"Idegen" égboltot ábrázoló rejtélyes csillagtérkép díszíti az ősi japán temetkezés, a Kitora-sírbolt mennyezetét. A csillagokat aranyozással emelték ki, a három cinóbervörössel festett koncentrikus kör pedig az égi objektumok, köztük a Nap mozgását jelöli. A Kr.u. 7-8. századi sírboltot 1998-ban tárták fel Nara-prefektúrában, Aszuka közelében. A kőépítmény mindössze 1 méter magas, 1 méter széles, hossza alig 2,5 méteres, a rég kifosztott sír érdekessége a falait és mennyezetét borító színpompás freskók.
"Idegen" égboltot ábrázoló rejtélyes csillagtérkép díszíti az ősi japán temetkezés, a Kitora-sírbolt mennyezetét. A csillagokat aranyozással emelték ki, a három cinóbervörössel festett koncentrikus kör pedig az égi objektumok, köztük a Nap mozgását jelöli.
A Kr.u. 7-8. századi sírboltot 1998-ban tárták fel Nara-prefektúrában, Aszuka közelében. A kőépítmény mindössze 1 méter magas, 1 méter széles, hossza alig 2,5 méteres, a rég kifosztott sír érdekessége a falait és mennyezetét borító színpompás freskók. A sírkamra falait a négy égtáj felé tájolták, az északit a fekete teknős, a délit a vörös a főnixmadár, a nyugatit a fehér tigris, míg a keletit a kék sárkány ábrázolása díszíti. A mennyezet viszont az éjszakai égboltot jeleníti meg, a térképen 68 csillagkép különböztethető meg. A csillagokat aranyozással emelték ki, a három cinóbervörössel festett koncentrikus kör pedig az égi objektumok, köztük a Nap mozgását jelöli.
Két kutató, Szoma Mitszuru, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium asztronómusa és Nakamura Tszuko, a Daito Bunka Egyetem tudósa külön-külön elemezték az ősi csillagtérképet, és arra a következtetésre jutottak, hogy az "idegen" égboltot ábrázol, olyan pozícióban jeleníti az égitesteket, ahogy azokat Kínában, Hsziánban (Xi'an), vagy Lojangban (Luoyang) végzett megfigyelések során észlelhették.
A tudósok abban is egyetértettek, hogy a csillagtérkép a sírbolt építését több évszázaddal megelőző állapotokat tükröz. Ám míg Szoma Mitszuru az i.sz. 240-520 közötti időszakra datálja a csillagtérképet, Nakamura Tszuko i.e. 120-40 közötti periódusra teszi a megfigyeléseket. Egész más véleményen van Mijadzsima Kazuhiko, a Dosisa Egyetem professzora, aki a sírkamra felfedezése után közvetlenül tanulmányozta a mennyezeti freskót. Meggyőződése szerint az ősi csillagtérkép a Koreából i.e. 65 táján végzett megfigyeléseket tükrözi.
Képek:
mult-kor.hu
Képek:
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
mult-kor.hu
Post A Comment: