Gyógynövényekkel a depresszió ellen

Egész nap fáradtnak érzi magát, esetleg alvásproblémákkal küzd, nyugtalan és nem tud koncentrálni? Gyakran rosszkedvű vagy szomorú? A depressziót általában biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők együttes hatása váltja ki. A depresszió ellen, a hangulat javítására régóta használatosak gyógynövények, gyógyteák. A legnépszerűbbek az orbáncfű és a citromfű. Ha pedig alvászavar is jelentkezik, macskagyökérrel és komlóval egészíthetjük ki az előbbiek hatását. 

Az orbáncfüvet már a középkorban is alkalmazták, és ma is felhasználják enyhe vagy középsúlyos depresszió kezelésére. Jótékony hatását klinikai kísérletek is igazolták. Gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítők alkotója. A népi hagyományok alapján már régen is előszeretettel használták és jelenleg is széles körben alkalmazzák szorongás és depresszió kezelésére. Jó hatású lehet enyhe hangulatzavar esetén. Súlyos depresszió kezelésére viszont nem alkalmas. Más gyógyszerekkel együtt szedve a kölcsönhatásokról mindig tájékozódjunk!

Kémiai alkotó elemei: illóolajok, flavonoidok, cserző anyagok, xantonok.

Hatása: antioxidáns, depressziócsökkentő, feszültségoldó, gyulladáscsökkentő, vízhajtó, gyomorsav-csökkentő, emésztést javító.

Alkalmazása: Teáját hagyományos módon kell elkészíteni, és napi 2-3 csészével fogyasztani.

Az orbáncfüvet használják még pajzsmirigy zavarok, szellemi kimerültség, torokgyulladás és nátha esetén is.

 

A golgotavirágnak általános nyugtató hatása van, ezért pozitív hatással lehet a depresszív hangulatokra is.

Hatása: nyugtató, fájdalomcsillapító, emésztésserkentő. Használják nőgyógyászati problémákra és sérülések kezelésére is.

Alkalmazása: Forrázathoz egy teáskanál szárított golgotavirág-levelet, egy csésze forró vízben 10-15 percig áztassunk.

Ellenjavallata: Bizonyos szerzők arra intenek, hogy a golgotavirág erős mérget, cianidot tartalmaz, ezért mikor golgotavirágot vásárolunk, bizonyosodjunk meg, hogy. P. incarnatá-t vettünk, mert az előbbi állítás csak a dísznövényként használatos, kék golgotavirágra igaz. 

 

A komló hatásos lehet az idegi feszültség kezelésében. Nyugtató-altató hatásáról régóta ismert. Gyakran más növényi nyugtatókkal (macskagyökérrel) együtt alkalmazzák. Más gyógyszerekkel történő egyidejű alkalmazása esetén mindenképp konzultálni kell a kezelőorvossal.

A növény illóolajat (mircént, humulént), metilbutenolt, cseranyagokat, komló keserűanyagokat (humulont, lupulont), flavonoidokat tartalmaz.

A komlót a népi gyógyászatban gyomor- és emésztési panaszokra, étvágytalanságra, idegi eredetű hasmenésre, változókori problémákra, nyugtató- és altatószerként, külsőleg borogatásként fekélyek kezelésére használták.

A rómaiak a fiatal komlóhajtásokat főzelékzöldségként fogyasztották. Sörgyártáshoz, kenyérsütéshez is használják.

Jó tudni: Autóvezetés és odafigyelést, jó koncentrációs képességet igénylő tevékenység végzése előtt nem javasolt teájának fogyasztása, mert elálmosít! A friss tobozok érintése bőrgyulladást okozhat.

 

A citromfű növény latin neve, Melissa görög eredetű női név, jelentése: „mézelő méh”. A növény virágaiban ugyanis különösen sok a nektár, ezért a méhek fölöttébb kedvelik, amint erről már idősebb Plinius római író-polihisztor is beszámol. Virágaiból citromfűolajat (Aetheroleum melissae) desztillálnak.

Vírusölő tulajdonsága miatt a belőle készített krém jól alkalmazható az ajakherpesz (Herpes simplex) helyi kezelésére. Teája és illóolaja is ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is. Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában is.

Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó a citromfű. Izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is ismert. Emellett javítja az emésztést, csökkenti a vérnyomást és a fejfájást, továbbá általános görcsoldószer. A karmelitavíz néven ismert „csodaszernek”, amit a svájci Paracelsus készített el elsőként*, egyik fő hatóanyaga a citromfű volt.

Illóolaját az illatszeripar is hasznosítja különböző parfümök alkotórészeként. Mivel távol tartja a szúnyogokat, ezért nyári estéken érdemes virágcserépben az ablakba helyezni.

*Valójában első említése 1379-ből ismertes, mikor a francia Saint-Juste apátság karmelita nővérei citromfűből, angyalfűből és más összetevőkből készült orvosságot készítettek a király számára megfázás és emésztési problémák ellen. De receptje titok volt és később feledésbe merült.

 

A macskagyökér árnyas erdők, dombvidékek, bozótok és nyirkos területek, pl. patakpartok növénye, de kertben is termeszthető. Nevét annak köszönheti, hogy gyökerének az emberi orr számára kifejezetten kellemetlen szaga vonzza a macskákat.

A 19. századi herbalisták melegen ajánlották álmatlanság, idegesség, fejfájás, szorongás és bélgörcsök kúrálására – korunk tudósai ki is mutatták, hogy a macskagyökér valóban tartalmaz nyugtató hatású vegyületcsoportot, különösen a gyökere igen gazdag valepotriátokban.

Nyugtató, feszültségoldó hatását manapság idegesség, szorongás, ideges elalvási és alvási problémák esetén alkalmazzák – utóbbi esetben is nyugtató hatását használják ki, mivel altató hatással valójában nem rendelkezik. Hatóanyagai számos gyógyszer alapanyaként szolgálnak, emellett leggyakrabban tea, tinktúra és fürdő formájában használatos. Komlóval együtt alkalmazva igen hatásos. Enyhe görcsoldó hatással is bír.

A macskagyökér gyógyhatásait összehasonlító kísérletek során szintetikusan előállított altatókkal, nyugtatókkal szemben vizsgálták, s arra a következtetésre jutottak, hogy a macskagyökér alkalmazása sok szempontból biztonságosabb. Az altatók rendszeres szedéséhez ugyanis a szervezet olyannyira hozzászokhat, hogy a kívánt hatás eléréséhez mind nagyobb adagokra van szükség, a gyógyszer elhagyásakor pedig elvonási tünetek – fejfájás, émelygés, hányinger, álmatlanság, nyugtalanság – léphetnek fel. A macskagyökér fogyasztása nem okoz függőséget, és elhagyása sem jár elvonási tünetekkel.

A macskagyökér további előnye, hogy míg a gyógyszerek reggeli kábultságot okozhatnak, addig a macskagyökérnek – megfelelő adagolás esetén – nincsenek tompító hatásai. A magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlatos fogyasztani, erről azonban a kezelőorvost is tájékoztatni kell.

Mindettől függetlenül legyünk vele óvatosak: a macskagyökér túl nagy mennyiségben fejfájást, szédülést, látási zavarokat, nyugtalanságot okoz; várandós és szoptatós anyáknak pedig egyáltalán nem ajánlott az alkalmazása.