A Nap városa: Héliopolisz

A Kairó-közeli Héliopolisz, a Napisten, Ré legfontosabb szent központja, Egyiptom egyik legősibb városa. Eredeti neve Iunu volt; a szó oszlopokat jelent, utalva ezzel arra a két óriási obeliszkre, melyek a központi templom előtt álltak, s melyek a Napisten sugarainak nyugvóhelyéül szolgáltak. Magát a templomot Ré egyik megjelenési formájának, Atum istennek a tiszteletére építették. Az építményt Per-Atum-nak (Atum háza) hívták, s a város legmagasabb pontján állt. A legendák szerint ez volt az a pont, ahol az első napfelkelte megtörtént. Az egyiptomiak úgy hitték, hogy a Napváros volt a Teremtés helyszíne, az a hely, ahol – a hélipoliszi teremtésmítosz szerint – a Nun-ból, az ősvízből, kiemelkedett az Ősdomb, az első szilárd pont az Univerzumban. A Dombon ült a kozmikus tojás, amely megrepedt és kikelt belőle az ifjú Napisten.  A tojáshéj ekkor teljesen szétnyílt és az ifjú Atum isten felemelkedett az égbe. Ez volt az a pillanat, amikor a Nap először jelent meg Egyiptom egén. Atum az Egy isten volt, a teljes, az oszthatatlan, akiből minden és mindenki más származik.

A hélipoliszi tanítások szerint az obeliszk az Ősdomb jelképe. Ide érkezik meg minden 500 évben egyszer a főnixmadár, Egyiptom szent madara, aki fészket rak az obeliszk tetején. Itt jajongva elégeti saját testét az oltár tüzében, hogy utána hamvaiból újjászületve, s megfiatalodva, onnan kiröppenjen és tovaszálljon.  A főnixet az egyiptomiak benu-nak hívták, az obeliszk csúcsát, melyre az leszállt, benben-nek nevezték el.
Héliopolisz valójában sokkal ősibb város, mint azt ma a történelemkönyvek állítják. Nevét Helionis-ról kapta, aki állítólag egy Atlantiszt segítő angyal volt. Az ő lelkét mentették át tulajdonképpen ide, s az ő lelki ereje tartotta fenn a várost, melynek voltak olyan épületei, melyek csak bizonyos időpontokban voltak láthatóak, például napkeltekor, vagy napnyugtakor.

Ezek titkos beavatási központok voltak, ahol papiruszokon és olyan aranylemezeken tárolták a tudást, melyek még Atlantiszról származtak. Ezeket, valamint több más, például angyali kommunikációra szolgáló eszközt, maga Thot félisten mentett át ide Atlantisz pusztulása után. Még ebben az időben számos csillagkaput is telepítettek ide, melyeken át az „istenek” közlekedtek, ezért a Napváros egyben Csillagváros is volt, a földönkívüli fajok fontos találkozóhelye. A Csillagváros vezetője Hórusz volt.

A későbbiekben itt volt az ősi tudásnak valamit a fent említett eszközök őrzőinek, a Ré papságnak a központja is, melynek tagjai rendkívüli tudással és képességekkel felruházott emberek voltak. A főpapot a „látók legnagyobbika” cím illette meg. Hérodotosz szerint történeti kérdésekben ők voltak a legtájékozottabbak. Itt volt főpap Manethón, aki a templom archívumának anyagából merítve Egyiptom igaz történetét leírta, ám amely történetnek mára csak egy része publikus.
A görög filozófus, Platón is járt itt; a Ré papságtól hallotta a legendás Atlantisz virágzásának és pusztulásának történetét, melyet aztán a  „Timaiosz és Kritiász” című dialógusaiban elbeszélt.

Héliopolisz fontos beavatási központ volt: állítólag itt avatták be az egyiptomi misztériumokba a Bibliából ismert Józsefet, és Mózest is. Sőt, a gnosztikus hagyományok szerint, maga Jézus is itt lett esszénusként magas fokozatú Nap-avatottá!

A városban állt a szent Ised-fa, a fáraók boldog, tartós uralkodásának szimbóluma, amelyet a Világfával azonosítottak. Úgy tartották, hogy Thot és párja, a bölcsesség istennője, Szesat, a fa levelire írták trónra lépésekor az uralkodó nevét, és uralkodása éveinek számát.

Egy másik legenda szerint, amikor Rének ellenségeivel kellett megküzdenie, a fa meghasadt, és ebből lépett ki a Napisten. A fa ma is áll, bár most Mária fájának nevezik, mert a hagyomány szerint a Szent Család egyiptomi tartózkodása idején Szűz Mária ez alatt pihent meg.

Az eredeti Héliopoliszból mára szinte semmi sem maradt fenn. Az ősi város ma mélyen a föld alatt fekszik, talán arra várva, hogy egyszer az arra érdemes kiválasztottak felfedik és birtokba veszik rejtve őrzött titkait, kincseit, s akkor majd újra tündökölhet régi dicsőségében…
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!