szívják ki a csecsemõk vérét. 

A római hadsereget is egy bagoly feltűnése figyelmeztette a közelgő szerencsétlenségre, mielőtt vereséget szenvedett a Tigris és Eufrátesz közötti síkságon. Egy második századi jósnő, Artemidorus szerint bagollyal álmodni az jelenti, hogy egy utas hajótörést szenved vagy kirabolják. 

A római mitológiában Proserpine-t (Persephoné) az alvilág istene, Plutó (Hádész) akarata ellenére az alvilágba viszi, de mindaddig megengedi, hogy időnként visszatérjen anyához, Ceres-hez (Demétér), a mezőgazdaság istennőjéhez, azzal feltétellel, hogy nem eszik semmit, amíg az alvilágban tartózkodik. Ascalpus azonban meglátta, amint ott megevett egy gránátalmát, és mivel el is árulta ezt, tettéért bagollyá változtatták. (Zárójelben a görög mitológia megfelelő isteneinek nevei találhatók.)

 

A néphiedelem általában a sötétséget a halállal társítja és így a bagoly, éjszakai madár révén nagyon rossz hírnévnek örvendhet. Az irodalomban is, különösen a tizennyolcadik és tizenkilencedik századi költészetben, nagyon gyakran a „végzet madaraként” szerepel. A néphit szerint, ha egy bagoly kiállt miközben elrepül egy beteg ablaka előtt, az annak közelgő halálát jelzi. 

 

Emellett a baglyot időjóslásra is használták pl. Angliában, egy rikoltó bagoly hűvös, hideg időt, vagy vihar közeledtét jelezte. Ha rossz időben hallatta a hangját, akkor az az idő jobbra fordulását jelentette. Egy másik ugyancsak angol hiedelem szerint, ha egy olyan fa körül járunk körbe, amelyen egy bagoly ül, az addig forgatja a fejét, követve minket a tekintetével, amíg kitöri a saját nyakát. 

A régi angol népi gyógymódok egyike, hogy az alkoholizmust bagolytojással kezelték. A gyermekeknek nyers bagolytojást kellet adni ahhoz, hogy az egész életében megvédje õt a részegségtől. Emellett a főtt bagolytojásnak látásjavító hatást tulajdonítottak.

Egy tizenkettedik századi prédikátor, Odo of Cheriton szerint a bagoly azért lett éjszakai madár, mert ellopta azt a rózsát, amely a szépség jutalma lett volna és ezért a többi madár megbüntette és éjszakai életmódra ítélte. 

 

Az amerikai indián kultúrákban: A különbözõ amerikai indián törzseknél nagyon sokféle hiedelem alakult ki a bagoly körül. Az apacsoknál például bagollyal álmodni a közelgő halál biztos jele. A csiroki sámánok a bagolytojást betegséget és rontást hozó eszköznek tartották. A navajó indiánok legendája szerint, a teremtő Nayenezgani azt mondta a bagolynak miután megteremtette: „az elkövetkezőkben az emberek a te hangodra figyelnek majd, hogy megtudják, mit rejt a jövőjük”. A zuni törzsbeli anyák bagolytollat tesznek a csecsemőik mellé, hogy nyugodt legyen az álmuk. 

Afganisztán: a bagoly kovakövet és vasat ad az embernek, hogy tüzet csiholhasson, cserébe pedig tollakat kap tőle 

Közép-Afrika: a bagoly a bantu varázsló bizalmasa 

Kelet-Afrika: a bagoly rontást hoz a gyerekekre

Nyugat-Afrikában: a bagoly a boszorkányok és a varázslók hírvivője, a bagoly sírása rossz ómen 

Algéria: ha egy alvó nő kezébe teszed egy bagoly jobb szemét, az mindent elmond neked, amit tudni akarsz 

Arábia: egy ősi értekezés szerint a nőstény bagoly feltehetően két tojást tojik, amiből az egyik hajhullást okozhat, a másik pedig megállíthatja azt 

Arktikus térség: egy kislányt hosszú csőrű madárrá varázsoltak, de ettől annyira megrémült, hogy nekirepült egy falnak, és belapította arcát és csőrét: így keletkezett a bagoly 

Ausztrália: a denevérek a férfiak, a baglyok a nők lelkei — ennek megfelelően a baglyok szent állatok 

Aztékok: egyik gonosz istenük egy baglyot hordott a fején 

Babilon: a bagoly-amulettek megvédik a nőket szülés alatt

Borneó: a Legfelső Létező bagollyá változtatta feleségét, miután az titkokat árult el a halandóknak

Karthágó: a város elfoglalása előtt Agathocles hadserege fölött baglyok jelentek meg és rászálltak pajzsaikra és sisakjaikra, előre jelezve a győzelmet 

Kelta: a bagoly az alvilág jelképe

Kína: a bagoly a villámlással (mivel megtöri az éjszaka sötétjét) és a dobolással (mivel megtöri a csendet) társítják. Ha a bagoly képmását helyezzük a lakás minden sarkába, megvéd a villámlástól. A bagoly Yang típusú szimbólum. 

Franciaország: ha egy terhes nő bagolyhuhogást hall, az azt jelzi, hogy kislánya születik majd

Inkák: tisztelték a baglyot szép fejéért és tojásáért 

Írország: ha egy bagoly berepül egy házba, azonnal meg kell ölni, ha elrepülne, elviszi a ház lakóinak szerencséjét

Izrael: a bagoly a vakság és az elhagyatottság jelképe 

Litvánia: amikor a keresztény katonák beléptek a helyi pogány istenség templomába, az bagoly képében távozott onnan

Mexikó: a bagoly kelti az északi hideg szelet, a déli meleg szelet a pillangó, a bagoly az élõk és holtak világa között repül 

Mongólia: a baglyok éjszaka berepülnek a házakba és letépik az emberek körmeit 

Románia: a vezeklő bűnös lelke Hóbagoly képében száll a mennyországba

Erdély: a farmerek úgy ijesztik el a baglyokat a földjeikről, hogy meztelenül járnak rajta 

Oroszország: a vadászok bagolykörmöt visznek magukkal, mert ha meghalnak, ennek segítségével felmászhatnak a mennyországba 

Szibéria: a bagoly egy segélynyújtó szellem 

Spanyolország: a legenda szerint a bagoly a legszebben énekelő madár volt, amíg meg nem látta a keresztre feszített Jézust, azóta azonban csak azt kiálltja, hogy ‘cruz, cruz’ (kereszt, kereszt) 

Amerika: ha bagolysírást hallasz, kiálts vissza és fordítsd ki a ruhádat 

Wales: ha egy bagoly hangja hallatszik a házak között, akkor egy hajadon elvesztette a szüzességét. Ha egy terhes nő bagoly huhogását hallja éjszaka, mikor egyedül van, akkor áldott lesz a gyermeke.

Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!

 

interno