Hogyan válj a létezés valódi mesterévé?
Szeretnélek emlékeztetni a létezés nagyszerűségére – arra, hogy minden, amire valaha szükségünk lehet, az önvalónkban rejlik. Minden valóban maradandó dolog, amit ebben a világban keresünk – az igazi boldogság, az öröm, a béke, a fény, a tér, bennünk lakozik. Ezek mindig jelen vannak, ám eleinte nem látjuk őket, mert a kérészéltű, a változó birodalmában keresgéljük a beteljesedést. Csak a tizenegyedik órában fordulunk az önvaló felé.
Valódi szabadság
Ez a halogatás nem bölcs dolog, bár általános jelenség. Az emberi lények évezredek óta kutatják valódi természetünk mibenlétét és létezésünk célját ezen a bolygón. Sokan rátaláltak arra, amit kerestek, ám több milliárd olyan létforma, amelyet egykor „ember”-nek hívtak, nincs itt többé. Eltávoztak. És most mi következünk – mi vagyunk az eleven hullám. Megtestesültünk, hogy kortársakként bejárjuk e földi utat, és megragadjuk az esélyt, hogy megtaláljuk lényünk múlhatatlan magvát. Mindannyiunk számára adott a lehetőség, hogy megleljük a valódi szabadságot, ez alól senki sem kivétel, ebből senki sincs kizárva, mert a tudatosság fénye ott ragyog mindannyiunkban.
A világ és a személylét
A világ arra buzdít, hogy a személylétünk korlátozott érzetéből tekintsünk a dolgokra – s bár ez nagyon ingatag nézőpont, mi mégis mindig ebből kiindulva próbálunk egyensúlyt találni a bizonytalan talajon. Meg kell azonban tanulnunk a Forráslényünkből tekinteni a világra. Lényünk tágasabb, mint az égbolt, hatalmasabb, mint a mindenség – és már itt van. A nyugalmadból nézz, ne a nyugtalanságodból!
Lényed csendje
Ahhoz, hogy megtaláld Lényed csendjét és nyugalmát, egyetlen milliméterre sem kell elmozdulnod onnan, ahol most vagy. És erről a helyről megfigyelheted az energiaáramlatokat, amelyek kifelé, a zaj és a személylét mezejére vonják a figyelmedet, ahol a lények a személylét mérgétől, az ego toxikusságától szenvednek.
Kezdd azzal, hogy a nyugalmad teréből nézel: ez már itt van. Ne kösd magad semmiféle időbeliséghez vagy elképzeléshez, és azonnal a semlegesség, a tágasság és a csend terében találod majd magad. Még ha az elme fája vadul hajladozik is, e mozgás megfigyelése a nyugalom terében történik.
A létezés állandósága
Tanuld meg kialakítani azt a szokást, hogy több figyelmet fordítasz a Létezés szilárd érzetére, mint a valamivé válás zaklatott érzésére, mert ez utóbbi soha nem ér véget! Ismerkedj meg a Létezés állandóságával, szokd meg az üresség érzését! Nem fog ártani. Valójában az önvalód tisztelete által érkezel meg az öröm, a béke, a szeretet, a hitelesség és az elevenség terébe. Ez a valódi önbecsülés. Semmit sem veszítesz el a tevékenység világából – sőt, az is jobban fog működni, mert többé nem vesztegeted el az energiát, és a téveszméket is mintha elfújták volna. Ez minden tekintetben nyertes helyzet. Nem is értem, miért tart ez nekünk ilyen sokáig. Vajon olyan édesek a világ gyümölcsei, hogy versenyre kelhetnek saját Önvalód szépségével?
Felfedezni a potenciálunkat
A létezés hatalmas, és meghaladja emberi képességeinket, hogy felfogjuk a benne rejlő teljes potenciált. Ideje, hogy magunk mögött hagyjuk a gyermekded szemléletmódokat, és elkezdjünk egy kicsit több figyelmet fordítani arra, ami valójában itt van. Testünk időhöz kötött, halandó, de halhatatlan jelenlét mozog benne. Amíg a test még meleg, használd ezt a fizikai létet arra, hogy ismét felfedezd időtlen Lényedet!
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Mooji
