Több olyan népcsoport él bolygónkon, akik jó egészségüket az emberi kor legfelső határáig megőrzik. E hosszú életű népcsoportok táplálkozását a miénknél jóval kevesebb energiabevitel, és a zömében növényi étrend jellemzi. Mindnyájan aktív életet élnek – testi és lelki értelemben egyaránt -, sok mozgással, kisközösségekben, szeretetteljes kapcsolatban.
Talán ez utóbbi hiányzik a legjobban annyi nyugati embertársunk életéből, s ezért kaphat az evés – főleg a túlzott édességfogyasztás – mintegy pótszerként oly nagy szerepet benne.
A világ legegészségesebb és leghosszabb életű népei (Abházia, Vilcabamba, Hunza, Okinawa).
Abházia
Táplálkozás
A zöldséget többnyire nyersen eszek. Nem fogyasztanak semmilyen sült ételt. Viszonylag kevés húst esznek, a zsírt ekkor sem használják. Cukrot, vajat sem fogyasztanak, és csak nagyon kevés sót.
Igen keveset esznek, kb. 1200 kalóriát naponta (főleg teljes érté kű, növényi eredetű táplálékból).
Lassan esznek. Étrendjük csaknem teljesen vegetáriánus. A húsfélék és tejtermékek étrendjük mindössze 1 százalékát teszik ki. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az abházok általában igen erős, szikár emberek, súlyfelesleg nélkül. Lassan esznek, az étkezés minden percét élvezve, alaposan megrágják az ételt, és szeretik egymás társaságát.
Fehérjeszükségletüket zöldségekből, gabonából és különféle hüvelyesekből biztosítják. Szénhidrátforrásaik kukorica, búza, árpa, krumpli. A zsíradékot különféle magvakból és mogyorófélékből nyerik. Desszert nem létezik, amikor édes ízekre vágynak gyümölcsöt esznek.
„Vilcabambában sosem járt az eszem az ennivalón. A sóvárgás hiánya mögött az játszott szerepet, hogy nem ért stressz, az ételek kavalkádjából nem kellett választanom. A különböző élelmiszerreklámokkal bombázó televízió sem jelenthetett kényszert. A hegyek között föl-le járkálva sosem álltunk meg a vijeókkal ételekről beszélgetni. Az agyunk szerelmi történetekkel és egyéb gondolatokkal volt elfoglalva, melyek sokkal érdekesebbek voltak, mint az étel. Ha az ember ma valamelyik nyugati országban él, egészen másfajta élelmiszerek veszik körül, mint a vilcabambaiakat…”
Ezek a népek kényszer nélkül értették meg az önmegtartóztatás és a mértékletesség fontosságát az életvezetésükben.
A kefir és joghurt reklámokkal ellentétben az abházok nem esznek sem kefirt, sem joghurtot! Egy kecske-, tehén-, vagy birkatejből erjesztéssel készült matzoni nevű főzetből isznak naponta egy-két pohárral. Salátát fogyasztanak reggelire, melyhez a kertből szedik a friss hozzávalókat, s mely tavasszal olyan csípős zöldségekből készül, mint a vízitorma, a zöldhagyma, vagy a retekfélék. Nyáron és ősszel a paradicsom és az uborka a legnépszerűbb náluk, míg a téli saláták ecetes uborkából és paradicsomból, káposztából és hagymából állnak.
Sok vadon termő növény is szerepel az étrendjükben. A reggelihez a már említett matzoniból isznak, a főétkezések alkalmával pedig abból a zabkásaféléből esznek, melyet mindig frissen főznek, és forrón tálalnak. Az éghajlatnak köszönhetően az év hét-nyolc hónapjában szedhető friss termés. Amit nem fogyasztanak el, azt elraktározzák, vagy megszárítják télire. Így aztán sok olyan gyümölcs van, ami egész évben fogyasztható.
Életmód
Rengeteg testmozgás, ami a napi tevékenységükbe beépül. Gyűlölik a rohanást, sejtelmük sincs arról, hogy mi az a határidő. Figyelemreméltó a nyugalmuk, lazaságuk; gyakran tréfálkoznak és énekelnek munka közben. Azon dolgok közül, amiket Hunzában tapasztaltam az egyik legfontosabb a szeretet és az összetartozás érzése. Az emberek figyelnek egymásra, örülnek egymásnak, és mindent a barátságosság légköre hat át.
A nyugdíjas évek fogalma ismeretlen az abházoknál. Az idősek többsége rendszeresen dolgozik a kertekben, a gyümölcsösökben, metszi a fákat, hordja az elhalt ágakat, és ültet. Vannak, akik fát vágnak, és vizet húznak.
Egészségük
A kopaszság igen ritka, legtöbbjüknek teljesen ép a fogsora. Egyenes a tartása még a matuzsálemi korúaknak is. Továbbá semmilyen szív- és érrendszeri betegség és a rák sincs jelen életükben.
Bármilyen betegség legyen is az, még a legöregebbek sem tartják természetesnek, ha valami miatt megbetegszenek.
A legnehezebb hegyi expedíció vezetői újra és újra úgy jellemzik a hunzaiakat, mint akik sosem fáradnak el. Egyikük azt írja, teljesen megszokott, hogy súlyosan megrakva, kemény hegyi terepen harminc kilométert mennek napközben, aztán mélyen az éjszakába nyúlóan táncolnak. Aztán a következő napon, és az azutánin is így tesznek.
Egy átlagos 80-90 éves megpakolva is könnyedén gyalogolja le a 100 kilométert.
A Hunzák
A Hunza-völgy Pakisztán legészakibb csücskénél helyezkedik el, ott, ahol a pakisztáni-afgán-kínai határvidék található. Fekvése lélegzetállító: nem kevesebb, mint hat hegylánc húzódik ezen a területen.
Életmód
A Hunzák egy különlegesen termékeny völgyben élnek, mely a sziklás vonulatok közé ékelődik. Többezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően egészséges és természetes életszokásokat követnek. Nem ismerik a szívbetegséget, a magas vérnyomást, és a daganatos megbetegedéseket. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak pedig még 90 éves korukban is nemzőképesek, és táncolnak az ünnepségeiken. Nincsenek orvosaik és kórházaik, mégis 100 éves átlagéletkort érnek meg, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve.
Táplálkozás
A bőségesen termő zöldségeket és gyümölcsöket, a gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül – tehát szinte kizárólag nyersen fogyasztják – húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról pedig még csak nem is hallottak. Télen a lencsét, a babot, vagy a borsót beáztatják, majd nedves ruhán kiteszik a napra, és akkor fogyasztják el, mikor csírázni kezdenek. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyagok mennyisége a százszorosa annak, amit az orvosok a nyugati országokban javasolnak.
Egészségük
A magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka a munka, s az örökös mozgás mellett a mértékletes táplálkozás. A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban legfeljebb hatvan évesnek tűnne.
A vilcabambai indiánok
Életmód
Vilkabamba egy apró, igen nehezen megközelíthető Equadori város, mely a perui határtól nem messze, 1400 m-es magasságban fekszik az Andok vonulatai között, a Csendes-óceántól körülbelül 160 kilométerre. Éghajlata évszakonként alig változó, 20 C°-os éves átlaghőmérsékletével ideális szubtrópusi klímával járul hozzá a gyümölcsöző gazdálkodáshoz. Rengeteg féle gabona, gyümölcs és zöldség termeszthető könnyedén, de számos faj vadon is megél, csak be kell takarítani.
Vilcabamba népe anyagi javak tekintetében meglehetősen szegény, a völgylakók mégis magabiztosságot sugároznak, választékosan és rendkívül kedvesen beszélnek egymással. A hosszabb ideig közöttük lakó Grace Halsell sosem hallotta, hogy veszekedtek, vagy vitatkoztak volna egymással, viszont rengeteget nevetnek.
Egészségük
1981-ben Morton Walker orvos és szakújságíró cikksorozatot jelentetett meg a vilcabambaiak egészségi állapotáról. Ebben arról számolt be, hogy az embereket itt alig támadják meg pusztító betegségek. Nem szenvednek rákban, szív- és cukorbetegségben, nincs agyvérzés, májzsugorodás, szenilitás, érelmeszesedés, sem egyéb olyan kór, mely az úgynevezett fejlett világban élők között oly gyakori. Így végigélhetik azt az időt, ami az embernek adatott – nem ritkán több mint egy évszázadot.
Táplálkozás
A vilcabambaiak étrendje feltűnően hasonlít a szintén nagyon egészséges abházokéhoz. Akárcsak a hagyományos abház konyhában, a fehérje és a zsiradék szinte teljes egészségben itt is növényi eredetű. A zöldséget frissen szedik a kertből, így tápértékük teljes. A gyümölcsöket gyakran a helyszínen – tehát nyersen – fogyasztják el! Étrendjük csaknem teljesen vegetáriánus, elsősorban gabonafélékből, zöldségekből, gyümölcsökből, magvakból, hüvelyesekből, mogyoró- és diófélékből áll. Egyszer-egyszer tejet és tojás is esznek, de ez igen ritka! Szinte egyáltalán nem fogyasztanak húst és vajat. A mindennapi étrendjük a nyugati emberéhez viszonyítva kalóriaszegény, nincsenek közöttük túlsúlyos emberek.
Az Okinawai Japánok
Életmód
Japán legdélibb régiója, Okinawa 161 gyönyörű szigetből áll, s mintegy 1,4 millió ember lakja. Ez a pálmákkal ékes, bőséges flórával és érintetlen esőerdőkkel megáldott szubtropikus szigetvilág 1300 km hosszan terül el Japán fő szigetei és Tajvan között. A klímája roppant kellemes, a júniusi átlaghőmérséklet 28, a januári 16 C° körül van. Okinawán él a világon legtöbb 100 évnél idősebb ember, itt a legmagasabb az átlagéletkor, itt a legegészségesebbek az idősek és itt a legalacsonyabb a rákos és a szívbeteg emberek aránya.
1975-ben a japán Egészségügyi és Jóléti Minisztérium elindította az Okinawai Százévesekkel Foglalkozó Kutató programot – mely ma is folyik. A program célja, hogy feltárja: igazolható-e a sok beszámoló, mely az okinawaiak megdöbbentő egészégéről és hosszú életéről szól. A kutatás több mint 30 éve során elért eredmények a tudósok legmerészebb várakozásait is felülmúlták. Mára már tény, hogy japán Okinawa megyéje az a hely, ahol a világ legegészségesebb és leghosszabb életű öregjei laknak, akiket valaha is tudományos alapossággal, mindenre kiterjedően tanulmányoztak. Ezeket az eredményeket számtalan tudományos cikkben közzétették, és népszerűsítették ’Az Okinawa-program’ című bestellerben.
Táplálkozás
Nyugaton az emberek gyakran csupán azért esznek, hogy elűzzék az unalmat, vagy valamilyen frusztrációt kompenzáljanak. Okinawán azonban teljesen más módon gondolkodnak a táplálkozásról, melyet közmondásaik is kifejeznek: „Az étel az életet táplálja – a legjobb gyógyszer.” Vagy: „Aki jól táplálkozik, erős, lesz és egészséges.”
Az okinawaiak sosem eszik magukat degeszre, mindig igyekeznek egy kis helyet hagyni a hasukban. Akkor hagyják abba az evést, amikor már majdnem jóllaktak. „Egyél kevesebbet, hogy tovább élhess” – tartja az egyik mondásuk. Mindemellett alacsony kalóriabevitel jellemzi őket, amit az egyik kulcstényezőnek tekintenek rendkívüli egészségükkel kapcsolatosan. Sokan megkérdőjelezik az alacsony kalóriájú étrend hasznát, és olyan fejlődő országokra mutogatnak, ahol kicsi a kalóriabevitel, mégis fájdalmasan alacsony az életkor. Ezekben az országokban azonban az emberek étrendje nemcsak kalóriában, de egyéb alapvető tápanyagokban is rendkívül szegény!
Az okinawai öregek étrendje rendkívül gazdag teljes kiőrlésű gabonafélékben és egyéb egészséges szénhidrátokban. Halat hetente kétszer- háromszor esznek, tejtermék és hús szinte nem is kerül az asztalukra. Ezen kívül nagyon kevés cukrot és zsiradékot fogyasztanak, margarint pedig egyáltalán nem.
Mexikói indiánok
Vannak akik azért nem merik abbahagyni a húsevést, mert attól tartanak, hogy a nyers koszttól legyengülnek. Ezt a széles körben terjesztett téveszmét a tájékozatlanság szülte. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A természetes módon táplálkozóknak nem csökken, hanem jelentősen megnő az erejük, szívósságuk, ellenálló képességük. A nyers koszt igen magas energiatartalmát bizonyítja a tarahumara indiánok példája. Ez a Mexikó észak-nyugati részén élő népcsoport kizárólag vegetárius módon táplálkozik, és tagjai a világ legegészségesebb, és fizikailag leginkább terhelhető emberei közé tartoznak. A törzs indiánjai rendszeresen rendeznek olyan futballmérkőzéseket, amelyek során 24-48 órát futkosnak pihenés nélkül, és a hegyi ösvényeken 340 kilométert tesznek meg egyhuzamban. Az öregkori elgyengülés sem fenyegeti őket. A körükben végzett felmérés szerint a legkiválóbb futóik 60 éven felüliek. A vegetárius táplálkozási mód a szellemi képességre is jó hatást gyakorol. Erre bizonyíték Edison élete és munkássága.
Az otomini indiánok
Közép-Mexikó fennsíkján élnek az otomini indiánok, akik ugyancsak igen jó egészségi állapotnak és magas életkornak örvendnek.
Alapvetően növényeket fogyasztanak: kukoricalepényt, babot és különféle zöldségeket. A körükben végzett, és az American Journal of Public Health-ben közölt tanulmányok azt mutatják, hogy ezeknek a bennszülötteknek az egészségi állapota nem mindennapi. Az elhízás, a magas vérnyomás vagy a rák szinte egyáltalán nem létezik közöttük.
Közös pontok
A világ legegészségesebb és leghosszabb életű népeinek étrendjében és életmódjában számos közös vonás figyelhető meg:
1. Elsősorban vegetáriánus táplálkozást folytatnak, hiszen húst alig esznek. A Hunzák esetében a tejtermékek és a húsfélék étrendjük mindössze 1%-át teszi ki! Halat csak az okinawaiak fogyasztanak.
2. Étrendjük – a nyugati standardokhoz viszonyítva – kalóriaszegénynek mondható. Nagyrészt összetett szénhidrátokból áll, melyek főként teljes kiőrlésű gabonafélékből, zöldségekből és gyümölcsökből származnak.
3. Nem fogyasztanak iparilag módosított élelmiszert, cukrot, kukoricaszirupot, tartósítószert, mesterséges aromát vagy egyéb vegyi eredetű anyagot.
4. Étrendjük elsődlegesen friss – tehát nyers zöldségekre és gyümölcsökre – épül. Azt eszik, ami az adott időszakban helyben megterem, ahelyett hogy messziről szállított konzerveket fogyasztanának.
5. Táplálékuk zsírszegény. Az elfogyasztott zsiradék természetes forrásból: magokból, mogyorófélékből származik, nem pedig palackozott étolajból, margarinból vagy telített állati zsiradékból.
6. Proteinszükségletüket is elsősorban növényi forrásokból elégíti ki: bab- és borsófélékből, gabonából, magokból.
7. A hosszú életű népek mindegyikére jellemző az élethosszig tartó aktív mozgás!
8. Mindnyájan derűs, megelégedett életet élnek.
9. Míg a nyugati társadalmakban az egyén folyamatos elszigeteltsége figyelhető meg, ezeknél a népcsoportoknál megbecsülik az öregeket, s halálukig a családban maradnak. Nagy családokban élnek együtt a különböző generációk és gondoskodnak egymásról.
Kakukktojás: A keresztény Adventisták
Az említett 6 népcsoporton kívül létezik mégegy közösség, mely az utóbbi időben ugyancsak nagy érdeklődést keltett a kutatók körében: a Hetedik Napot Ünneplő keresztény Adventisták, akik a vegetáriánus táplálkozás mellet a helyes életmódra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ismereteiket a Bibliából merítik, melyből megértették, hogy Isten alapvetően vegetáriánusnak teremtette az embert, s a bűntől való szabadítás terve az étrendünk és életmódunk helyreállítását is jelenti. Hiszik, hogy a jó egészség nem a véletlen műve, hanem a természet törvényeinek tiszteletben tartásából következik, melyet ugyancsak Isten alkotott, s mely az anatómia és az élettan tudományának köszönhetően ma már mindnyájunk számára elérhető. Továbbá reménységük van egy boldogabb, s szebb jövőben, az örök élet eljövetelében, Isten országában.
Kimutatták, hogy az adventisták körében jóval kisebb százalékban fordulnak elő a gyakori népbetegségek, mivel vegetáriánus életmódot folytatnak, bizakodó életet élnek, nem fogyasztanak alkoholt, nem dohányoznak, és nem használnak drogokat. Állóképességük nagyobb, s hosszabb életűek, mint a hagyományos életmódot folytatók.
A 8 döntő tényező. Az Adventisták 8 pontban foglalják össze a Bibliából megértett, s a világ legegészségesebb népcsoportjai által is gyakorolt természetes tényezőket, melyek egészségünk helyreállításában és megőrzésében nélkülözhetetlenek. Ezek a következők:
A víz külső- és belső használata
A helyes légzés
A napfény élettani hatásai
A testmozgás
A nyugalom
Az egészséges táplálkozás
Az élet minden területén gyakorolt mértékletesség
Az Istenbe vetett bizalom
A táplálkozás és az emberi egészség kapcsolata
Nyugaton gyakran eszünk szórakozásból, hogy elűzzük az unalmat, vagy akár azért, hogy valamilyen frusztrációnkat kompenzáljuk.
Price (táplálkozáskutató) azt találta, hogy azok között, akik a „hagyományos” étrendet követik, igen ritka a fogszuvasodás vagy a fogtörés, és az egészségük kitűnő. Míg azoknál, akik áttértek a nyugati étrendre (hús, zsíros, cukros, stb. ételek), a fogromlás gyakori, és egyéb betegségek sokasága kínozza őket.
Ezt a tényt támasztja alá a valaha tett legátfogóbb tanulmány a táplálkozásról, amit Kínában készítettek:
Az utóbbi évtizedben terjedtek el Kínában a gyorséttermek, műkaják és vált hozzáférhetővé igen sokféle tápanyagszegény „élelmiszer”. Ezzel egy időben kezdett el emelkedni egész Kínában a koleszterinszint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is elszaporodott. A városi lakosság körében a rák arányának drámai emelkedése tapasztalható.
Sohasem késő átállni az egészséges táplálkozásra, mivel a vörösvérsejtjeink élettartalma 4 hónap, májunk sejtjei 300-500 naponta kicserélődnek, körülbelül 10 évente pedig a teljes csontvázunk újjáalakul. Testünk minden egyes sejtje folyamatosan regenerálódik, vagyis szó szerint azzá leszünk holnap, amit ma megeszünk!
Mozgásra születtünk
Négy évtizeden keresztül követték nyomon a résztvevők egészségi állapotát és a fizikai aktivitását, és azt találták, hogy a halálozási ráta egyenes arányban áll a hetente elégetett kalóriával. Szinte kivétel nélkül igaz volt: minél aktívabbak voltak, annál tovább éltek.
Van egy csomó egészségőrült, aki csak természetes táplálékon él, de nem mozog, és borzalmasan néz ki. Aztán vannak mások, akik mennek, mint golyó, de csupa szemetet esznek… A mozgás a király. A táplálkozás a királyné. Együtt övék a királyság.
Azok akik azt hiszik, hogy mozgással kompenzálható a zsíros étkezés, a fokozott cukorfogyasztás és egyéb étrendi bűnök, azok okulhatnak egy kiváló ember, Jim Fixx sorsából…
…Egy motoros egy halott férfira bukkant Vermont északi részén, az országút mellett. A férfi csak shortot és futócipőt viselt. Jim Fixx volt az.
Jim Fixxszel, a futás legnépszerűbb népszerűsítőjével szívroham végzett. Csak 52 éves volt. A boncolás kimutatta, hogy koronaerei 70 százalékig eltömődtek…
Noha a mozgás csodálatos és nélkülönözhetetlen az egészséges életh ez, a megfelelő étkezést nem helyettesítheti.
Emberi kapcsolatok
A bármilyen okból bekövetkező halálozási arány mindig magasabb az elváltaknál, egyedül élőknél, függetlenül nemtől és életkortól.
VI. VÉGKÖVETKEZTETÉS
Csak a feldolgozatlan, tehát nyers növényi étrend tartalmaz minden szükséges anyagot, ami mindenféle szempontból (emésztés, tápanyagok, energia) az egészség megtartásához szükségesek. Ide tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, magvak. Minél inkább ebbe az irányba érdemes eltolni táplálékfelvételünket.
A valódi egészségünket csakis akkor nyerhetjük vissza, ha életmódot változtatunk:
1. Ebbe nemcsak az egészséges TÁPLÁLKOZÁS,
2. hanem az ésszerű-rendszeres TESTMOZGÁS is beletartozik.
3. A pontot pedig akkor tesszük fel az i-re, amikor az ÉLETKÖRÜLMÉNYEKET is úgy alakítjuk, hogy a munkahelyen és a magánéletünkben is egyaránt harmonikusan és kiegyensúlyozottan éljük meg mindennapjainkat.