Az ősi, nagyra becsült tanítások arra emlékeztetnek, hogy valóban létezik egy nyelvezet, amelyen az isteni mátrixhoz lehet szólni. Ennek nincsenek...

Az ősi, nagyra becsült tanítások arra emlékeztetnek, hogy valóban létezik egy nyelvezet, amelyen az isteni mátrixhoz lehet szólni. Ennek nincsenek szavai és nem szükségesek hozzá azok a külső kommunikációs jelek, amelyeket a testünkkel és a kezünkkel közvetítünk. Olyan egyszerű a formája, hogy mindnyájan tudjuk, hogyan beszéljük „folyékonyan”. Valójában életünk minden napján használjuk – ez az emberi érzelmek nyelve.
A modern tudomány rájött, hogy minden érzelemmel, amit a testünkben át élünk, kémiai folyamatok – pH-érték, hormonok változása – történnek bennünk, amelyek tükrözik az érzelmeinket. A szeretet, együttérzés és meg bocsátás „pozitív” élményein, valamint a gyűlölet, ítélkezés és féltékenység „negatív” érzelmein keresztül minden ember rendelkezik a képességgel, hogy megerősítse vagy tagadja létezését a mindennapok minden egyes pillanatában. Ráadásul ugyanaz az érzelem, amely ilyen erővel ruház fel minket a testünkön belül, kiterjeszti erejét a testünkön kívüli kvantumvilágba is. Segítséget jelenthet, ha úgy gondolunk az isteni mátrixra, mint egy kozmikus takaróra, amely egy ismeretlen tartományban kezdődik és ott is ér véget, a kettő között pedig mindenre kiterjed. Ez a takaró többrétegű, és mindig, mindenütt ott van. A testünk, az életünk, és minden általunk ismert dolog a takaró szálai között helyezkedik el és létezik. Az anyánk méhében, vízben úszó létrejöttünktől kezdve a házasságainkig, állásainkig, barátságainkig és karrierjeinkig mindenre, amit át élünk, gondolhatunk úgy, hogy ezek a takarón keletkező „gyűrődések”. Kvantumtávlatból nézve minden, az anyagok atomjaitól a fűszálig, a testünktől a bolygókig, és azokon túl minden tekinthető „zavarnak” ennek a tér-idő takarónak a sima szövetében. Vagyis talán nem véletlen, hogy az ősi spirituális és költői tradíciók a létezést nagyon is hasonló módon írják le. A Védák például a „tiszta tudat” egységes mezejéről beszélnek, amely minden teremtett dolgot átjár és átitat. 
Ezekben a tanokban minden átélt gondolatunk, érzésünk, érzelmünk és hiedelmünk – és minden általuk létrehozott döntésünk – zavarként és folytonossági hiányként jelenik meg az amúgy sima és mozdulatlan mezőben. Hasonlóképpen a 6. századi Hszin-hszin Ming (jelentése: Hit-elme versek) az esszencia tulajdonságait úgy írja le, mint ami mindennek a modellje a teremtésben. Ennek a neve tao, ami tulajdonképpen nem fogalmazható meg, ahogyan azt a Védákban is olvashatjuk. Ez minden, ami létezik – minden esemény tárháza, ahogyan maga az esemény is. A tao a leírás szerint tökéletes, „mint hatalmas űr, semmi nem hiányzik belőle, emmi sem felesleges benne”. 
A Hszin-hszin Ming szerint ez csak akkor történik meg, ha a döntéseinkkel annyira megzavarjuk a tao nyugalmát, hogy felborul a harmóniája. Amikor ez elkerülhetetlenül megtörténik, és azon kapjuk magunkat, hogy belegabalyodtunk a harag és elkülönülés érzésébe, a szöveg útmutatóval szolgál ennek az állapotnak a megoldására: „Ha közvetlenül harmóniába akarunk kerülni ezzel a valósággal, egyszerűen csak azt kell mondani a kétely felbukkanásakor: »Nem-kettő.« Ebben a »nem-kettőben« semmi nincs külön, semmi nincs kizárva.”
Azt ugyan elismerem, hogy úgy gondolni magunkra, mint zavarra a mátrixban, távolról sem romantikus, ugyanakkor ez egy rendkívül erőteljes módja a saját magunkról és a világunkról való fogalomalkotásnak. Ha például új, egészséges és életigenlő kapcsolatot szeretnénk létesíteni, gyógyító romantikát hoznánk az életünkbe, vagy békét szeretnénk a Közép-Keleten, akkor új zavart kell létrehoznunk a mezőben, méghozzá egy olyat, amely tükrözi a vágyunkat. Új „gyűrődést” kell okoznunk abban az anyagban, amely a teret, az időt, a testünket és a világunkat alkotja. Ez a mi kapcsolatunk az isteni mátrixszal. Képesek vagyunk elképzelni, megálmodni és érezni az élet lehetőségeit a mátrixon belül, hogy az visszatükrözhesse mindazt, amit megalkottunk. Mind az ősi tanok, mind a modern tudomány leírja ennek a kozmikus tükörnek a működését.
Egyértelműen nem tudunk mindent, amit az isteni mátrixról tudni lehetne. A tudomány nem rendelkezik az összes válasszal – sőt, az igazat megvallva, a tudósok azt sem tudják biztosan, honnan származik az isteni mátrix, és annak is tudatában vagyunk, hogy ha száz évig tanulmányoznánk, akkor sem találnánk meg az összes választ. Annyit azonban biztosan tudunk, hogy az isteni mátrix létezik. Itt van, és érzelmeink nyelvezetének segítségével használhatjuk teremtőerejét. Ezt a tudást alkalmazhatjuk hasznosan és értelmesen az életünkben. Ha így járunk el, az egymáshoz és minden máshoz fűződő kapcsolatunk tagadhatatlanná válik. Ennek a kapcsolatnak a fényében rádöbbenhetünk, hogy valójában milyen erősek vagyunk. Az ilyen felismerés nyújtotta helyzetből lehetőségünk nyílik egy sokkal békésebb és együttérzőbb emberré válni, aki aktívan dolgozik azon, hogy egy olyan világot hozzon létre, amely tükrözi ezeket a tulajdonságokat – és még ennél is többet. Az  isteni mátrixon keresztül lehetőségünk nyílik ezekre a sajátosságokra összpontosítani az életünkben, és az érzések, képzelet és álmok egyfajta saját, belső technológiájaként alkalmazni őket. Ha ezt megtesszük, hozzáférést kapunk az erő igazi esszenciájához, amellyel megváltoztathatjuk az életünket és a világot. 
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


Gregg Braden: Az isteni mátrix
Share To:

Post A Comment: