A lelki higiénia elmélete és gyakorlata

Nem újdonság, hogy a lelki higiénia éppoly fontos szerepet játszik az ember lelki egészségének megőrzésében, mint a testi higiénia a testi egészség megőrzésében. Már a századfordulón megjelent néhány publikáció ebben a témában, csakhogy nem nagyon figyeltek fel rá az emberek. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nem volt használható utasítás arra vonatkozóan, mit tehet az ember annak érdekében, hogy lelki egészségét megőrizze és stabilizálja.

A testi higiénia is akkor terjedt el szélesebb körben, amikor már konkrét szabályokat tudatosítottak az emberekkel, mint például a rendszeres kézmosás, fürdés és fogmosás. Ehhez kapcsolódott a fertőző betegek elkülönítése annak érdekében, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább. Logikus és érthető szabály volt, melynek segítségével az olyan testi fertőző betegségeket, mint a pestis, a tífusz és a kolera, vissza tudták szorítani és le tudták győzni, legalábbis az ipari országokban. 

A szellemi-lelki területeken ugyanúgy megtaláljuk a „fertőző betegségeket” és „járványokat”, melyek újból és újból felütik fejüket, és egyre szélesebb körben terjednek, ha a rendszeres lelki higiénia gyakorlásával meg nem előzzük. A szokássá vált lelki higiénia hozzásegít bennünket ahhoz, hogy valóban egészséges szellemi-lelki életet élhessünk.

A szellemi-lelki fertőzések között meg kell említenünk a haragot, a félelmet, a stresszt, az aggodalmat, a gyűlöletet, a bűntudatot, az agressziót. Egyikkel-másikkal vagy akár ezek kombinációjával valamennyien újra meg újra megfertőződünk, s ez ellen csak a rendszeres lelki higiénia nyújt segítséget. Ennek egyik legfontosabb eleme az esti „mentális újra átélés”, amely során valamennyi fertőzött energiát feloldjuk, és a negatívot pozitívvá formáljuk át, mielőtt kárt okozhatnának bennünk. További fontos eleme a lelki higiéniának az is, hogy minden embert a legnagyobb jóindulattal, sőt szeretettel el tudjunk fogadni olyannak, amilyen. A szellemi-lelki fertőzéseket csak akkor tudjuk végérvényesen kiiktatni életünkből, ha a lelki higiénia rendszeres gyakorlattá válik. Ennek eredményeképpen harmonikus lélekkel és rendíthetetlen nyugalommal élhetjük életünket.

A gondolkodás egyre inkább fölöslegessé válik, amint az igaz értelem megnövekedik. Aki tökéletes, annak már nem kell gondolkodnia a dolgokon, az már mindent tud, és spontán cselekszik. A gondolkodás csupán helyettesíti a még fogyatékos értelmet. Minél nagyobb az értelem, annál kisebb szükségünk van a gondolkodásra, mert egyszerűen felismerjük a látszat mögött lévő valóságot anélkül, hogy gondolkodnunk kellene rajta. Ameddig értelmünk még. nem tökéletes, kénytelenek vagyunk gondolkodni. Mindent előre el kell terveznünk, s ha elérkezett az adott pillanat, gondolatainknak megfelelően cselekszünk. Ekképpen állandóan a múltból kiindulva cselekszünk, holott előfordulhat az is, hogy már rég megváltozott a szituáció. Mindaddig, amíg gondolkodunk, cselekedeteinket a múlt határozza meg, holott minden örökösen változik, minden folytonos áramlásban van.

Még azt is meg kell gondolnunk, mivel tudunk örömet szerezni feleségünknek, társunknak, holott ha valóban szeretünk, már nem is kell fontolgatnunk. Egyszerűen szeretetből cselekszünk, és biztosak lehetünk benne, hogy minden pillanatban azt tesszük, ami a legmegfelelőbb. A gondolkodás gyakorta nem más, mint a hiányzó szeretet pótlása.

Gondolkodni nagyszerű dolog, és meg kell tanulnunk helyesen élni vele, ám soha ne feledjük, hogy a gondolkodás mindig csupán pótlék: a leglényegesebbet, a bölcsességet és a szeretetet helyettesíti.

Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!