Az idő, ami nincs
Amit mi időnek nevezünk, nem más mint egy közös megállapodás. Megegyeztünk abban, hogy milyen eseményhez kötjük a „kezdet” fogalmát – a Gergely-naptár szerint Jézus születéséhez, más naptárak szerint más eseményhez -, és riadtan számoljuk az éveket, abban a meggyőződésben, hogy az élet egy napon véget ér. Közben évente kétszer időszámítást változtatunk. Van nyári időnk és téli időnk. Közös megegyezés alapján tesszük-vesszük az órákat, de az univerzum nem akad ki a játékunktól. Ha az idő reális, konkrét valami volna, ezt aligha tehetnénk meg. Napi teendőink beütemezését segítő megegyezésünkkel viszont hiába próbálnánk korlátok közé szorítani a végtelen, örök életet, az örök jelent. Einstein elég rég rájött, hogy az idő körül valami nincs rendben, ugyanis függ a sebességtől. A magasabb dimenziókban egyáltalán nem létezik fizikai értelemben vett idő.
Ez talán sokak számára furcsán hangzik, de már említettük, hogy a magasabb dimenziók sokkal rugalmasabban alakulnak a gondolat erejének hatására, mint a fizikai.
A gondolat sebességéről csak képletesen szoktunk beszélni. A gondolat sebessége viszont teljesen kiküszöböli a fizikai idő fogalmát! Mert ugyan mennyivel több idő szükséges ahhoz, hogy valaki gondolatban eljusson a sarki üzletbe, mint ahhoz, hogy gondolatban eljusson a Holdra, a Plejádokra, a Szíriuszra, vagy bárhova a világegyetemben? Habár egy ilyen kijelentés első hallásra – és főleg a fizikai világ szemszögéből nézve – őrült fantáziának tűnhet, javasoljuk, hogy senki ne bánjon könnyelműen a gondolat erejével.
A közvetlen környezet és a körülmények alakulása ugyanis minden dimenzióban az egyén gondolatainak függvénye.
Közzétette: Sandal / www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kiválasztottak
