A lét három szintje: Hatás, ok és létezés
A lét három szinten jelenik meg, és ezeken a szinteken más és más módon kerül kapcsolatba az ember azzal, ami van. Az első szint a hatás szintje.
A legtöbb ember ezzel a szinttel kerül kapcsolatba, és realitásnak nevezi. Különbözőképpen lehet hozzáállni, például agresszívan elutasíthatom: nem értem ugyan ezt a realitást, de hatalmamban áll szétzúzni.
Lehet vágyakozva fordulni felé: szeretetem még „birtoklásként” fogalmazódik meg. Szerelmes tinédzserként rajongok társamért, teljesen magaménak akarom tudni, és féltékeny vagyok, ha másvalakivel is szóba áll.
A tudományos megközelítés
Lehet semlegesen szemlélni: ezt a fajtát választom, ha például tudós vagyok. Mindennel foglalkozom, amit látni vagy mérni lehet, vagy amire hivatkozni lehet, és ekképpen egyre inkább felismerem a dolgokban rejlő törvényszerűségeket.
Ahol azonban törvényszerűség létezik, ott lennie kell valakinek, aki a törvényt létrehozta, így hát keresem a hatások okát.
A következő szint az ok szintje. A paraszt újra meg újra kapcsolatba kerül ezzel a szinttel: okot szolgáltat a vetéssel, s a megfelelő hatás nem marad el.
A tudós felismeri a jelenségek mögött a természeti törvények hatását mint okot, de tovább izgatja a kérdés: vajon az oknak mi az oka, és talán a fizikán át eljut a valláshoz, és felismeri minden létező ok mögött az egyetlen erőt mint végső okot.
A lét három szintje
A lét három szinten jelenik meg, és ezeken a szinteken más és más módon kerül kapcsolatba az ember azzal, ami van. Az első szint a hatás szintje.
A legtöbb ember ezzel a szinttel kerül kapcsolatba, és realitásnak nevezi. Különbözőképpen lehet hozzáállni, például agresszívan elutasíthatom: nem értem ugyan ezt a realitást, de hatalmamban áll szétzúzni.
Lehet vágyakozva fordulni felé: szeretetem még „birtoklásként” fogalmazódik meg. Szerelmes tinédzserként rajongok társamért, teljesen magaménak akarom tudni, és féltékeny vagyok, ha másvalakivel is szóba áll.
A tudományos megközelítés
Lehet semlegesen szemlélni: ezt a fajtát választom, ha például tudós vagyok. Mindennel foglalkozom, amit látni vagy mérni lehet, vagy amire hivatkozni lehet, és ekképpen egyre inkább felismerem a dolgokban rejlő törvényszerűségeket.
A törvényszerűségek és az ok keresése
Ahol azonban törvényszerűség létezik, ott lennie kell valakinek, aki a törvényt létrehozta, így hát keresem a hatások okát.
A következő szint az ok szintje. A paraszt újra meg újra kapcsolatba kerül ezzel a szinttel: okot szolgáltat a vetéssel, s a megfelelő hatás nem marad el.
A tudós felismeri a jelenségek mögött a természeti törvények hatását mint okot, de tovább izgatja a kérdés: vajon az oknak mi az oka, és talán a fizikán át eljut a valláshoz, és felismeri minden létező ok mögött az egyetlen erőt mint végső okot.
A tudás csak „fájdalomdíj” az önmagadhoz vezető úton.
Minden tudásnál fontosabb, hogy KÉPES IS VAGYOK!
Nyomban kipróbálom hát, hogy mindarra, amit tudok, valóban képes vagyok-e.
Mindkettőnél fontosabb azonban a LÉTEZÉS.
Ha az VAGYOK, amit tudok és amire képes vagyok, már gondolnom sem kell rá.
Nem szükséges szokásommá tenni, MERT ÉN VAGYOK!!!
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kurt Tepperwein: A szellemi törvények
