A hologramelv azt állítja, hogy minden részecske az egész tökéletes képmása

A fizikusok úgy találták, hogy a részecskéknek egyidejűleg hullámtermészete is van; a részecskék nem valódi hullámok, mint a hang vagy a vízhullám, hanem valószínűségi hullámok.

A valószínűségi hullámok a kölcsönös kapcsolatok valószínűségét reprezentálják. Lehet, hogy ezt nehéz megérteni, de a fizikusok azt mondják, hogy lényegében nincs olyan, hogy anyagi létező „dolog”.

Amit általában dolgoknak, anyagnak nevezünk, az a valóságban „esemény”, vagy fejlődési lehetőség, amely eseménnyé válhat. Szilárd tárgyakból álló, öreg világunk most egy olyan világgá alakul át, amely a kölcsönös kapcsolatok hullámszerű mintázatából áll.
Az olyan fogalmak, mint „elemi részecske”, „anyagi szubsztancia”, vagy „izolált tárgy, elvesztették a jelentőségüket.
A teljes univerzum egymástól elválaszthatatlan energiamintázatok szövedéke.
Így tehát az univerzumot mint dinamikus, egybefüggő egészet definiáljuk, mely mindig lényegi módon foglalja magában a megfigyelőt is.

Ha azonban az univerzum ilyen szövedékből áll, akkor logikusan nincs olyan, hogy rész. Nem vagyunk tehát egy egész elkülönült részei, mi az Egész vagyunk.
Nemrégiben „The implicate Order” (A bennefoglalt és átfogó rend) című könyvében mondta David Bohm, a fizikus, hogy a fizika elemi törvényeit nem fedezheti fel olyan tudomány, mely megkísérli a világot részekre szabdalni.


Egy, a „dolgokban” benne rejlő, a részeket magába foglaló rendről írt, amely meg nem nyilvánult állapotban létezik, és alkotja azt az alapot, amelyen minden megnyilvánult valóság nyugszik.
Ezt a megnyilvánult valóságot „kifejtett, feltáruló rendnek” nevezi a szerző. „A részecskéket egymással közvetlen kapcsolatban lévőnek tekintjük, melyekben dinamikus kapcsolódásaik nem változtatható módon függenek a teljes rendszer állapotától…
Mindez így elvezet bennünket a töretlen, szétválaszthatatlan egész új elképzeléséhez, ami elveti azt a klasszikus felfogást, hogy a világ egymástól függetlenül létező részekre bontható lenne.
Dr. Bohm azt állítja, hogy a világegyetem holografikus elképzelése az az elrugaszkodás! pont, ahonnét elindulhatunk a benne rejlő, „magába foglaló” rend és a kifejtett, feltáruló rend megértése felé.

A hologramelv azt állítja, hogy minden részecske az egész tökéletes képmása, és segítségével a teljes hologram rekonstruálható.
1971-ben Gábor Dénes Nobel-díjat kapott az első hologram megalkotásáért. Ez egy lencse nélkül készült fénykép volt, amelyben egy tárgy által szórt fény hullámmezejét mint interferenciamintát fogtak fel egy lemezen.
Amikor a hologramot egy fényképfelvétel, egy lézer vagy koherens fénysugár alá helyezik, az eredeti hullámminta alakul ki újra egy háromdimenziós térben.
A hologram minden része az egésznek egzakt képmása, és a teljes képet fogja rekonstruálni.
Dr. Kari Pribram, az ismert agykutató az elmúlt évtized során megfelelő mennyiségű bizonyítékot gyűjtött össze arra vonatkozóan, hogy az agy mélystruktúrája lényegében holografikus.
Azt állítja, hogy a több laboratóriumban készült, bonyolult elemzés, melyekben (időbeli) temporális, vagy térbeli frekvenciákat vizsgált,azt mutatja, hogy az agy a látást, hallást, ízlelési holografikusan strukturálja.
Az adott rendszeren belül úgy osztja szét az információt, hogy annak minden fregmense képes legyen előállítani a teljes információt.
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!