A természet védelme – Tegyél érte, hogy tisztább bolygón élhess!

Ha azt a szót halljuk, hogy természetvédelem, mindenkinek azonnal a hulladék válogatás jut az eszébe. A szelektív hulladékok, a műanyag flakonok és újságok a kék kukába mennek, a többi eldobható anyag pedig a feketébe. Aztán jönnek a kukások, és elviszik őket a megfelelő helyre, és nekünk innentől kezdve nincs is semmi dolgunk. Bárcsak ilyen egyszerű lenne. Csakhogy a természet védelme ennél jóval többől áll, mint a szemét szétválogatása. Hadd magyarázzam ezt el egy kicsit bővebben.
Maga a természetvédelem egy egészen összetett, szerteágazó, többrétű dolog. Nem kell most hirtelen nagyon nagy dolgokra gondolni, ezért kezdjük először kicsiben. Mikor mész az utcán, mondjuk egy park mellett, csokit majszolva, és megvárod míg odaérsz egy közeledbe eső kukához, és abba beledobod, nem pedig a fűre dobod le, már ezzel is a természetnek segítettél. Hiszen gondolj csak bele. Amíg ledobod a csoki papírt a fűre és tovább ballagsz, az neked öt másodperc. Vagy még annyi sem.

Ám amíg a Természet Anya azt az egyetlen papírkát feldolgozza, és lebontja, akár évtizedekbe is belekerülhet. Biológia óráról biztosan emlékeztek, hogy a szerves anyagok bomlásában a baktériumok és a különböző gombák játszanak jelentős szerepet. Ezek a baktériumok és gombák megtalálják az elhalt szerves anyagot, és elkezdik lebontani. Magyarul lényegében megeszik. És ennek az elhalt szerves anyagnak az alkotó részeit építik be saját magukba. Ez maga egy körforgás. Ugyanis ezek a baktériumok és gombák felismerik a szerves anyagokat. Na most. Amikor te eldobod a csoki papírt a fűre, a baktériumok noha észreveszik, hogy az ott van, de nem igazán tudnak vele mit kezdeni. Maximum a papíron ráragadt olvadt csoki maradványt bontják le. De magát a papír anyagát nem tudják felismerni. Mert nem értik, hogy mi az ott, és otthagyják. Mivel nem szolgál számukra táplálékul, amit beépíthetnének saját magukba. Olyan ez, mintha egy számítógépnek adnál meg egy hibás parancsot. Megadod a kódot, de az a kód nem az, amire a számítógépnek szüksége van, ezért nem ismeri fel, és folyamatosan ERROR-t fog jelezni. Ugyanígy működik a szerves és szervetlen anyagok lebontása is. A szerves anyagot, mint a jól megadott kódot felismerik a baktériumok, de szervetlen anyagokat (maradjunk akkor a csoki papírnál) már nem. És akkor most gondolj bele, hogy ki tudja hány évig fog ott állni az a papír, amit eldobtál, mert a környezetben lévő mikroszkopikus élőlények egyszerűen nem tudják mit kezdjenek vele. Most gondolhatod, hogy de hát mi van akkor, ha mondjuk egy állat arra jár, és véletlenül megeszi. Akkor megemésztődik, nem? Nos, nem. Ugyanis mivel szervetlen anyagról beszélünk még mindig, arra pedig semmilyen élőlénynek sincsen szüksége. Ha végig is megy az adott állat szervezetén, anélkül, hogy ne okozzon neki bélcsavarodást, akkor is emésztetlenül fog a testéből kiürülni. És akkor ott tartunk, ahol elindultunk. Az exkrementumba csomagolt papír továbbra is ott van, mert a mikrobák, gombák és baktériumok egyszerűen nem tudnak mit kezdeni vele. Ráadásul most csak egyetlen eldobott papírról beszélünk. A világnak minden pontján pedig százával állnak az eldobott csoki papír dombok, amik akár ötven évig is ott maradhatnak, mert a természet élővilágának azokra az anyagokra, amikből készültek, egyszerűen nincsen szüksége. A természet ezeket csak tárolja, de nem tud vele mit kezdeni. Kérdezheted, hogy de hát akkor ha csak tárolja őket a természet, akkor mégis mi baj lehet? Hiszen állat úgysem eszi meg, ha meg igen, akkor maximum végig megy rajta. De ez nem ilyen egyszerű. Ugyanis az ilyen eldobált szeméthalmok alatt nem kap levegőt a föld, nem tudnak a növények lélegezni, fotoszintetizálni, mivel ezek a műanyagok abszolút nem légáteresztőek, és nem fényáteresztőek. A mikrobák, és a baktériumok pedig elpusztulnak alattuk, mert levegő és fény híján az ő sorsuk is megvan pecsételve. Gondolj bele abba, hogy ha neked éveken keresztül egy 100% poliészterből készült kezeslábasban kéne lenned, amit soha nem vethetsz le, ráadásul kapucnis, és azt is folyamatosan a fejeden kellene tartanod. Elkezdene viszketni alatta a bőröd, már fájna is, mert a hámréteged nem jutna levegőhöz, és aztán jönne a kisebesedés, fekélyek, stb. Na, valami ilyesmi történik a földdel is a szeméthalmok alatt. Nem tud szellőzni, kisebesedik, és fekélyes lesz. Magyarul mondva, minden elpusztul alatta, mert nem jut levegőhöz, fényhez és vízhez. Ezért kell megérteni ennek az első lépésnek a fontosságát a természetvédelmen belül. Ha csokit eszel, vagy csipszet, vagy szendvicset nejlon zacskóból, akkor vedd a fáradságot, hogy kicsit tartogatod a kezedben, vagy zsebre teszed, amíg el nem érsz egy kukához, és bele dobot, minthogy egyszerűen ledobd a fűre. Ugyanis ha csak ledobod, akkor pontosan azok fognak bekövetkezni, amiket az imént felsoroltam.
Lépjünk is tovább.
Ha már szóba kerül a fotoszintézis, akkor itt érdemes megemlítenem, és kitérnem rá, hogy miért is fontos és hasznos növényeket ültetni, nem csak otthonra a lakásba, hanem utcákat parkosítani vele, áruházak elé, iskolák köré, vagy a nagyi gyepjére. A mai világban a nagyvárosok egyre terjednek, egyre bővülnek, s ezzel egyre több a légszennyezés, a széndioxid kibocsájtás, egyre több az ideges ember, egyre több a dugó, tele mérges aktatáskás férfiakkal és nőkkel. És ilyenkor, mikor egy kezdő természetvédő végig néz egy ilyen látképen, elkezd sajnálkozni. Jaj szegény természet, mit teszünk vele? És a legtöbb ember csak eddig jut el. Sajnálja a természetet. Ez mind szép és jó, de ettől természetesen semmiféle gond nem fog megoldódni. Mégpedig amiatt, mert az emberek nem látják a fáktól az erdőt. Ironikus, igaz? Betondzsungelben nem látod az erdőt. De visszatérve a lényegre. Ne sajnáld a természetet. Ne szánjad. Hidd el nekem, Természet Anya, Gaia, sokkal tökösebb nő, mint azt bárki is gondolná. Mivel a természet, mint maga, a legeslegerősebb erő, az egész világon. Így aztán fölösleges szánakozás és sajnálkozás helyett, amivel mellesleg saját magadat is csak lehúzod, próbáld meg észrevenni, hogy mi az, ami körül vesz.

Most még magyarázhatnék a megújuló energiaforrásokról, de úgy érzem ideje rátérnem a természetvédelem spirituális oldalára. Igen, így van. A saját személyes, spirituális éneddel is védheted és ápolhatod a természetet. De, hogy jobban megértsd, hogyan is működik ez, ebben a rövid kis szösszenetben, ezt is elmagyarázom neked. Szoktad nézni Cesar Millan (Csodálatos kutyadoki)? Ha nem, akkor mindenképp keress rá. Cesar minden egyes epizódban elmagyarázza a tanulni vágyó gazdiknak, hogy a kutyák nem beszéddel, vagy hanglejtéssel kommunikálnak egymással, hanem sokkalta inkább energiákkal. Minden kutyának van egy sajátságos energiája, amit magával hozott. Ha ez egy rossz energia, akkor azon lehet változtatni, hogy átforduljon jóba. Valójában ugyanez a helyzet veletek, emberekkel is. Egy rossz energia rögzült belétek, egy rossz gondolkodásmód a természetről, amit át lehet fordítani jóba is. Fentebb említettem, hogy sokan leragadnak a természet sajnálatánál. Ez egy rossz taktika. Ezzel csak rossz energiát sugárzol magadból a világ felé, a természet felé, és még saját magadat is lehúzod vele. Ezt az energiát kell megfordítanod. Mégpedig egyszerűen egy kis meditációval. És kérlek, a meditáció alatt most ne azt képzeld el, hogy lótuszülésben gubbasztasz szerzetesi ruhában és ismételgeted, hogy Om. Ez egy egyszerű gyakorlat, amit végezhetsz ülve, állva, fekve, séta közben, futás közben, lovaglás közben, jógázás közben, olvasás közben, témazáró dolgozat közben, vagy akár mozizás közben is. A gyakorlat lényege, hogy vizualizálod (elképzeled) ahogyan a tested egyre csak ragyogni kezd, és ez a ragyogás, mint egy gömb, egyre terjed, egyre szélesedik. Lassan már annyira nagy, hogy az egész bolygót beborítja. Vizualizáld bele, ahogy ez a fény, ami a Te fényed, átjárja a növényeket, beléjük ivódik. Átjárja a vizeket, a tengereket, a víz élővilágát. Megtisztítja azt minden szennyező energiától, minden olyan rezgéstől, ami nem oda való. Vizualizáld, ahogy a tenger, a víz tisztul mindentől. Szeméttől, hulladéktól, olajtól, mérges, dühös energiáktól. A fényeddel megtisztítod az utakat, az esőerdőket, az állatokat, a virágokat. Lásd, ahogy az egész bolygó ragyog.

Létezik még egy módszer, és ha számodra ez szimpatikusabb, akkor ezt is csinálhatod. Találj magadnak egy fát, és öleld át, érintsd meg, vagy csak állj meg előtte. Vizualizáld, hogy a mellkasodból fény árad kifele a fába. Ezek után engedd, hogy a fa levezesse a fényed a gyökereibe, s azokon át szétoszthassa a világban. És a fényed így egy pillanat alatt átjár mindent. De mi is pontosan ez a meditáció? És miért lenne ettől jobb minden? Hogyan is fog ez változást hozni? Ezekre a kérdésekre is megadom a választ. Maga a meditáció minden olyan tevékenységet magába foglal, amely közben érzed, hogy el tudsz lazulni, ki tudsz kapcsolni teljesen, érzed, hogy elrepülsz messze innen, és arra az időre minden gondodat hátra hagyod. Pontosan ilyen a meditáció. És már ha elérted ezt a relaxált állapotot, amikor érzed, hogy teljes vagy, egy vagy önmagaddal és minden olyan nyugodt és csendes körülötted, akkor tudod a leginkább szétárasztani a fényed. Mert ebben az állapotban a fény, amit előhívsz magadból, teljesen tisztán és szabadon áramlik szét az egész bolygón, és a te testedben is. Sokkal könnyebben és hamarabb árad szét, mint akkor, ha idegesen próbálnád meg kiengedni magadból.

Ne feledjétek, hogy a természet védelme egy összetett, sokfelé ágazó dolog. Nem csak a hulladék szelektálása, nem csak a műanyag flakonok újra hasznosítása, hanem minden olyan tevékenység, amivel egy kicsit segíted a természet munkáját. Lehet az növények ültetése a parkba, szemétszedés az út mentén, vagy akár meditáció. Minden kis és nagy cselekedeteddel hozzájárulsz a természet védelméhez és segítéséhez.
Írta: Ariel-Kalocsai Klára
Írta: Ariel-Kalocsai Klára
Közzétette: Sandal / www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!