A nefilim lázadás és fajunk eredete

Valamikor a 300.000 – 200.000 éve eltelt időszakban  Nefilim munkások fellázadtak. A sumér táblák nagy részletességgel számolnak be erről az eseményről. A munkások fellázadtak vezetőik ellen; nem akarták tovább folytatni a kitermelést. Elképzelhetjük, amint a munkások így szólnak: „Nem csináljuk tovább”. A lázadás gondot jelentett a vezetőknek, összeültek hát, hogy eldöntsék, mitévők legyenek. Úgy határoztak, hogy kiválasztanak egyet a Földön létező életformák közül, amely – az én értelmezésem szerint – az emlősök egyike volt. Azután ennek az emlősnek a vérét összekeverték agyaggal, majd egy fiatal Nefilim férfi spermáját a másik két alkotóval elegyítették. A tábla kémcsőszerű tárggyal a kezükben ábrázolja ókét, amint egy lombikból valamit egy másikban öntenek, hogy egy új életformát hozzanak létre. Terveik szerint az emlősök egyikének DNS-ét valamint saját DNS-üket használták fel egy új, a Földön akkortájt létezőknél sokkal fejlettebb életforma megteremtéséhez, melyet a Nefilimek ellenőrzésük alatt tarthattak, s melynek egyetlen feladata az aranykitermelés volt.

A sumér írások értelmében azért teremttettünk, hogy rabszolgák legyünk. Ez volt egyetlen rendeltetésünk. Szándékaik szerint – miután megszereztek az összes aranyat, amelyre bolygójuk megmentéséhez szükségük volt -távozásukat megelőzte volna fajunk megsemmisítése. Nem akartak életben hagyni minket. E történet hallatán a legtöbb ember azt gondolja: „Biztosan nem rólunk van szó, efféle dolgokhoz mi túl nemes lények vagyunk.” Ám a Föld legősibb feljegyzései azt állítják, hogy ez az igazság. Emlékezzünk, a sumér a legrégebbi ismert nyelv a világon, sokkal ősibb, mint a Szent Biblia vagy a Korán. Úgy tűnik, mintha a Biblia a sumér kultúra hamvaiból született volna meg.

A tudomány felfedezése majdnem ilyen érdekes. Pontosan azon a helyen, ahol a sumér iratok szerint az aranykitermelés folyt, a régészek aranybányákra leltek. Megítélésük szerint a bányák mintegy 100.000 évesek. Igazán érdekes, hogy a Homo sapiens (azaz mi) aranyat bányászott ezen a területen.

Csontjainkat megtalálták a helyszínen. Ezekben az ősi bányákban már legalább 100.000 éve folyt kitermelés, és a régészek szerint már 20.000 évvel ezelőtt megjelent itt az ember. Vajon milyen okból bányásztunk aranyat 100.000 évvel ezelőtt? Miért volt rá szükségünk? Az arany a lágy fémek közé tartozik, nem olyasmi, amit más fémekhez hasonlóan lehet felhasználni. Nem bukkantak túl gyakran aranyra az ősi leletek között. Akkor meg miért végeztük a kitermelést, és hová lett a kibányászott arany?

Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!