Az álom és az ébrenlét állapotai 2.rész
Minden reggel felébredünk az álmunkból, de az igazi ébrenlét azt jelenti, hogy fel kell ébrednünk az éber állapotunkból is! Az éber állapot – a mindennapi életünk – olyan, mint a tudatosság színháza, amelyben az Élet című színdarab egyik szereplőjeként lépsz színpadra.
Minden, amit az életednek hívsz, ehhez a show-hoz tartozik, ami napi 16 órában van műsoron. Reggel hatkor csörög a vekker. „Reflektorokat bekapcsolni! Kezdődik a műsor!” Nem kérdőjelezed meg, ki voltál a mély alvásban 5:59-kor. Az „én” érzete megjelenik, valahogy megint magadra öltöd az „én”-t: „Ó, igen, itt vagyok. Igazgató vagyok, akinek ma fontos értekezlete van. Menni fog.”
Az Önvaló tiszta fényében
A nap folyamán kapcsolatba lépsz másokkal, nevetsz, sírsz, megijedsz, ám hasonlóan ahhoz, ahogy a közönség nézi a színdarabot, te is figyeled magad, amint látszólag megteszed ezeket a dolgokat.
Valóban képesek vagyunk egyszerre szereplők és nézők is lenni az élet kibontakozásában? Igen, ám először érintetlen megfigyelőként kell tudatossá válnunk a valódi pozíciónkról ebben az egészben.
Akik szilárdan gyökereznek az igazi Önismeretben, azok megértik, hogy az Önvalót a tiszta, önérdek nélküli megfigyelés jellemzi. A tiszta Öntudat fényében továbbra is megtapasztaljuk az életet, valamint a „te” és „én” érzetét, de ekkor a kettősségérzet hatása már sokkal felszínesebbé válik.
A jelenlét gyakorlása
A mindennapi éber állapotunkban felbukkanó dolgok és jelenségek iránti semleges, nem belevonódó tanúságot nevezem jelenlétnek, és maga a személy is a megfigyelés tárgya ebben a jelenlétben.
Sok spirituális gyakorlat vagy sadhana célja, hogy a létezőt, aki a személyként való létezéssel azonosítja magát, visszavigye a jelenlét természetes állapotába.
A végső felismerés
Az az utolsó lépés – amely egyáltalán nem lépés, sokkal inkább egy nem jelenségtermészetű felismerés –, hogy a „vagyok” vagy a „létezem” természetes érzete is csupán jelenség a végső látás számára.
Ritkán fordul elő, hogy valaki meghaladja a „vagyok” ezen állapot nélküli állapotát, és belép abba a tartományba, ahonnan még a „vagyok” jelenlét is a megfigyelés tárgya. Ott már az elmondhatatlanban vagyunk, a szavak nélküli igazságban, amely az abszolút valóságunk.
Nem akarom, hogy higgyetek ebben. Azt akarom, hogy ez legyetek!
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Mooji
