Új szigete lett Japánnak – Videóval!

Nagyjából 200 méter átmérőjű, de még aktív kitörések vannak a környékén. Gőzöl, füstöt okád és sziklákat köpköd, mindezt Japán és Kína területi vitájának kellős közepén.

Új sziget keletkezett a tengeren Japán felségterületén. A japán partiőrség és a helyi meteorológiai szolgálat jelentése szerint a frissen, lávaömléssel létrejött szárazföld 200 méter átmérőjű. Földrajzilag a Bonin-szigetek közelében alakult ki, a Nisinosima-sziget szomszédságában, 1000 km-re Tokiótól délre.

Az új terület forrópontos vulkánosság során alakult ki. A szigetcsoport többi tagja is eképpen jött létre. A forrópontok a kőzetlemez olyan részei, amelyek az aktív lemezhatároktól messze vannak, így ezeknél csak úgy van tere a felgyülemlett magmának a felszínre jutni, hogy oszloposan elvékonyítja a litoszférát és lassan kifolyik. A magmaoszlopok nagyjából mozdulatlanok, de felettük a kőzetlemezek mozgása miatt újabb és újabb ilyen szigetek és lávafolyások alakulnak ki. A legismertebb geológiai forrópont Hawaii alatt van.

Eleinte a hatóságok csak a sűrű fekete füstre lettek figyelmesek, de a gázok miatt egy napig nem tudtak a közelébe menni. Amint a láva nagy része megszilárdult, a televízió készített felvételeket az eseményről. Ezen jól megfigyelhető, ahogy hamu, gőz, és kisebb szikladarabok kísérik a kitöréseket.

Ito Hirosi vulkanológus szerint könnyen megtörténhet, hogy a sziget hamarosan eltűnik, ez erősen függ attól, hogy milyen anyag alkotja a megszilárdult kőzetet, de akár tartósan is megmaradhat.

Még egynapos sincs, máris területi vita tárgya

A térségben lévő szigetek régóta alanyai területi vitáknak Japán és Kína között. A Japánhoz tartozó szigetvilág (archipelago) nyersanyagokban és ásványkincsekben gazdag terület, amelyre Kína is igényt tartana.

A szigetország éppen ezért azt tervezi, hogy a környéken több üzemet és katonai támaszpontot is létesít, hogy megerősítse helyzetét a térségben. Mindeközben Kína rendszeresen küld ki hajókat, amelyek különböző feladatokat látnak el. Vannak egyszerű felderítők, de vannak geológiai méréseket végző kutatóhajók is.

A szigeteken nagy mennyiségben lehetnek alkáli és egyéb földfémek, de egyes feltételezések szerint pala- és földgáz készletek is előfordulhatnak a kőzetréteg alatt, ami könnyen elérhető, lévén a tenger ezen szakasza kifejezetten sekélynek számít, nagyjából 600-1500 méteres az átlagos mélység, ez még ideális a kitermeléshez.

Videók az új „szigetről”: