Miért fontos a boldogság, és hogyan befolyásolja a sikert?

Miért olyan fontos, hogy boldogok legyünk? Értelemszerűen legalábbis azért, hogy jobban érezzük magunkat. De azért ennél többről van szó. A boldogság nem pusztán annyit tesz, hogy jobban élvezzük az életet, hanem arra is kihat, hogy a személyes és a szakmai életünkben mennyire vagyunk sikeresek.

A kaliforniai kutatás: a boldogság mint a siker oka

Pár évvel ezelőtt a Kaliforniai Egyetemen kutató Sonja Lyubomirsky és munkatársai arra a gigászi feladatra vállalkoztak, hogy áttekintenek több száz olyan kísérletet, ahol a kiválasztott személyeket felvidították, majd az új keletű örömök további hatásait vizsgálták. A résztvevőket számtalan módon igyekeztek jókedvre deríteni, például úgy, hogy frissen vágott virágot szagoltattak vagy pozitív, megerősítő kijelentéseket olvastattak föl velük („Igazán remek teremtés vagyok”), de voltak, akik csokitortát ettek, táncoltak vagy vicces filmet néztek.

A kísérlet vezetői olykor trükkökhöz folyamodtak, például azt mondták a kísérletben részt vevőknek, hogy különösen eredményesek voltak egy intelligenciateszten, vagy elősegítették, hogy „véletlenül” pénzt találjanak az utcán. Függetlenül attól, hogy melyik módszert alkalmazták, a végeredmény világosan kirajzolódott- a boldogság a sikernek nem csupán következménye, hanem oka is.

250 OOO kisérleti alany adatait áttanulmányozva Lyubomirsky arra a fölismerésre jutott, hogy a boldogság igen impozáns előnyökkel jár. A boldogságtól az emberek barátságosabbak és önzetlenebbek lesznek, jobban kezelik a konfliktusokat, és az immunrendszerük is megerősödik. A halmazati hatás pedig az, hogy kapcsolataik sikeresebbekké válnak, nagyobb megelégedésükre szolgálnak, az egyes egyének karrierjüket kiteljesedettnek tartják, valamint hosszabb életet élnek, jobb egészségben.

Pénz és boldogság: valóban megvásárolható az öröm?

A boldogság érzelmi és kézzelfogható előnyei láttán nem meglepő, hogy mindenki szeretne magának egy szeletet a tortából. De vajon hogyan érhető el a leghatékonyabban, hogy ne hervadjon le az arcunkról a mosoly? Akárhány embert kérdezzünk is meg erről, a legvalószínűbb válasz két szóból áll: több pénzzel. Megannyi felmérés tanúsítja, hogy a vastagabb pénztárca iránti igény a boldogsághoz szükséges tényezők listáján előkelő helyen áll. De vajon megvásárolható-e a boldogság? Vagy inkább a kétségbeesésbe visz a pénz utáni vágy?

A lottónyertesek kísérlete a Northwestern Egyetemen

A kérdést részben megválaszolja egy figyelemre méltó kísérlet, melyet Philip Brickman és munkatársai folytattak az 1970-es években a Northwestern Egyetemen. 6 Brickman arra volt kiváncsi, mi történik az emberek boldogságával, ha pénzügyi álmaik valóra válnak. Valóban örök mosolyt varázsol orcájukra a hatalmas fordulat, vagy a kezdeti izgalom gyorsan tovatűnik és az újsütetű vagyon megszokottá válik? Brickman olyan embereket keresett meg, akik nagyobb összegeket nyertek az illinois-i állami lottójátékon, köztük olyanokat is, akik megütötték az egymillió dolláros főnyereményt. A kontrollcsoport tagjait véledenszerűen választotta ki az illinois-i telefonkönyvből.

A kutató arra kérte a résztvevőket, értékeljék, milyen boldogok az adott pillanatban, illetve hogy mire számítanak, a jövőben milyen boldogok lesznek. Ezenkívül azt is megkérdezte tőlük, milyen mértékben lelik örömüket az olyan mindennapi élvezetekben, mint egy baráti beszélgetés, egy jó vicc vagy egy bók. Az eredmény boldogság és pénz meghökkentő kapcsolatára derít fényt.

Miért nem lettek boldogabbak a milliomosok?

A közkeletű hiedelemmel ellentétben a lottó nyertesei nem voltak sem boldogabbak, sem kevésbé boldogok, mint a kontrollcsoport tagjai. A két csoport a jövőbeni boldogságukra vonatkozó elvárásaikat tekintve sem különbözött számottevően. Valójában egyeden eltérés mutatkozott a kontrollcsoport tagjai a lottónyertesekhez viszonyitva több örömöt találtak az élet egyszerű dolgaiban.

A jövedelem határa és a hozzászokás csapdája

Mivel az korántsem bevett, hogy valaki lottón teremtse meg az anyagi biztonságát, pszichológusok olyan emberek esetében is megvizsgálták a jövedelem és a boldogság közötti kapcsolatot, akik megdolgoztak a vagyonukért. E vizsgálatok között találunk olyan, nagyszabású, nemzetközi felméréseket is, melyek során a vizsgálati alanyok a saját boldogságukat értékelték (rendszerint a szokásos tízpontos skála segítségével, amelynek egyik végpontja a „nagyon boldogtalan”, míg a másik a „nagyon boldog” érték), majd összehasonlították egy-egy ország átlagos boldogságértékelését a nemzeti össztermékkel (GNP).

Az eredményekből az derül ki, hogy ugyan a nagyon szegény országok lakói nem olyan boldogok, mint a gazdag országok polgárai, ez az összefüggés azonnal eltűnik, mihelyt egy ország viszonylag szerény GNP-vel már rendelkezik. A fizetés és a boldogság lehetséges kapcsolatát vizsgáló kutatások is hasonló mintát fedeztek föl. Ha az emberek az alapvető létfeltételeiket képesek megteremteni, az e fölötti bevétel növekedése már nem eredményez lényegesen boldogabb életet.

A hedónikus adaptáció: miért szokunk hozzá a luxushoz?

Vajon mi lehet ennek az oka? Részint az a jelenség, hogy ahhoz, amink van, igen gyorsan hozzászokunk. Egy új kocsi vagy nagyobb ház vásárlása rövid időre valóban megdobja a jó hangulatunkat, ám hamarosan megszokjuk, és örömszintünk visszasüllyed a vásárlás előtti időszak szintjére. Ahogy David Myers pszichológus fogalmazott egy ízben: „Hála annak a képességünknek, hogy hozzá tudunk szokni az egyre nagyobb hírnévhez és vagyonhoz, ami tegnap még luxus volt, mára szükségletté válik, holnap pedig már relikvia lesz:’s De ha pénzen nem vásárolható meg a boldogság, vajon mivel lehet a legjobban hosszú távon mosolyt varázsolni az arcunkra?

A boldogság képlete: genetika, körülmények és a döntéseink

A rossz hír az, hogy a kutatások szerint a boldogságérzet összességében 50 százalékig genetikailag meghatározott, és megváltoztathatatlan.9 Az már jobb hír, hogy van 10 százalék, amely általában a körűlmények függvénye (iskolázottság, jövedelem, illetve hogy házas-e az adott egyén vagy egyedülálló stb.), bár e körülményeket nem könnyű megváltoztatni. A legjobb hír pedig az, hogy a maradék 40 százalék a mi saját napi viselkedésünkből adódik, valamint abból, ahogyan magunkról, illetve másokról gondolkodunk. Kevés háttértudással ezt a nagy hányadot gyorsan megváltoztathatjuk, miáltal pár másodperc leforgása alatt lényegesen boldogabbakká válhatunk

A pozitív gondolkodás tévhite és a gondolatok elnyomása

Az önsegítő könyvek egyike-másika által adott tanácsokkal az a baj, hogy nemigen állnak összhangban a tudományos kutatások eredményeivel. Vegyük például a pozitív gondolkodás hatalmát. Vajon valóban csupán attól függne a boldogságunk, hogy sikerül-e száműzni a fejünkből a negatív gondolatokat? Ami azt illeti, a kutatások azt támasztják alá, hogy a gondolatok ilyenfajta elnyomása inkább növeli, semmint csökkentené a boldogtalanságot.

A fehér jegesmedve hatás: Daniel Wegner kísérlete

Az 1980-as években Daniel Wegner, a Harvard pszichológusa ráakadt egy ködös, ám elgondolkodtató Dosztojevszkij-idézetre az író Téli feljegyzések nyári élményekről című útirajzából: „Próbáljunk csak arra a feladatra összpontosítani, hogy ne gondoljunk a jegesmedvére! Mindenki meglátja, hogy az az átkozott jószág minden percben az eszünkbe jut majd:’ Wegner elhatározta, hogy egy egyszerű kísérlet segítségével kideríti, vajon igaz-e az állítás. Egy együttműködő önkéntesekből álló csoport minden tagját arra kértek, hogy egymagukban üljenek be egy szobába, és bármire gondolhatnak, csak Dosztojevszkij fehér macijára NEM.

Majd mindenkit arra kértek, csöngessenek, valahányszor a tiltott medve az eszükbe villan. Pillanatokon belül egész csengőkoncert jelezte, hogy Dosztojevszkijnek bizony igaza volt – egy meghatározott gondolat elnyomására tett kísérlet arra készteti az embert, hogy észveszejtve pontosan arra gondoljon, amire nem akar.

Hogyan hat a tiltás a hangulatra és az önértékelésre a mindennapokban?

Egy másik kísérlet azt mutatja meg, hogy ez a hatás miként működik a való életben. A New York-i Hamilton College-ban Jennifer Borton és Elzabeth Casey vezetésével folytatott kísérlet drámai erővel példázza, hogyan befolyásolja ez a jelenség az emberek hangulatát és önértékelését. Borton és Casey arra kérte a kisérleti alanyokat, hogy írják le az önmagukra vonatkozó legelkeserítöbb gondolatukat, majd a csoport egyik felének azt a feladatot adták, hogy a következő tizenegy nap során próbálják meg száműzni ezt a gondolatot a fejükből. A többi résztvevőtől azt kérték, éljék tovább az életüket a megszakott módon.

A résztvevők minden este följegyezték, hogy aznap mennyi időt töltöttek azzal a bizonyos elkeserítő gondolattal, értékelték a hangulatukat, az önbecsülésüket és azt, hogy mennyire voltak idegesek. Az eredmények elvi síkon hasonlóan alakultak, mint Wegner jegesmedvés kísérletében: az a csoport, amelyik aktívan törekedett a gondolatok elnyomására, valójában többet gondolt rájuk. Azzal a csoporttal összevetve, amelyik vitte tovább a megszakott életét, a gondolat elnyomására kért csoport tagjai idegesebbeknek és lehangoltabbaknak értékelték magukat, és az önbecsülésük szintje sem érte el a másik csoportét.

Több mint húszévi kutatómunka azt mutatja, hogy ez a paradox jelenség a mindennapi élet számos területén előfordul, így például amikor a fogyókúrázókat arra kérik, hogy ne gondoljanak a csokoládéra, végül még többet fogyasztanak, amikor meg arra kérik a nagyérdeműt, hogy ne válasszanak meg futóbolondokat kormányzati pozícióba, csak arra buzdítják őket, hogy George Bushra szavazzanak.

A valódi megoldás: a figyelemelterelés és a tartós hála állapota

Ha tehát a gondolatok elnyomása nem megoldás, mit lehet tenni? Az egyik út a figyelmünk elterelése lehet: töltsük az időnket családi körben, menjünk el bulizni, ugorjunk fejest a munkánkba, keressünk valami új hobbit. Noha ez az eljárás rövid távon gyakorta hatékony lehet, nem eredményez hosszú távú megelégedést. E célra a kutatások szerint íróeszközre van szükség, valamint arra, hogy tisztában legyünk azzal, mik a tökéletes naplóvezetés ismérvei, hogyan kedveskedjünk másoknak, és hogyan alakítsuk ki a hála-állapotot.

Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is! Iratkozz fel a HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le az oldal frissítéseiről.
Csatlakozz és kövess be az oldalhoz tartozó platformokon is: PINTEREST, X, INSTAGRAM, TELEGRAM, YOUTUBE, TIKTOK, – és FACEBOOK!

Richard Wiseman

Ha szeretnél, akkor nézzél szét a többi oldalamon is: 
Angyalmandala Design oldalamon egyedi készítésű (AI mentes) vászonmandalákat találhatsz, illetve angyali kristályokat (angyali energiákkal feltöltve), angyali vezetésű mandala festményeket és képeket, és egyéb angyali kézműves termékeket vásárolhatsz! 

Angyalok Fénye oldalamon pedig minden nap új angyali üzeneteket találhatsz, amik saját közvetítések. Illetve megismerheted az angyalok világát.
Várlak szeretettel!