A gondolatokon túli valóság
Bár nem igaz, hogy egyszerűen a gondolataink összessége vagyunk, a legtöbb lény mégis úgy tapasztalja az életet, mintha ez lenne a helyzet. Tudatosság vagy. Az a tér, amelyben a gondolatok megnyilvánulnak, amelyben az érzékelésük megtörténik. Ez a tiszta, szeplőtelen végtelenség az, ami vagyunk. Ez nem valamiféle megtanulandó dolog, hanem egyszerűen felismerjük, és összeolvadunk vele, felolvadunk benne. Azzá válunk.
Ellentmondásnak tűnhet, hogy mégis az önkutatás az, ami lehetővé teszi ezt a mélyreható felismerést és megszilárdulást a lényünk szívében, bár az Önvaló természete – amely tulajdonságok nélküli – az önkutatáson túl nyugszik.
Az ego és az elme félelme
Az elme fél a Végtelennel való összeolvadás gondolatától, mert jelenleg egy összetett, személyes énként működik, amelyet elképzelések és érzések tartanak egyben egy fizikai testben. Megjelenik az attól való félelem, hogy az összeolvadás egyben az önazonosságunk és formánk megszűnését jelenti. Ám pontosan ez a megsemmisüléstől való félelem a jele annak, hogy a valótlan kezd eltűnni. Ez arra utal, hogy kibontakozóban van a határtalan Önvaló felismerése.
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ, INSTAGRAMUNKHOZ , TELEGRAMUNKHOZ, vagy X-HEZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Mooji
