A vizualizálás folyamata lépésről lépésre 1.rész
A folyamat fájdalommentes s egyben örömteli. Alkalmazhatjuk arra, hogy tágabb látóteret teremtsünk életünkben, olyan célokat és lehetőségeket nyissunk meg magunk előtt, melyekkel mind önmagunkat, mind embertársainkat egyre csodálatosabban szolgálhatjuk.
1.lépés: A belégzés
Ellazult éberség
Helyezd magad kényelembe, esetleg ülj le kedvenc foteledbe! Kapcsolj be valamilyen háttérzenét halkan, hatvan ütés per perc sebességgel, például barokk zenét, Pachelbel D dúr kánonját, vagy dr. Stephen Halpern Spectrum Suite című művét! A jó zene elmélyíti és gazdagítja az élményt.
A testhelyzet jelentősége
A legalkalmasabb testhelyzet az indiai lótuszülés, ami azt jelenti, hogy egymáson keresztbe tett lábakkal ülsz a földön, tenyeredet felfelé tartod, bokáid a combjaidon nyugszanak. Ez a testhelyzet biztosítja a lehető legjobb vérkeringést és az elme leghatékonyabb működését, ha megtanulod, és kényelmessé válik. Ha túl nehéznek találod, leülhetsz egy székre, vagy hanyatt is fekhetsz.
Ha úgy döntesz, hogy ágyban végzed a gyakorlatot, ne aludj el, amíg be nem fejezted a kreatív vizualizálást! Azután azonnal mély álomba merülhetsz.
A mélylégzés megkezdése
Miután kényelmesen elhelyezkedtél, kezdj el lélegezni mélylégzéssel, — ez teljesen ellazít! Az orrodon szívd be a levegőt (lassan, és koncentrálj a belégzésre)!
Belégzés közben érezd az éltető energiát a belélegzett levegőben! Erőt ad, ha figyelsz rá. Töltsd meg a tüdődet levegővel, és tartsd benn harminc másodpercig, közben gondolatban mondd ki: Ellazultam! Ezután szájon át lélegezz ki! Végy újabb levegőt, és minden belégzésnél engedd a levegőt egyre mélyebbre a testedbe! Az emberek többsége nagyon felszínesen lélegzik. Töltsd meg a tüdődet színültig levegővel!
Egyúttal, mialatt benntartod a levegőt, mondd magadnak gondolatban: Szeretek és szeretnek.
Érezd, hogy lelked kitisztul az oxigén és a szeretet kinyilvánításának hatására.
A harmadik belégzéskor érezd, hogy a levegő feltölti lényed minden atomját. Szívd le a levegőt egészen a lábujjaidig, tartsd benn 30 másodpercig, miközben azt mondod magadnak gondolatban: Teljesen magabiztos vagyok, azután lassan engedd ki!
A rendszeres gyakorlás hatása
Ha nap mint nap elvégzed ezt a gyakorlatot, tested, elméd, lelked új, csodás életre kel. Mivel a legtöbben korántsem használjuk ki lehetőségeinket, mert soha senki nem ébresztett rájuk, e technika használatával egyszeriben ráérzünk, mik lehetnénk.
Így pozitív értelemben függővé válunk az élménytől, ha tökéletesen átéltük egyszer.
Ezután térj vissza a normális légzéshez, és haladj tovább a 2. lépésre!
2.lépés: Nyisd ki lelki szemeidet, hogy képzelőerőd érvényesülhessen!
A lelki szem szerepe a teremtésben
Lelki szemünk a látomások és a képzelet eszköze. Az egész élet általa teremtetik.
A nyitott lelki szem elengedhetetlen ahhoz, hogy tökéletesen működő, korlátok nélküli, önmegvalósító személyiséggé váljunk. Ha lelki szemünk nyitva van, „látjuk”, vizualizáljuk mindazt, amivé válhatunk.
A színpadi vizualizáció technikája
Először is képzeld magadat egy színház színpadára! (Ha nehéz önmagadat „látnod”, keress egy jó fényképet magadról, és nézd meg, mielőtt behunyod a szemedet.) Elképzelt Önmagad a színpad közepén van, míg Te (a közönség soraiban) ülsz és figyelsz.
Kigyúlnak a fények, felmegy a függöny — kezdődik az elődadás.
Színpadon lévő önmagaddal játszasd el, amit el szeretnél érni! Tegyük fel, hogy új autót akarsz. Lelki szemeiddel jelenítsd meg az autót a színpadon! Színpadon lévő önmagad magába issza a színét, kezével végigsimítja a fényezett felületet.
Az érzékszervi átélés szerepe
Lásd, amint színpadi önmagad beszáll az új autóba, és orrát megcsapja az „új autó” illata. Beindítod a motort és a rádiót, kezeidet a volánra helyezed, és elindulsz, amint lenyomod a gázpedált.
Ha már gyakorlatot szereztél a színpadi technikában, később elképzelheted magadat mozivásznon vagy videofilmen is.
Ettől megszűnnek a színpad szabta korlátok. Használhatod a fantáziádat, és vezethetsz hófödte hegyvidékeken vagy zöld mezőkön át. Eljuthatsz akár a 3-dimenziós megjelenítésig.
Az asszociált vizualizálás ereje
Egy másik lehetőség, hogy elképzeled, amint felmész a színpadra vagy a filmvászonra, és eggyé válsz azzal az önmagaddal, akit addig figyeltél. A pszichológia ezt „asszociált vizualizálásnak” hívja, ami hatásosabb, mint a „disszociált” megfigyelés.
Ismét ügyelj rá, hogy halld a hangokat, érezd az érzéseket és az illatokat! Mind az öt érzékszervedet használd, amennyire csak lehetséges!
3.lépés: Támaszkodj múltbeli élményeidre!
A múlt szerepe a jövőkép kialakításában
Ha már képes vagy vizualizálni vágyott jövődet, továbbléphetsz, és segítségül hívhatod múltbeli élményeidet a jövőkép kialakításához.
Elménk olyan, mint egy videotéka. Minden élményünket őrzi. Ez tartotta életben Gerald Coffee kapitányt hét éven át egy vietnami koncentrációs táborban.
A túlélés vizualizációval
Coffee kapitány rendszeresen vizualizálta, milyen lenne, ha újra szabad lenne. Ezután felidézte magában múltbeli szabad élete „videofelvételeit„.
Végül az egyiket rávetítette a másikra. Az így kialakított vizualizálás — amit nap mint nap gyakorolt — olyan teljességélményt adott, hogy képes volt életben maradni, amíg valóban kiszabadult.
Coffee kapitány elképzelte, hogy hisz Amerikában, hisz a társaiban, hisz Istenben és hisz önmagában. Elképzelte, hogy ezt tanítani fogja, amikor kiszabadul.
Kiváló előadó, és segít az embereknek megérteni, miért fontos a katonai békefenntartók munkája.
Reméljük, beiktatjátok céljaitok közé, hogy meghallgatjátok Coffee kapitány egyik előadását.
A múlt felvételeinek tudatos használata
Elménkkel visszajátszathatjuk múltbeli élményeinket és benyomásainkat, melyeket szinte születésünktől fogva szüntelenül rögzítünk.
Ezeket a felvételeket felhasználhatjuk célunk vizualizálásának kiszínezésére, megszilárdítására, megerősítésére.
Könnyen megtehetjük. Miközben konkrét célunkra összpontosítunk, engedjünk be elménkbe látszólag oda nem tartozó, de ugyanakkor lényeges gondolatokat.
Az elme úgy működik, mint egy hatalmas szűrő. Visszanyúl múltbeli élményeinkhez, és felszínre hoz olyan emlékeket, melyek hasznosak lehetnek a jövőre nézve.
4.lépés: Változtasd meg a múltat!
Szerencsére van rá mód, hogy megváltoztassuk a múltbeli videofelvételeket, ha nem tetszenek. Sosem késő boldog gyermekkort vagy boldog múltat teremteni magunknak. Kedvünk szerint újrateremthetünk, átírhatunk, átértékelhetünk, megváltoztathatunk múltbeli történéseket.
A tudatalatti, mint belső mozi
Mark és felesége például nemrégiben kezdtek síelni. Mark felesége nagyon szerette a lesiklást, de gyűlölte a sífutást. („Túl fárasztó” — mondta.) Mark éppen fordítva volt ezzel. Ő nagyon szerette a sífutást, de félt a lesiklástól. („Félek, hogy nekimegyek egy fának” — hangoztatta.)
Mindkettőjük reakciója megjósolható lett volna, ha Mark és a felesége lejátszották volna agyukban régi videofelvételeiket. Ugyanis tudatalattink elraktározza azokat az alapgondolatokat, melyek jelenünkké fejlődnek és irányítják azt.
Mark elhatározta, hogy megpróbálkozik a lesiklással, noha félt tőle. Amikor beszállt a síliftbe, bekövetkezett a szerencsétlenség. A hegy tetejére érve jobb lábán lévő síléce „véletlenül” beakadt a megkeményedett hóba, ő maga pedig lebukfencezett az idahói Bogus medence tetejéről.
A megalázottság és a kudarc élménye
Megalázottnak érezte magát, megsérült és bosszús volt, amikor a lift működtetője megállította a liftet, és az összes síelő a levegőben volt kénytelen lógni, amíg ő fölkászálódott. Végül sikerült felállnia, de az eset nagyon rossz hatást tett síelési képességére.
A belső képek ereje
Mark elméje eddigre azt vizualizálta, hogy minden rosszul sül el. Hóekézni tudott, ezért ezt tette — félve, tétován, izzadva —, óvatosan lement a hegyoldalon, miközben egy tapasztalt siedző figyelte és segített neki, folyamatosan biztatva őt.
Félelme nagyobb volt a hiténél. Tanakodott, hogy vajon miért történt vele ez. Sífutásban jó volt, gyakorolta az Estes Parkkin, Coloradóban, Lake Tahoe-ban Kaliforniában, a Hood-hegyen Oregonban, Fairbanksben Alaszkában és sok más helyen. Miért nem ment neki a lesiklás?
A tudatalatti emlék felszínre kerülése
Mark a fent bemutatott vizualizálási technikát alkalmazta a lesiklással kapcsolatban. Közben hagyta, hogy felmerüljenek benne más videofelvételek. Megdöbbenésére egy olyan emlék tudatosult benne, melyet rég elfelejtett, és évekkel korábbról szólt.
A rejtett trauma felismerése
Egy hozzá nagyon közel álló személy síelés közben nekiment egy fának, és gipszágyba került. Ez a tudatalattijában elraktározódott élmény tartotta félelemben, ez akadályozta meg, hogy megtanulja a lesiklást.
A múlt törlése és az új program létrehozása
Ezért elméje mozijában elővette a videokazetta-gyűjteményét, kiemelte azt a bizonyos régi kazettát, meggyújtott egy gyufát, és elégette, kitörölte az élményei közül.
Ezután elővett egy üres kazettát. Képzelete segítségével átírta a „lesiklást”. Elképzelte magát mint kiváló síelőt, amint száguld lefelé a lejtőn. A későbbiekben leírt módszer segítségével élénk képet festett magának képzeletében.
Az érzelmi állapot átprogramozása
Majd beprogramozta azt a kellemes érzést, amit sífutás közben érzett. Látta magát, amint lesiklik a hegyoldalon — teljesen kiegyensúlyozott lelkiállapotban, jóleső izgalommal és élettel telten — félelem nélkül.
Ezután újra megpróbálkozott a lesiklással, és ezúttal sikeres volt!
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Jack Canfield
