Hogyan “komponáljunk” szappanreceptet?

 

Egy természetes szappan titka az alkalmazott anyagok “összhangjában” rejlik. Bármilyen szükségletből vagy ötletből szülessen is a recept, a megfelelő anyagok jó kombinációjával bármilyen igénynek megfelelő szappant tudunk készíteni, de csak akkor, ha figyelmesen “komponálunk”.

 

Az egyszerűen olívaolajból (“folyékony arany”) készült szappan valóban, minden időkben a szappanok királya, de az olívaolaj az összes zsírok közt az egyetlen, amely önmagában alkalmazva is tökéletesen szilárd, mélyen de gyengéden tisztító, és valóban bőrápoló szappant eredményez.

 

Amennyiben egyéb zsírokat (állati zsírokat, növényi olajokat, vajakat) is szeretnénk alkalmazni egy szappanreceptben, a zsírokat össze kell hangolnunk, meg kell ismernünk az egyes zsírok tulajdonságait:

– a egyes nyers zsírok bőrre gyakorolt hatását (pl. bizonyos növényi olajok allergizálhatnak)

– a zsírok egymásra gyakorolt hatását (szinergikus hatás)

– az szappanban elszappanosított olajoknak a szappanra, illetve a bőrre gyakorolt hatását (bizonyos zsírok-olajok nagyobb mennyiségben alkalmazva száríthatják a bőrt) 

 

 

Óvakodj a túl sokféle zsír használatától egy szappanreceptben, mivel a túl sok zsírfajta együttes alkalmazása pontosan a kívánt hatás ellenkezőjét produkálhatja!

 

A jó szappanrecept a megfelelő mennyiségben, figyelmesen összehangolva tartalmaz:

– bázis-zsírokat – amelyek szilárdságot biztosítanak a szappannak

– telített zsírokat – amelyek elszappanosítva habot képeznek

– telítetlen zsírokat – amelyek javítják a hab minőségét

– értékesebb tápláló zsírokat – amelyek különleges bőrápoló hatást fejtenek ki

 

Bázis-zsírként alkalmazzuk pl. az olívaolajat, pálmaolajat, állati zsírokat –külön-külön vagy együtt is–, általában 50-70%-os koncentrációban (kivéve az olívaolajat).

A telített zsírok, melyek szobahőmérséklet alatt szilárd halmazállapotúak –különösen a kókuszolaj és a kakaóvaj– elszappanosítva nagyszerű habot képeznek a szappanban. Vigyázzunk azonban a használatukkal, hiszen önmagukban vagy egymással kombinálva 30%-os koncentráció felett száríthatják a bőrt.

Bizonyos telítetlen zsírok, mint pl. a napraforgó-olaj, a földimogyoró-olaj, a kukoricaolaj nagyszerűen krémesítik a telített zsírok által biztosított habot. Ezeknek az olajoknak a nagy mennyiségben (30% felett) való alkalmazása viszont elpuhíthatja a szappant: egyrészt a szappanmassza nehezen fog szalagosodni, másrészt a szappan esetenként még 48 óra elteltével is “ragaszkodni” fog a formához.

 

Az értékesebb olajok és vajak egy része mint pl. az avokádóolaj, sheavaj, mangóvaj, búzacsíra-olaj, argánolaj, stb. az egyéb telített zsírokkal együtt aztán valóban puha szappant adhatnak, míg mások mint pl. a jojobaolaj vagy a neem-olaj túl nagy mennyiségben használva összekaphatják a szappanmasszát, hogy aztán nem fogjuk tudni a formába önteni. De vannak olyan zsírok is (lenmagolaj, szezámmag-olaj, kendermag-olaj, sáfrányos szeklice-olaj) amelyek igen hamar avasodnak, s nagyobb mennyiségben használva megavasíthatják az egész szappanunkat. Ezeket nem ajánlott 5-10%-nál nagyobb mennyiségben tenni egy receptbe, és nem is éri meg.

 

Egy szappanreceptben ne kombináljatok 3-5-nél több fajta zsírt (legalábbis míg ki nem tapasztaltátok az olajok hatásait), és figyeljetek arra is, hogy az előzőekben említett funkciókhoz 1-1 zsírfélét társítsatok.

– Tökéletesen elegendő egy zsírfajta ami a szappan alapját biztosítja, ebből akár nagyobb mennyiséget is használhattok (50-80%).

– Aztán vegyetek valamilyen habot is képző zsírt (ezek általában a telített, kb. 22°C alatt szilárd zsírok), és használjatok belőlük 20-30%-ot, de ne többet.

– A hab minőségének javítására vegyetek egyféle telítetlen olajat, amelyből elég 10-20%.

– És végül egy olyan bőrápoló olajat vagy vajat, amely a telítetlen olajjal együtt a leginkább alkalmas az adott bőrprobléma kezelésére, vagy a kívánt hatás fokozására. Erre a szerepre választhattok valamilyen értékesebb olajat vagy vajat, de maximum 5-10% mennyiségben.

 

NAGYON FONTOS!: Amikor egy bizonyos zsírhoz mint maximális koncentráció meg van adva egy bizonyos százalék, az nem csak az adott zsírra érvényes, hanem minden olyan zsírra, amely összetételében és hatásaiban hasonló hozzá!

 

Tehát amikor azt mondjuk hogy egy habot képző olajat 30%-os maximum koncentrációban ajánlott használni, akkor ez a mennyiség nem csak arra a bizonyos olajra vonatkozik, hanem a szappanban a habot képző olajok összességére. Így például ha egy szappanban együtt használunk pl. kókuszolajat és kakaóvajat, akkor mivel a kakaóvaj is tartalmazza azokat az anyagokat amelyek elszappanosodva száríthatják a bőrt, nem érdemes a szappanban 30% kókuszolaj mellett még 10-15% kakaóvajat tenni, hanem pontosan arról van szó hogy a két zsír összessége ne legyen több mint 30%.

 

Ugyanez igaz azokra a zsírokra is amelyek nagyobb menyiségben hajlamosak elpuhítani a szappant. Amikor például a napraforgó-olajról állítjuk ezt, akkor ugyanez igaz a hozzá hasonló összetételű telítetlen zsírokra, mint pl. a földimogyoró- vagy a kukoricaolaj. Azaz egy szappanban nem ajánlott ezekből valamelyiket vagy többet kombinálva 30%-nál magasabb koncentrációban használni.

 

Végül pedig hasonlóan kell gondolnunk a hab minőségét javító általánosan telítetlen zsírok (előbb említettek) és az értékesebb, tápláló zsírok együttes használatára is. Mivel ez utóbbiak nagy része (pl. a sheavaj kifejezetten) nagy mennyiségben tartalmaznak ún. “el nem szappanosodó” anyagokat, ezek a zsírok is puhítják a szappan állagát, tehát egyéb telítetlen zsírokkal együtt érdemes mindkét zsírfajta használatát a minimálisra szorítani, természetesen a szappan használati célját tiszteletben tartva.

 

A különféle leggyakrabban használt zsírok jellemzőit és ajánlott mennyiségét itt találjátok: https://www.fenyorveny.hu/2015/10/szappan-keszitese-hideg-eljarassal_0.html

 

Bánj óvatosan az illóolajokkal is.

Az ún. “alapillatok” csoportjába tartozó olajokat és a citrusok illóolajait csak kis mennyiségben érdemes alkalmazni, és lehetőleg telítetlen zsírokkal kombinálni őket, mert azokat a szappanmasszákat amelyek sok telített zsírt tartalmaznak, hajlamosak összekapni, túrósítani, hogy aztán nem lehet őket a formába önteni, de még belesimogatni sem!

Sokkal inkább kombinálj 2-3 féle illóolajat a belinkelt cikkben szereplő utasítások szerint, a 3-2-1 elvet követve. 

 

 

Ez első és legfontosabb eldönteni milyen szappant is szeretnénk készíteni. Ne akarj egy szappantól mindent, és ne kavarogjanak a fejedben mindenféle gondolatok egyszerre. Az egyszerűbb mindig jobb, tehát ne kombináld túl!

 

Ülj le, és tiszta fejjel gondold át alaposan hogy mi az az elsődleges és számodra legfontosabb hatás amit a leendő szappannal el szeretnél érni:

 

– Például ha a szappanodnak jó tisztító hatást, tömörséget szeretnél adni, válassz olyan zsírokat, amelyek ezt biztosíthatják (pl. pálma, kókusz, kakaó) és bánj csínyán a telítetlen és tápláló zsírokkal. Használj valamilyen telítetlen zsírt, de válassz egy könnyebb olajat, és használd aránylag kis mennyiségben (5-15%). A méhviasz a maga kis mennyiségében (1-3%) is nagyszerű szilárdságot biztosít a szappannak (vigyázzunk azonban, mert a túladagolt viasz használhatatlanul viaszossá teszi a szappant). Bizonyos adalékanyagok pedig növelik a szappan tisztító hatását, mint pl. a mélytisztító szappanokban az agyag, samponszappanokban a cassia-por (cassia obovata, színtelen henna).

 

– Amennyiben jól habzó és illatos szappant szeretnél, akkor használd a maximum mennyiséget (30%) a telített zsírokból, főleg a kókuszolajból, kakaóvajból, s ahhoz adj kb. 10-25%-ban olyan telítetlen zsírokat (ricinusolaj, földimogyoróolaj), amelyek a kókuszolaj habját még bővebbé és krémesebbé teszik. Vigyázz hogy milyen illóolajat használsz, nehogy a szappanodat összerántsa!

 

– Ha valamilyen alkalomra szeretnél szappant ajándékozni, akkor keress az alkalomhoz illő anyagokat, színezékeket, illatokat, de ebben az esetben válassz olyan zsírokat, amelyeknek a kiválasztott illóolajokkal és adalékanyagokkal érintkezve biztosan nem okoznak majd nem kívánt hatásokat. Például a karácsonyi illatokhoz (ánizs, gyömbér, fahéj, szegfűszeg) érdemes nagy mennyiségben telítetlen zsírokat társítani. A szappan nem fog sok habot képezni, de így –mivel a telítetlen olajok nagy része nehezen éri el a szalag-fázist– megelőzhető a szappanmassza túrósodása.

 

– Ha pedig valamilyen kifejezett bőrproblémára szeretnél ápoló szappant készíteni, akkor használd minimális mennyiségben vagy kerüld a habzásért felelős zsírokat amelyek száríthatják a bőrt, és válassz olyan zsírokat, amelyek a problémás bőrre nyugodtan használhatóak, de nem puhítják el a szappant (állati zsírok, rizsolaj, mandulaolaj, szőlőmagolaj), illetve társítsd őket 1-2 fajta olyan olajjal vagy vajjal, amelyek arra a bizonyos bőrproblémára jó hatással vannak. Az ilyen szappanokban nagy mennyiségben használhatunk gyógynövény-macerátumokat (olívaolajban) és gyógynövényfőzeteket, olyan adalékokkal kiegészítve mint a zab vagy a méz, és az illóolajokat is úgy válasszuk, hogy az illatuk helyett inkább a terápiás hatásuk kerüljön előtérbe. 

 

 

Végül de nem utolsó sorban fel szeretném hívni a figyelmeteket bizonyos anyagok egymással való kapcsolatára. Mivel pl. a viaszok magasabb, míg a vajak alacsonyabb hőmérsékleten olvadnak, illetve a cukor- vagy alkoholtartalmú anyagok nagy mértékben megemelik a kémiai reakció hőmérsékletét, bizony ajánlatos az ilyen anyagokat csak egy bizonyos tapasztalat birtokában kombinálni.

 

Olvassátok át mégegyszer a “A szappanosodás szakaszai” című cikk első bekezdését “Az egyesítési hőmérséklet”-ről. Nagyon fontos tudni, hogy:

 

– Amennyiben pl. tejet használtok mint folyadékot, akkor (különösen az első receptekben) ne használjatok mézet. A tej már önmagában is emeli a kémiai reakció hőmérsékletét, a méz használata pedig méginkább elősegítené hogy a szappan megégjen. Ugyanígy nagyon nagy odafigyelés szükségeltetik a méhviasz és a méz egy szappanban való használatához, úgyhogy az első recept-próbálkozások folyamán kerüljétek az ilyen kombinációkat.

 

– Ugyanabból az aromás növényből (pl. rozmaring, fenyő, fenyőgyanta, citrusok, fahéj, gyömbér, szegfűszeg, stb.) ne használjatok egy szappanban olajos kivonatot és illóolajat egyszerre!!! Mint tudjuk, az illóolajokat a növényekből nyerik, és a növények maguk is már alapból tartalmaznak illóolajokat, amely az olajban való érlelés során az érlelendő olajba vándorolnak. Így az erősen fás, aromás illatú kivonatok összekaphatják a szappanmasszát (ld. előbb), mennyiségük ellenőrizhetetlenné válik, és beláthatatlan kárt okozhatnak a szappanban.

 

Természetesen minden szappankészítőnek megvannak a saját jól bevált receptjei és trükkjei. Minél többet gyakoroltok, annál biztosabbak lesztek majd bizonyos kombinációkban, s annál biztosabban fogjátok tudni a recepteket a magatok hasznára változtatni.

Én ebben a cikkben csak megpróbáltam néhány tippet adni a szappanrecept-írás kezdeteihez, de természetesen rengeteg trükk van még amit itt nem tudtam összeszedni. Ezeknek a felfedezését rátok hagyom.

Biofeleség

Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!