Egy titokzatos, napszéllel érkező lökéshullám repedést nyitott a Föld mágneses mezőjében, a magnetoszférában – bolygónk kulcsfontosságú védőpajzsába. – írja a Live Science.
A napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában. A napfoltok alakja többnyire körszerű, de gyakoriak a szabálytalan alakú és szerkezetű foltok is. Méretük 1,5 megamétertől (Mm; ezer kilométer) mintegy 100 Mm-ig terjedhet. Az ebből eredő energiafelszabadulások kitöréseket indíthatnak el, amelyeket napkitöréseknek neveznek, vagy koronakidobódásnak (CME-k) neveznek.
A koronakidobódás oka a Nap mágneses terének instabilitása. A mágneses erők hatására a kidobódó plazmafelhő (melynek helyét természetesen azonnal kitölti a környező gáz) egyre gyorsuló emelkedésbe kezd, s a Napot elhagyva bolygóközi mágneses felhővé válik. Az emelkedés sebessége végül többé-kevésbé állandóvá válik, bár ha a környező napszél (4–500 km/s-os) sebességétől jelentősen eltér, a közegellenállás miatt még további fokozatos lassulásnak vagy gyorsulásnak van kitéve. Egyes koronakidobódások sebessége akár a 2–3000 km/s-ot is elérheti.
A koronakidobódás során felszabaduló, nagy sebességű töltött részecskék eljutnak a Földhöz, a légkörrel interakcióba lépve geomágneses vihart idézhetnek elő. Ez pedig sarki fények felerősödésével jár, de akár technológiai problémákat, sőt globális katasztrófát is okozhat bármikor.
Az esemény december 19-én, a korai órákban történt, a repedés következtében megnőtt az esélye egy G1 kategóriájú geomágneses vihar kialakulásának. Egy ilyen vihar meglehetősen enyhe, nem jelent gondot.
A csillagászok 1775 óta tudják, hogy a naptevékenység ciklusonként emelkedik és csökken, de a közelmúltban a Nap a vártnál aktívabb volt, és a napfoltok megjelenése csaknem kétszerese az Nemzetközi Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által előre jelzett napfoltoknak.
A tudósok arra számítanak, hogy a Nap aktivitása a következő néhány évben folyamatosan emelkedni fog, és 2025-ben eléri a maximumot, mielőtt ismét csökkenne.
Ha ma is megtörténik egy hasonló esemény, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy több billió dolláros kárt okozna, széleskörű áramszüneteket idézne elő, és több ezer életet veszélyeztetne. Egy korábbi, 1989-es napvihar milliárd tonnás gázcsóvát bocsátott ki, ami áramszünetet okozott az egész kanadai Quebec tartományban – a NASA jelentése szerint.
De ez talán még a felszínét sem karcolja meg annak, amit a Nap képes ránk zúdítani. A tudósok jelenleg azt is vizsgálják, hogy mi az oka annak, hogy a Föld történetében az ősi fagyűrűkben feljegyzett hirtelen és hatalmas sugárzási szintek megugrottak. Egy vezető elmélet szerint a carringtoni eseménynél 80-szor erősebb napviharokból származhattak, de a tudósok még nem zártak ki más, potenciálisan ismeretlen kozmikus forrást.
Fordította/Közzétette: Sandal / www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
LiveScience.com
