Az emberi testben lévő sejteket semmivel sem lenne könnyebb összeszámolni,mint meghatározni, hogy pontosan hány ember is él a Földön, az elfogadott...

Az emberi testben lévő sejteket semmivel sem lenne könnyebb összeszámolni,mint meghatározni, hogy pontosan hány ember is él a Földön, az elfogadott becslések szerint azonban körülbelül ötvenbillióra tehető ez az érték – ez megközelítőleg a Föld népességének tízezerszerese. Elszigetelten, mikroszkópalatt szemlélve, a különféle – a szívből, a májból, az agyból, a veséből stb. származó – sejtek meglehetősen egyformának tűnnek a gyakorlatlan szem számára. Minden sejt alapvetően egyfajta zsák: a külső membrán, a sejtfal keretei közé zárt víz és a benne örvénylő vegyi anyagok keveréke. A vörösvérsejtek kivételével minden sejt közepén megtalálható a DNS szorosan összecsavart spiráljait őrző sejtmag. Ha az ember az ujja hegyére helyezné a májból származó szövetminta egy kis darabkáját, akár borjúmájnak is hihetné, és csak nehezen tudná megállapítani, vajon emberi sejtekről van-e szó.

Még a képzett genetikusok is mindössze két százaléknyi eltérést látnak az ember és egy gorilla DNS-e között. Ráadásul egy efféle „vizsgálat” során semmiféle képet nem kaphatnánk a májból származó sejtek számos funkciójáról (a legutóbbi számítások szerint több mintötezer ilyen funkció létezik). Bármilyen bizonytalanná vált is a test-elme gyógyászat tárgyköre, egy dolog vitathatatlan: az emberi sejteknek valahogyan sikerült eljutniuk az intelligencia magas fokára. 

Testünkben bármely tetszőleges időpillanatban szinte szó szerint végtelen számú, egymással összehangolt tevékenység zajlik. Úgy tűnik, fiziológiánk a Föld ökoszisztémájához hasonlóan különálló részek egészeként működik, ám e részek valójában láthatatlan módon kapcsolatban állnak egymással: eszünk, lélegzünk, beszélünk, gondolkodunk, emésztünk, harcolunk a fertőzések ellen, megtisztítjuk vérünket a benne lévő méreganyagoktól, megújítjuk a sejtjeinket, kiválasztjuk a salakanyagokat, elmegyünk szavazni és így tovább. E tevékenységek mindegyike kapcsolatban van az egész szövedékével. (Ökológiánk sokkal jobban hasonlít a bolygó ökológiájához, mint azt a legtöbben hinnénk: a mi „felszínünkön” is kószálnak különféle teremtmények, akik éppoly kevéssé vannak tudatában a mi hatalmasságunknak, mint mi az ő kicsinységüknek. Szempilláinkon például atkák egész kolóniái élik le az életüket.) 

A test hatalmas alakulatában található minden egyes sejt funkciói – például az agyban lévő tizenötbillió neuron egyikének funkciói – önmagukban is megtöltenének egy tekintélyes méretű orvosi könyvet. A testünk egy-egy rendszerének – mondjuk az immun- vagy az idegrendszer – szentelt kötetek pedig több polcot is elfoglalnának az orvosi könyvtárakban. A gyógyító mechanizmus itt rejlik valahol ebben a végtelen komplexitásban, pontos helyét azonban képtelenség lenne meghatározni. A gyógyításnak nincs külön szerve. De akkor vajon honnan tudja a test, mit kell tennie, ha megsérül? 

Az orvostudomány nem képes egyszerű választ adni erre a kérdésre. Még egy felszíni sérülés begyógyításának egyes részfolyamatai – például a véralvadás – is hihetetlenül összetettek, olyannyira, hogy ha az adott folyamat nem jár sikerrel (ahogy az például a vérzékeny személyek esetében történik), még a legfejlettebb gyógyszerek sem képesek lemásolni azt. Az orvosok felírhatnak ugyan a vérből hiányzó, a véralvadást elősegítő faktort pótló gyógyszereket, ám ezek csak időleges megoldást jelentő és számos nem kívánt mellékhatással járó, mesterséges szerek. 

A test tökéletes időzítését nem vagyunk képesek utánozni, ráadásul nem tudjuk kellőképpen összehangolni a többtucatnyi kapcsolódó folyamatot sem. Hogy egy példával éljek, az ember által készített gyógyszer olyan a testünkben, mint egy idegen egy olyan vidéken, ahol csakis vérrokonok élnek: soha nem osztozhat abban a tudásban, amely mindenki másnak már születésekor megadatott. El kell hát ismernünk, hogy a testnek meg van a maga elméje. Ha megértjük alapvető természetünk e rejtélyes aspektusát, többé nem tekintjük majd csodának a rák spontán gyógyulását. Minden emberi test tudja, hogyan gyógyítson be egy vágást, ám szemmel láthatóan csak kevesen rendelkeznek olyan testtel, amely azt is tudja, hogyan kezelje a rákot....
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


Deepak Chopra: Kvantumgyógyítás
Share To:

Post A Comment: