Hat csóvával rendelkezik egy kisbolygó

Rendkívül érdekes égitestre akadtak rá a Johns Hopkins Alkalmazott Fizika Laboratóriumának kutatói a hawaii Pan-STARRS 1 távcső és a Hubble űrtávcső segítségével: a Mars és a Jupiter pályája között húzódó kisbolygóövben keringő P/2013 P5 pályáját tekintve aszteroidaként viselkedik, kinézetében azonban olyan, mint egy üstökös, amely ráadásul nem kevesebb mint hat porcsóvával rendelkezik.

Harold Weaver és kollégái egyelőre nem egészen biztosak abban, hogy minek hatására kezdett a jelenleg észlelhető gyors forgásba az erősen aszimmetrikus formájú aszteroida. Az egyik elképzelés szerint a Nap által kibocsátott, és az égitest által elnyelt energiák indíthatták be a „bukdácsolást”. Annyi azonban világos, hogy a kisbolygó alacsony gravitációja a jelenlegi forgási sebesség mellet már nem képes egyben tartani annak anyagát, így az égitest felszínének pora elkezdett elszökni az űrbe.

Az üstökösök legtöbbje jelentős mennyiségű vízjeget tartalmaz, és csóvájuk akkor alakul ki, amikor a Nap melegének hatására a víz és az egyéb illékony gázok elszöknek az égitestből, jelentős mennyiségű port szállítva magukkal. A távozó anyag a Nap sugárnyomásának és a napszélnek a hatására a Nappal ellenkező irányba mutató csóvákba rendeződik: a porcsóva általában a pálya vonalához is igazodik (görbül), mivel nehezebb részecskéire kevésbé hat a napszél, az ioncsóva azonban mindig pontosan ellenkező irányba mutat központi csillagunkkal.

A kisbolygó sajátos helyzetéből adódóan egy kicsit másról van szó. A hat csóva a Max Planck Intézet kutatóinak számítógépes szimulációi szerint hat különböző porkilövellés eredménye, amelyek közül az elsőre vélhetően tavaly áprilisban kerülhetett sor, ezt pedig szeptemberig további öt kitörés követte. A távozó anyagot aztán minden alkalommal az égitest aktuális pozíciójának megfelelően formálta csóvává a Nap sugárnyomása, illetve a kisbolygó saját mozgása, hat elkülönülő porcsóvát eredményezve.

Az átlagosan 240 méter sugarú aszteroida egyelőre csak össztömegének egy töredékét, 100−1000 tonna port, veszítette el, ez is alátámasztja azt a feltevést, miszerint nem ütközés eredményezte az anyagvesztést, ez esetben ugyanis egyszerre nagyobb mennyiségű anyagtól szabadult volna meg a kisbolygó.
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!