Egy apuka vallomása a Waldorf-oktatásról: ahol a gyermek számít

Mi a hasonlóság Jennifer Aniston, Eminem, Sandra Bullock, Michael Ende, R.W. Fassbinder, Miguel R. Forbes, Rutger Hauer, Noomi Rapace és Ferdinand Porsche között? Nos, mindannyian Waldorf-iskolában végezték tanulmányaikat. 

 

 Pedig nagyon durva jelzőkkel illetik ezt az alternatív iskolatípust – még baráti vagy ismeretségi körömben is. Olyanok, akiknek nem járt oda gyermekük, mégis tudják a tutit. Mert ezt és azt hallották. Az emberek meg úgy működnek, hogy a rosszat tovább adják, a jót már nem annyira. Szemtelenek, nem viselkednek, nem tanulnak, azt csinálnak, amit akarnak – csak, hogy néhányat említsek, amiből semmi nem igaz. 

Amikor elsőbe adtam a gyermekemet, én is ezektől féltem, …mert ezt hallottam. De mivel a gyermekemről volt szó, vettem a fáradságot és utánajártam. Rengeteg olyan ismerőst kutattam fel, akinek oda járt a gyermeke, és főleg olyan érdekelt, akinek innen ment gimibe vagy egyetemre tovább. És csak jót hallottam. Mint később kiderült, a rosszat – a teljesen kívülállók mellett – leginkább azok a szülők terjesztik, akiknek a gyermeküket különböző okok miatt eltanácsolták. A mi iskolánkban is több ilyen szülőről tudni. 

                             

A Waldorf-iskola a gyermek tempójában, érdeklődését, személyiségét figyelembe véve nevel, azt próbálja előhozni, ami az adott csemetében „benne van”. A keresztény kultúra értékeit közvetíti, de felekezethez kötött vallási, világnézeti nevelés nem jelenik meg az iskolákban. A Waldorf-pedagógia szellemi háttere az antropozófia.

Az antropozófiai megismerés szerint az ember földi fejlődésének célja a szabadság minél magasabb fokú kifejlesztése. Ez nem azt jelenti, hogy a gyermekeket szabadjára kell engedni, hanem azt, hogy az egész nevelést és oktatást úgy kell irányítani, hogy a gyermekből a későbbiekben egy kreatív és gondolkodó felnőtt ember legyen, aki lehetőleg szabadon dönt mindenben. Ezt például úgy érik el, hogy a történelemtanítás során jelentős történelmi eseményeket különböző oldalakról mutatnak be. Így a gyermekeknek alkalmuk nyílik elsajátítani egy tárgyilagos, sokoldalú és nyitott hozzáállást, ami fontos ahhoz, hogy felnőtt korukban szabadon és ne valamely nézet hatására alkossanak véleményt.

 

A Waldorf iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését harmonikus egységben kezeli. A szív iskolája, mert a művészeteknek, mint az érzelmek megformált kifejezésének nagy szerepet tulajdonít, a kéz iskolája, mert a kézügyesség fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyerek akaratát, a fej iskolázása a hagyományos értelemben vett tanagyag elsajátítását jelenti, de ezen túlmenően a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztését is.

fabricwork.jpg

Az első Waldorf-iskolát Stuttgartban (Németország) nyitották meg, a Waldorf-Astoria cigerettagyár munkásainak gyermekei számára. A világon ma már közel 60 országában, több mint 1000 iskola és több mint 100 tanárképző intézmény működik. Több európai országban (Norvégia, Finnország, Svédország, Svájc bizonyos részei) a 12. év végén kiadott Waldorf-diploma megfelel az állami érettségi, illetve számos helyen a felsőoktatási felvételi követelményeknek is. A továbbtanulással kapcsolatban jellemző, hogy a középiskolát végzett diákok átlagánál tudatosabban képesek kiválasztani a habitusuknak, illetve szakmai céljaiknak megfelelő szakirányt és intézménytípust, és hogy ezekbe az intézményekbe magas százalékban felvételt is nyernek.

 

Hazánkban 1926-ban indult útjára a Rudolf Steinerhez köthető mozgalom. A diktatúra kezdetben elmosta a próbálkozásokat, száműzték és üldözték az antropozófia híveit és alkalmazóit. Másodszorra végül csak 1989-ben indult magyar Waldorf-iskola, akkor csak Solymáron – azóta számuk jócskán megszaporodott: ma már 27 iskola és 53 óvoda működik az országban. De miben különbözik ez az oktatási módszer a többitől?

8, ill. 12 éven át lehetőleg ugyanaz a tanító, tanár viszi végig az osztályát. Ő tanítja az ún. főtantárgyakat a főoktatás keretében (anyanyelv, számtan, természet- és történelemtudományi tárgyak). Vannak szaktanárok is, akik egyéb tárgyakat (zene, euritmia, torna, kézművesség, az idegen nyelvek egy része, formarajz stb.) tanítanak.

A tárgyakat a gyerekek nem szétszórva, hanem egyben tanulják meg (epochális oktatás). Egy tantárgy van 2-4 hétig, majd jön a következő (anyanyelv, történelem, földrajz, embertan, állattan, növénytan, stb). A történelem epocha például azt jelenti, hogy meghatározott ideig a nap első két órájában, mindig történelem van, az egész osztály a délelőtt első részében a „történelemben él”, ennek nyoma van a falra kerülő ábrákban, képekben, a behozott tárgyakban is. Az egyes epochák alatt a gyermekek mindig annyit végeznek el egy-egy tantárgy anyagából, amennyi megadja nekik azt az érzést, hogy elértek valamit. A gyerekekre jótékonyan hat ez a fajta munkabeosztás, mert nyugodt és fegyelmezett tevékenységre szoktatja őket, ami rendkívül fontos egy olyan korban, melyre a szétszórtság és az ingerek túláradása a jellemző. S mivel egy-egy tantárgy évente kétszer vagy többször kerül sorra, az epochák közötti időszakban a felejtés és felidézés segítségével az ismeret képességgé tud érlelődni. A főoktatást a napi ritmus szerint a különböző szakórák követik.

 

Ehhez kapcsolódik, hogy nincs tankönyv, a gyerekek füzetekbe rajzolnak és írnak. Az év során a tantárgyak és a tanulás rendje a természet ritmusához idomul. A legtöbb iskolának van saját kertje, első évben az órarend része a természetjárás.

A gyerekek nem kapnak jegyeket, félévkor és év végén minden tanár ír 1-5 oldalt a gyerekről. Hogy látja, miben jó, hogyan fejlődött, mi az, ami fejlesztésre szorul, vagy amire oda kell figyelni. Ennek ellenére pontosan tudják ki, hol és mennyire jó egy adott tárgyban, de nincs verseny.

 

Talán több szülő is tapasztalta már, hogy gyermekét alig érdekli az iskolai tanulás. A Waldorf-iskolákban is előfordul ilyesmi, de sokkal kevésbé jellemző. Ennek fő oka, hogy a részletekbe menő emberismeret alapján végzik az oktatást. Például nem akármikor fogékony a gyermek a mechanikai törvények megismerésére, vagy az emberről szóló biológiai ismeretekre. Mindent akkor kell hallania és tanulnia, amikor éretté válik ezek befogadására. 

 

A gyerekek 8. és 12. osztály végén éves munkát adnak le, melynek lényege,hogy egy dologgal foglalkoznak sokáig. Ezt tanulmányozzák, megépítik, leírják, végül bemutatják. Téma bármi lehet, van aki kardot kovácsol, más a hegymászásról ír, van aki a hajózás történetét kutatja, de akár a Waldorf iskolákról is készülhet előadás.

 

Minden iskola maga határozza meg, mennyi hozzájárulást kér, de az a legtöbb iskolában szabály, hogy szociális helyzete miatt senki nem utasítható el. A havi vállalás 25-35.000 forint, de aki úgy nyilatkozik, hogy csak havi 3000 forintot fizet, azt sem küldik el. A szabály csak az, hogy a vállalását betartsa, azaz egész éven át fizessen. A tandíjat 12 hónapon át kell fizetni. Ehhez jön az ebéd, és minden év elején a taneszközköltség, mely 3000-15000 forint, attól függően hányadikos a gyerek. Ekkor kapják meg a ceruzákat, viaszkrétákat, füzeteket, töltőtollat, meg amit még kell.

men.hu