Tudatos szereplő vagy a saját filmedben?
Az élet olyan, mint egy film. A legtöbb ember úgy játssza el a szerepét, hogy észre sem veszi, hogy csupán egy filmről van szó. Mások felismerik ugyan az „életfilmet”, de kívül érzik magukat rajta, holott benne cselekszenek. És csak nagyon kevesen állnak a vetítőgép mögött, és rendezik a filmet.
Az igazi életet azonban csak az az ember éli, aki a kamera mögött áll, és tudatosan leforgatja az életfilmet, amely a saját forgatókönyve alapján készül. Azt is tudja, kié a mozi, és kik a nézők.
A mozi tulajdonosa és az egyetlen valóság
A mozitulajdonos példánkban Isten, az egyetlen realitás, és mi valamennyien ennek a realitásnak részei vagyunk. Részei annak az egyetlen tudatnak, amelyet Istennek nevezünk. Minden egyéb Maja, azaz látszat, ennek az egyetlen valóságnak a képe.
A film címe így hangzik: Életjáték.
A szerepek és a tudatosság fontossága
Ebben a filmben mi magunk vagyunk a forgatókönyvírók, a rendezők, mi játsszuk a főszerepet, mi vagyunk a nézők, sőt a mozi társtulajdonosai is, ahol a filmet vetítik.
A lényeg az, hogy mindezt tudatosítanunk kell! Minden a mi örömünkre teremtetett.
Ha nem élvezzük a filmet, változtassuk meg a forgatókönyvet. Játsszunk el egy másik szerepet, tudatosítsam magamban ezt a szerepet, és élvezzem az életjátékot!
A bölcs tanítás az igaz útról
A következő történet szép példa erre:
Dzsau-Dzsou megkérdezte tanítóját, Nan-tyuant:
– Hogyan találom meg az igaz utat, és hogyan tudom megtanulni?
A mester így válaszolt:
– Ha keresed az utat, soha nem fogod megtalálni. Ha nem keresed az utat, akkor sem fogod megtalálni. Ha meg akarod tanulni, soha nem fogod megtanulni. Ám ha nem akarod megtanulni, akkor sem fogod megtanulni. Légy nyitott és tágas, mint az égbolt, és rajta vagy az úton. Az igaz út ugyanis a mindennapi út.
A kapu nélküli kapu
Egyszer tudatosítottam magamban az utat, és megpróbáltam a következő szavakkal leírni:
Koan – „át-lépni a kapu nélküli kapun” (túlhaladni az értelmet).
Nincs semmi kapu, mégis keresztül tudok menni rajta.
Keresztül tudok menni rajta, és mégsem megyek.
Nem megyek, és mégis előrehaladok.
Előrehaladok, és mégis saját magam középpontjában maradok.
Saját magam középpontjában maradok, és mégis mindenben benne vagyok.
Mindenben benne vagyok, és mégis egy vagyok!
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kurt Tepperwein
