Hogyan befolyásolják tapasztalataink az idő érzékelését?
Mindenkinek vannak olyan időszakai, amikor az idő rohamosan múlik, vagy éppen ellenkezőleg, lassan telik. Tudósok különféle hipotéziseket teszteltek, és arra a következtetésre jutottak, hogy az idő érzékelését kizárólag a megélt tapasztalatok befolyásolják, nem pedig belső óra vagy más mechanizmusok. Minél intenzívebb az ember tevékenysége, annál gyorsabban „repül” az idő. Ez a felfedezés segített a tudósoknak kideríteni, hogyan lehet megbirkózni az unalommal, hogyan lehet több információt megjegyezni egy fontos esemény előtt, és hogyan lehet gyorsabban elfelejteni a kellemetlen élményeket.
Tapasztalataink határoznak meg mindent
A Nevadai Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az agy nem az abszolút időt számolja, hanem az események számát, amelyek alapján ítéli meg az idő gyorsaságát. Ennek eredményeként, minél több esemény történik, annál gyorsabbnak tűnik az idő múlása. Sokan ezt már saját maguk is megfigyelték, amikor egy napot, hetet vagy hónapot elemeztek. Most már tudományosan is igazolták ezt a hipotézist.
„Az időt a saját tapasztalataink és az események alapján határozzuk meg, amelyek velünk történnek”
– nyilatkozta a kutatás társszerzője, James Hyman.
Az agy működése és időérzékelés
A tudósok megállapításai az elülső cinguláris kéreg aktivitásának elemzésén alapulnak, amely fontos szerepet játszik az aktivitás nyomon követésében és az élmények megfigyelésében. A kísérletek során rágcsálókat kényszerítettek ugyanannak a feladatnak a végrehajtására körülbelül 200 alkalommal. Az elemzések azt mutatták, hogy a személyes tapasztalatok, nem pedig a feladat végrehajtásának ideje befolyásolták a neuronok aktivitási mintáit.
Sejtszinten mindez így történik: különböző sejtcsoportok együtt dolgoznak, és a feladat végrehajtása során „átadják a stafétabotot” a következő csoportnak. Minden átadáskor rögzítik az események töredékeit, amelyek alapján később az időt „számolják”.
Eredmények
Az eredmények mindenki számára hasznosak lehetnek. Például, ahhoz hogy jobban megjegyezzük a fontos információkat, lassítani kell és rendszeres szüneteket kell tartani a tanulás során. Ezzel szemben, hogy megbirkózzunk az unalommal vagy gyorsabban elfelejtsünk valamit, érdemes különböző feladatokat végezni. Minél intenzívebb az ember tevékenysége (szellemi vagy fizikai), annál gyorsabban „repül” az idő.
Korábban egy másik kutatásban a tudósok azt is meghatározták, hogyan alakul ki az emberben a félelem. Kiderült, hogy az agyban léteznek olyan molekuláris utak, amelyek a stresszt félelemmé alakítják.
Fordította: Sandal-Bárány Tünde Nikoletta
(Az írást csak forrás és szerző vagy fordító megjelöléséve lehet megosztani, változtatás nélkül!)
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
hightech.plus
