Mooji: A két madár tanítása
Valamikor láttam egy képet, amely a Bhagavad-gítá egyik tanmeséjét illusztrálta. A képen két madár ült egy fán, az egyik éppen fészket épített. A fészekrakó ki-kiröppent, ágakat gyűjtögetett, rendezgette a gallyakat – aktív volt, sok mindent csinált.
Efelett a madárka felett egy másik ágon egy másik madár ült. Ugyanolyannak tűnt, mint az első, de ez nem épített semmit, csak figyelt. Nem épít énképet az észleléseiből, és nincs benne semmiféle mély érdeklődés a látottakkal kapcsolatban sem. Az észlelése spontán módon történik, erőfeszítés vagy ítélkezés nélkül. Csend veszi körül, a gondolatok nélküli Létezés érzése. Csak figyel.
A két madár szimbolikája
Ez egy gyönyörű kép arról, hogy kik vagyunk. A két madár kapcsolatban áll egymással. Az első madár képviseli lényünk dinamikus részét, az ént, amely a világgal, a múlttal, a jövővel, a növekedéssel foglalatoskodik. Ő az a felünk, amely az én családom, az én gyerekeim, az én munkám stb. érzetével éli az életet.
A második madár jelképezi a bennünk lévő tanú tudatosságát. Ő az a képesség bennünk, amely lehetővé teszi, hogy megfigyeljük az élet zajlását és a cselekedetek kibontakozását – de igazából nem cselekszik. Ez is ugyanabban a testben van, de nem irányít. Nem mondja: „Ezt remélem, attól félek.” Nem, ő nagyon csendes. Egyszerűen csak jelen van, és nagy látószögben lát mindent.
A belső megfigyelő jelenléte
Az első madár kezdetben annyira azonosul a fészeképítéssel, hogy talán nem is tud a másik madárról. Ám amint képes elcsendesedni, tudomást szerez a második madár jelenlétéről, amely valójában ő maga, egy mélyebb, belső szinten.
Amikor az első madár elméje szinkronba kerül a második madáréval, a cselekedetek kecsesebbé válnak. Létrejön egy egységérzet, egyfajta egyetértés. Ebben a harmóniában tovább folytatódhat a munka, de megszállottság, félelem és a dolgok irányításának kényszere nélkül.
A jelenlét ereje
A második madár a nézőpontváltást jelképezi; ez a személy üzemmódból a jelenlét állapotába való átkapcsolást jelenti. Amikor olyan mélyen belegabalyodunk a hétköznapok teendőibe, hogy úgy tűnik, csak a napi rutin létezik, akkor olyanok vagyunk, mint az első madár.
Helyezkedj a második madár pozíciójába, a megfigyelő szerepébe, és felfedezed majd, hogy az, amelyik az élet építésével foglalatoskodik, lassanként egyre áttetszőbbé válik. A tevékenységek szépen, maguktól megtörténnek, de az egoérzet elhalványul.
Az igaz Önvaló
Valójában az igaz Önvaló egy harmadik pozíció, amely nem madár, hanem a tér, amelyben mindkét madár megjelenik és látható. Ha meglátod és elfogadod azt, amire mutatok, akkor a tanúként való tapasztalásod nyugodttá válik, és észreveszed, hogy az élet tevékenységei csak úgy, maguktól történnek.
A szél nem mondja azt, hogy „össze fogom borzolni ennek a fának az ágait”. A gondolataid és az „ezt vagy azt kell tennem” érzete csak úgy megtörténik. Ám az azonosulás az „én vagyok a cselekvő” érzetével az egyetlen hiba, amely újabb hibákat nemz.
A gondolatok figyelése
Felfedezheted annak az Igazságát, hogy ki vagy, és ezt most rögtön megteheted. Mi áll az utadban? A gondolkodás régi rendszere iránti hűséged és a szokásaidhoz való ragaszkodásod.
Kérlek, értsd meg, hogy a gondolatok figyelmen kívül hagyása nem azt jelenti, hogy megpróbálod megállítani vagy elnyomni őket. Egyszerűen csak fordulj el tőlük! Néhány gondolat ennek ellenére is újra megjelenik majd. Ilyenkor tanácsolom: amit nem tudsz figyelmen kívül hagyni, azt egyszerűen figyeld meg!
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Mooji
