A fiú, aki azt állítja, hogy a mennyben járt…

Találkozott halott nővérével, akiről a szülei sosem beszéltek…

A fiú, aki majdnem meghalt egy kifakadt vakbél miatt azt mondta, hogy találkozott halott nővérével, akiről nem is tudta, hogy létezett.

Colton Burpo rendkívüli állításait négy évesen azután tette, miután tévesen diganosztizálták, miközben családja Imperialból, Nebraskából úton volt Kolorádóba. Mire hazaértek, már súlyos beteg volt, és sürgősségi műtétet kellett rajta végrehajtani kétszer is.

Mialatt ő a műtőben volt, szülei Todd és Sonja imádkoztak, és azt hitték, hogy elvesztik a fiukat.

Colton azonban hamar meggyógyult, majd megdöbbent szüleinek elmondta, hogy találkozott nővérével, akivel anyja elvetélt egy évvel az ő születése előtt.

Ez azért volt figyelemre méltó, mivel a szülei soha nem beszéltek neki róla.

Colton azt mondta: „Ismerősnek nézett ki, majd elkezdett ölelgetni és azt mondta örül, hogy van ott fenn valaki a családjából.”

„Bár neki nincs neve, mert azt mondta, soha nem adtak neki nevet. De nem tudott várni az anyjára és az apjára, hogy találkozhasson velük a mennyben.”

Azt is elmondta megdöbbent szüleinek, hogy látta őket imádkozni.

41 éves apja azt mondta: „Ránéztem a tükörből, mire ő azt mondta, az angyalok énekeltek nekem. Csak néztem, miközben halálosan komoly volt.”

A fiú azt is állította, hogy látta dédapját Pop-ot, aki több mint 30 évvel korábban halt meg.

Colton nem ismerte fel Pop-ot a nem sokkal halála előtt készült fényképen, de egy fiatal korában készült fotón igen.

Azt is elmondta, hogy az idő múlásával látomásai egyre élénkebbek.

Így mesélt: „Emlékszem Jézusra, az aranyszínű utcákra és a sok színre. Leültem Jézus ölébe, akkor úgy éreztem, biztonságban vagyok. Isten a legnagyobb a mennyben, a kezében képes tartani az egész világot.”

Azt is megemlítette, hogy látta egy pillanatra az Armageddont.

Amikor feltették neki a régi kérdést, hogy milyen a mennyország, Colton egy nagyon konrét leírást adott: „Minden a szivárvány színeiben ragyog, a gyönyörű színek és árnyalatok helye.”

„A kapuk aranyból voltak, rajtuk gyönygyökkel. Soha sincs sötét, mindig világos van.”

„Mindenkinek vannak szárnyai és tud repülni, kivéve Jézust, aki képes felfelé és lefelé lebegni. Mindenki fehér köpenyt visel átkötve különböző színű övekkel, és fény van a fejük felett.”

Colton leírta Keresztelő Jánossal való találkozását anélkül, hogy megértette volna, ki volt ő, mivel még nem tanult róla a vasárnapi iskolában.Felidézte azt is, amikor bemutatták neki Krisztus unokatestvérét, és Jézus elmondta neki, hogy őt az unokatestvére keresztelte meg.

A család egy könyvet írt Colton tapasztalatairól, aki továbbra is megosztja másokkal mennyországban szerzett élményeit.

Colton apja garázsajtó kereskedő, önkéntes iskolai birkózó edző és helyi tűzoltó, valamint a Crossroads Wesleyan Templom lelkipásztora. Sokat töprengett azon, hogy fiát vajon mennyire befolyásolhatta az otthoni vallásos családi élet.

Iskolai tanító felesége Sonja eleinte kétségekkel küzdött fia műtét utáni élénk emlékeivel kapcsolatban, de a férje ragaszkodott hozzá: „Meg vagyok győződve arról, hogy a mennyben járt.”

Colton, mint bármely más korabeli gyerek szereti a zenét, birkózik és imádkozik Istenhez,.

A könyv megjelentetése nem volt Colton szándékában, de azt mondta, hogy Istenhez fordult válaszért.

„Így imádkozott: Istenem, ha ez igazán te vagy… nem tudom, hogyan kell kiadni egy könyvet. Ha ezt akarod tőlem, akkor hozd el hozzám a kiadót.”

Végül megtették, és eddig félmillió könyvet nyomtattak.

Az édesapa azt mondta: „Nem tudom, miért vett bennünket a kezébe, de Isten tette hatalmas csoda a számunkra.”