A Vénusz egyike az idősebb és fejlettebb bolygóknak a mi Naprendszerünkben. A mi népünk annyira idős, hogy elődeim meg tudták figyelni fejlődésében és ki tudták kutatni a zöld bolygót, amikor az először lakhatóvá vált. Azóta mi, mint civilizáció és mint egyének szellemileg, kulturálisan és technológiailag egy a földi emberek számára elképzelhetetlenül magas szintre fejlődtünk. / Omnec Onec: A vénusziak tanítása a lélekről ~ fényörvény, földönkívüliek, hírek, idegenek, Omnec Onec, spiritualitás, ufo, UFOk, Vénusz, vénusziak, Titánia, titániak, lélek,
A Vénusz egyike az idősebb és fejlettebb bolygóknak a mi Naprendszerünkben. A mi népünk annyira idős, hogy elődeim meg tudták figyelni fejlődésében és ki tudták kutatni a zöld bolygót, amikor az először lakhatóvá vált. Azóta mi, mint civilizáció és mint egyének szellemileg, kulturálisan és technológiailag egy a földi emberek számára elképzelhetetlenül magas szintre fejlődtünk. A vénuszi élet annyira radikálisan más, hogy értelmetlen lenne rögtön belemenni az én életem történetébe, akár olyan egyszerű dolgokat érinteni, mint a születésemet vagy a hazámat, anélkül, hogy ne tennénk elé ezt a fejezetet, amely kultúránkról és történelmünkről szól.
Amikor azt mondjuk, hogy a titániak (vénusziak) és a földi emberek közötti alapvető különbség minden egyes embernek az egyéni önismeretében rejlik, ebben még mindig benne van nagy különbségeknek egy egész világa. Egy bolygó évmilliókon keresztüli fejlődése attól függ, hogy mennyire ébred fel népe szellemileg, és mennyire válik tudatossá.
Mindig, amikor mi, vénusziak a kultúránkról, technológiánkról vagy életünk bármely területéről beszélünk, először is bolygónk tudománya vagy szellemi tanítása iránti nagyrabecsülésünket fejezzük ki, amit úgy hívunk, hogy a "Legmagasabb Istenség Törvényei". A tudománynak ezen haladó formája által fejlődtünk olyan sok területen, mert ebben a hagyományos értelemben vett tudomány és a szellemiség (spiritualitás) egy érem két oldalát képezik.
A Föld emberei csak ennek a tudománynak az ismeretében tanulhatják meg megérteni a vénuszi dolgokat és az én saját életemet is. A Legmagasabb Istenség Törvényei nélkül a Vénusz ma ugyanolyan lenne, mint a Föld.
Gyerekként vezettek be engem, mint minden más gyereket és felnőttet mélyen ezen törvények alapjaiba, mert hosszú idővel ezelőtt felfedezték, hogy ez a tanítás egy olyan igaz szellemi út, amely megnyitja az egész bolygó megértését. Én csak később, a földi életben kellett, hogy megállapítsam, hogy mennyire értékesek valójában a Legmagasabb Istenség Törvényei és milyen boldognak tekinthetem magam, hogy alapos útmutatást kaptam ebben a tanításban.
Azáltal volt számomra sokkal könnyebb elviselni földi életem lidércálmait, hogy tudtam a karmáról és az életnek a fizikai világban való értelméről és ismertem a fizikai világegyetemen túli világokat. Vénuszi életem alatt megszereztem azt a szükséges érzelmi erősséget, ami kellett ahhoz, hogy elboldoguljak az előttem álló nehézségekkel. Érettebb voltam arra, hogy megértsem és elfogadjam az életet és saját nehézségeimet.
Azonban bárki a Földön is felülemelkedhet a fizikai világ problémáin, aki megnyitja magát efelé a tanítás felé. Röviddel azelőtt, hogy elhagytam a Vénuszt, beszéltek nekem ennek a tanításnak a jövőjéről. Egy napon a Földön is elismerik a Legmagasabb Istenség Törvényeit annak, ami az valójában. A magokat már elvetették. A mi népünknek szándéka, hogy egyre nagyobb hatással legyen arra, hogy ez valósággá váljék.
A Legmagasabb Istenség Törvényeinek tanulmányozása által eljutunk önmagunk, az igazi ÉN valódi megértésére, ami így minden egyes ember élő tapasztalatává válik. Sok különböző ötlet (gondolat) töltheti ki szellemeteket, ha felteszitek önmagatoknak a kérdést: "Ki vagyok én?" A Földön erre ugyanannyi válasz létezik, mint ahány ember van. Az önmagunkról való elképzelés az, ami ekkora egész világnyi különbségeket idéz elő az ember életében attól függően, hogy a Vénuszon, a Földön vagy valamelyik galaxis valamely más bolygóján él.
Az bizonyul az élet értelmének ebben a fizikai világegyetemben és különböző más univerzumokban is, hogy belenőjünk a teljes önismeretbe, tehát kimerítően megtudjuk, 'mi és ki vagyok én'. Mindaz a tapasztalat, amit egy egyén számtalan élet által szerezhet, a csúcspontját a teljes felébredtségben éri el, annak tökéletes tudatában, hogy mi is valójában az egyén.
A Legmagasabb Istenség Törvényei egy olyan tanítás, amely - ha különböző nevek alatt is - mindig is létezett minden bolygón, hol titokban, hol nyilvánosan. Ezek az ismeretek azon emberek számára voltak elérhetőek, akik készen álltak arra, hogy elérjék sok próbálkozásuk és inkarnációik formájában szerzett tapasztalatuk célját.
Minden egyén minden bolygón egy lélek - nem több és nem kevesebb. Azért használom ezt a "lélek" szót, mert az erre vonatkozó vénuszi fogalom csak egy puszta szó lenne Számotokra. A Földön a "lélek" szót hosszú időn át vallások és spirituális filozófiák használták, és ez közel jár ahhoz, amire gondolok. Akárhogy is legyen, a Legmagasabb Istenség Törvényei alapján nem állunk meg azzal, hogy csak beszélünk arról, hogy "én lélek vagyok", vagy hogy csupán hiszünk abban. Mi tudjuk ezt a szellemi testünkben szerzett tudatos tapasztalatunk által, amikor a benne lakozó leghatalmasabb érzékeinket és képességeinket használjuk.
A lélek annyira létező valóság, hogy senkinek sem kellene a halálig várnia azért, hogy megismerje valódiságát. A lelket bármikor meg lehet tapasztalni. A fizikai világban a lélek székhelyét szokásosan a két szem között, a homlokcsont mögött lévő pontban gyanítják (harmadik szem). Te, mint lélek azonban azt is megtanulhatod, hogy eloldódjál fizikai testedtől mialatt az még él, úgy, hogy néhány méterre vagy akár több kilométerre is eltávolodsz tőle, vagy éppen azoknak az (asztrális) világoknak egyikébe is elmehetsz, melyeket a vallások Mennynek neveznek.
Egy lélek a tudatosság egyik egysége. A lélek képes tudni valamit, létezni és látni. Sokkal többet nem lehet mondani általános természetéről, azon kívül, ami a minőségére vonatkozik: a lélek annak a lénynek a képmása, akit Istennek neveznek.
Ha behunyod szemeidet, és nagyon csendben ülsz a helyeden, távol minden zajtól és figyelemeltereléstől, fogsz találni egy helyet a testedben, amelyik a leginkább tudatos Benned. Szokásosan ez egy a fej belsejében lévő pont, a szemek között és amögött, amely független lehet a fizikai érzékelésektől, zajoktól, képektől, gondolatoktól és érzésektől és egyidejűleg azok tudatában is lehet. Egy leírhatatlan valamivel van dolgunk, amely meg tud figyelni mindent, és ami egy személyt hibásan saját magának tarthat. Ez az önálló-független megfigyelő a lélek, az igazi ÉN.
Ha behunyod a szemed és szellemi ( asztrális ) szemeid elé idézed egy barátod arcát, akkor a lélek az, aki szemléli ezt a képet. Az értelem nem néz, mert az csak egy eszköz, amellyel megformálódik és kivetítődik egy kép.
Egy másik út, amelyen megtapasztalhatjuk a lélek valódiságát, kb. így néz ki:
Vajon amikor beszélek egy barátommal, akkor azok a szavak, amelyek kijönnek a számból, engem alkotnak? Természetesen nem! De ha gondosan megfigyelem, hogy hogyan beszélek és tudatában vagyok minden szónak, ami elhagyja az ajkamat, észre fogom venni, hogy valami-valaki odafigyel ezekre a szavakra.
Ez a valami-valaki pedig nem a gondolatkép volt, hanem a tudatosságnak az egysége: a Lélek! Hogy miért nem gondolat vagy maga az értelem? Mert egy bizonyos gondolatot, mint pl. ezt : "Kérdezem magamat, hogy van-e különbség a szellem és a lélek között?" világosan ki tudok gondolni és tudatában lehetek, amíg átvonul tudatomon. (Megj: azaz a gondolatképeket tárgyként látom magam előtt, mint a mozi vetítővásznán egy jelenetet, de a megfigyelő a Lélek, aki VAGYOK AKI VAGYOK!)
Az a csendes valami azonban, amely figyeli a gondolatokat, amelyeket az értelem produkál, és amely tudja, hogy azok gondolatok, a tudatosságnak az egysége, amit léleknek nevezünk.
Nagyon gyakran összekeverjük a gondolatokat a tudatosság egységével, amely meg tudja azokat figyelni. Kigondolhatunk egy gondolatot, mint pl. azt, hogy "Teljesen tudatában vagyok gondolataimnak", és igaznak tarthatjuk azt, és elfelejthetjük, hogy az csak egy gondolat. A lélek ezt a folyamatot is tudatosan figyelheti. Egy ember tudatossága és értelmi világa két különböző dolgot alkotnak.
Messze a legjobb út ahhoz, hogy rájöjj, hogy Te egy lélek vagy, az, ha lélek formában elhagyod a tested, mialatt továbbra is élő maradsz. Ezt testen kívüli tapasztalatnak nevezik, és ez bebizonyítja azt, hogy Te a fizikai testen túli valami vagy. (Megj: ez az élmény viszont legtöbbször még csak azt tudatosítja az emberrel, hogy lénye nem azonos a fizikai testtel, ám ekkor is testben van, csak finomanyagi testben – a Lélek azonban ezen is túl van, de túl van minden gondolatvilágon is!)
Annak nincs értelme, hogy azt kérdezzük, milyen idős vagy, mint lélek, mert maga a lélek téren és időn kívül létezik. Ha összeszámlálod a jelenlegi előtti számos életedet, akkor könnyedén sok millió éves vagy. Mindezen életek alatt egy egyén maradtál ( egy individuum ), és az utolsó fizikai inkarnációd után is egyén maradsz. A fizikai testek, személyiségek, környezetek és tapasztalatok talán megváltoztak, de jelen volt mindig a valóságos tudatosság, a valódi Én-ed, amely megtanulja a leckéket és szellemileg egyre jobban kibontakozik. A tanulás, a szellemi növekedés és ébredés volt mindig is elsősorban az ok a lélek számára, hogy eonokkal, millió évekkel ezelőtt a fizikai világba jöjjön.
A lélek fizikai világig történt utazása sok más, a miénken túli világot foglalt magába. Ezek azok az un. párhuzamos világok, amelyekről korábban beszéltem. Mind a vénusziak, mind sok más bolygó népe felfedezte őket és kutatták azokat. A Vénusz emberei számára ezek a létezési síkok az utolsó, teljesen még ki nem kutatott világok, amelyek tartalmazzák a válaszokat az élet minden rejtélyére, titokzatosságára és misztériumára.
Kapcsolódó cikk: Omnec Onec: A Vénuszról jöttem (linktár) /összes eddigi cikk, fejezet/
Amikor azt mondjuk, hogy a titániak (vénusziak) és a földi emberek közötti alapvető különbség minden egyes embernek az egyéni önismeretében rejlik, ebben még mindig benne van nagy különbségeknek egy egész világa. Egy bolygó évmilliókon keresztüli fejlődése attól függ, hogy mennyire ébred fel népe szellemileg, és mennyire válik tudatossá.
Mindig, amikor mi, vénusziak a kultúránkról, technológiánkról vagy életünk bármely területéről beszélünk, először is bolygónk tudománya vagy szellemi tanítása iránti nagyrabecsülésünket fejezzük ki, amit úgy hívunk, hogy a "Legmagasabb Istenség Törvényei". A tudománynak ezen haladó formája által fejlődtünk olyan sok területen, mert ebben a hagyományos értelemben vett tudomány és a szellemiség (spiritualitás) egy érem két oldalát képezik.
A Föld emberei csak ennek a tudománynak az ismeretében tanulhatják meg megérteni a vénuszi dolgokat és az én saját életemet is. A Legmagasabb Istenség Törvényei nélkül a Vénusz ma ugyanolyan lenne, mint a Föld.
Gyerekként vezettek be engem, mint minden más gyereket és felnőttet mélyen ezen törvények alapjaiba, mert hosszú idővel ezelőtt felfedezték, hogy ez a tanítás egy olyan igaz szellemi út, amely megnyitja az egész bolygó megértését. Én csak később, a földi életben kellett, hogy megállapítsam, hogy mennyire értékesek valójában a Legmagasabb Istenség Törvényei és milyen boldognak tekinthetem magam, hogy alapos útmutatást kaptam ebben a tanításban.
Azáltal volt számomra sokkal könnyebb elviselni földi életem lidércálmait, hogy tudtam a karmáról és az életnek a fizikai világban való értelméről és ismertem a fizikai világegyetemen túli világokat. Vénuszi életem alatt megszereztem azt a szükséges érzelmi erősséget, ami kellett ahhoz, hogy elboldoguljak az előttem álló nehézségekkel. Érettebb voltam arra, hogy megértsem és elfogadjam az életet és saját nehézségeimet.
Azonban bárki a Földön is felülemelkedhet a fizikai világ problémáin, aki megnyitja magát efelé a tanítás felé. Röviddel azelőtt, hogy elhagytam a Vénuszt, beszéltek nekem ennek a tanításnak a jövőjéről. Egy napon a Földön is elismerik a Legmagasabb Istenség Törvényeit annak, ami az valójában. A magokat már elvetették. A mi népünknek szándéka, hogy egyre nagyobb hatással legyen arra, hogy ez valósággá váljék.
A Legmagasabb Istenség Törvényeinek tanulmányozása által eljutunk önmagunk, az igazi ÉN valódi megértésére, ami így minden egyes ember élő tapasztalatává válik. Sok különböző ötlet (gondolat) töltheti ki szellemeteket, ha felteszitek önmagatoknak a kérdést: "Ki vagyok én?" A Földön erre ugyanannyi válasz létezik, mint ahány ember van. Az önmagunkról való elképzelés az, ami ekkora egész világnyi különbségeket idéz elő az ember életében attól függően, hogy a Vénuszon, a Földön vagy valamelyik galaxis valamely más bolygóján él.
Az bizonyul az élet értelmének ebben a fizikai világegyetemben és különböző más univerzumokban is, hogy belenőjünk a teljes önismeretbe, tehát kimerítően megtudjuk, 'mi és ki vagyok én'. Mindaz a tapasztalat, amit egy egyén számtalan élet által szerezhet, a csúcspontját a teljes felébredtségben éri el, annak tökéletes tudatában, hogy mi is valójában az egyén.
A Legmagasabb Istenség Törvényei egy olyan tanítás, amely - ha különböző nevek alatt is - mindig is létezett minden bolygón, hol titokban, hol nyilvánosan. Ezek az ismeretek azon emberek számára voltak elérhetőek, akik készen álltak arra, hogy elérjék sok próbálkozásuk és inkarnációik formájában szerzett tapasztalatuk célját.
Minden egyén minden bolygón egy lélek - nem több és nem kevesebb. Azért használom ezt a "lélek" szót, mert az erre vonatkozó vénuszi fogalom csak egy puszta szó lenne Számotokra. A Földön a "lélek" szót hosszú időn át vallások és spirituális filozófiák használták, és ez közel jár ahhoz, amire gondolok. Akárhogy is legyen, a Legmagasabb Istenség Törvényei alapján nem állunk meg azzal, hogy csak beszélünk arról, hogy "én lélek vagyok", vagy hogy csupán hiszünk abban. Mi tudjuk ezt a szellemi testünkben szerzett tudatos tapasztalatunk által, amikor a benne lakozó leghatalmasabb érzékeinket és képességeinket használjuk.
A lélek annyira létező valóság, hogy senkinek sem kellene a halálig várnia azért, hogy megismerje valódiságát. A lelket bármikor meg lehet tapasztalni. A fizikai világban a lélek székhelyét szokásosan a két szem között, a homlokcsont mögött lévő pontban gyanítják (harmadik szem). Te, mint lélek azonban azt is megtanulhatod, hogy eloldódjál fizikai testedtől mialatt az még él, úgy, hogy néhány méterre vagy akár több kilométerre is eltávolodsz tőle, vagy éppen azoknak az (asztrális) világoknak egyikébe is elmehetsz, melyeket a vallások Mennynek neveznek.
Egy lélek a tudatosság egyik egysége. A lélek képes tudni valamit, létezni és látni. Sokkal többet nem lehet mondani általános természetéről, azon kívül, ami a minőségére vonatkozik: a lélek annak a lénynek a képmása, akit Istennek neveznek.
Ha behunyod szemeidet, és nagyon csendben ülsz a helyeden, távol minden zajtól és figyelemeltereléstől, fogsz találni egy helyet a testedben, amelyik a leginkább tudatos Benned. Szokásosan ez egy a fej belsejében lévő pont, a szemek között és amögött, amely független lehet a fizikai érzékelésektől, zajoktól, képektől, gondolatoktól és érzésektől és egyidejűleg azok tudatában is lehet. Egy leírhatatlan valamivel van dolgunk, amely meg tud figyelni mindent, és ami egy személyt hibásan saját magának tarthat. Ez az önálló-független megfigyelő a lélek, az igazi ÉN.
Ha behunyod a szemed és szellemi ( asztrális ) szemeid elé idézed egy barátod arcát, akkor a lélek az, aki szemléli ezt a képet. Az értelem nem néz, mert az csak egy eszköz, amellyel megformálódik és kivetítődik egy kép.
Egy másik út, amelyen megtapasztalhatjuk a lélek valódiságát, kb. így néz ki:
Vajon amikor beszélek egy barátommal, akkor azok a szavak, amelyek kijönnek a számból, engem alkotnak? Természetesen nem! De ha gondosan megfigyelem, hogy hogyan beszélek és tudatában vagyok minden szónak, ami elhagyja az ajkamat, észre fogom venni, hogy valami-valaki odafigyel ezekre a szavakra.
Ez a valami-valaki pedig nem a gondolatkép volt, hanem a tudatosságnak az egysége: a Lélek! Hogy miért nem gondolat vagy maga az értelem? Mert egy bizonyos gondolatot, mint pl. ezt : "Kérdezem magamat, hogy van-e különbség a szellem és a lélek között?" világosan ki tudok gondolni és tudatában lehetek, amíg átvonul tudatomon. (Megj: azaz a gondolatképeket tárgyként látom magam előtt, mint a mozi vetítővásznán egy jelenetet, de a megfigyelő a Lélek, aki VAGYOK AKI VAGYOK!)
Az a csendes valami azonban, amely figyeli a gondolatokat, amelyeket az értelem produkál, és amely tudja, hogy azok gondolatok, a tudatosságnak az egysége, amit léleknek nevezünk.
Nagyon gyakran összekeverjük a gondolatokat a tudatosság egységével, amely meg tudja azokat figyelni. Kigondolhatunk egy gondolatot, mint pl. azt, hogy "Teljesen tudatában vagyok gondolataimnak", és igaznak tarthatjuk azt, és elfelejthetjük, hogy az csak egy gondolat. A lélek ezt a folyamatot is tudatosan figyelheti. Egy ember tudatossága és értelmi világa két különböző dolgot alkotnak.
Messze a legjobb út ahhoz, hogy rájöjj, hogy Te egy lélek vagy, az, ha lélek formában elhagyod a tested, mialatt továbbra is élő maradsz. Ezt testen kívüli tapasztalatnak nevezik, és ez bebizonyítja azt, hogy Te a fizikai testen túli valami vagy. (Megj: ez az élmény viszont legtöbbször még csak azt tudatosítja az emberrel, hogy lénye nem azonos a fizikai testtel, ám ekkor is testben van, csak finomanyagi testben – a Lélek azonban ezen is túl van, de túl van minden gondolatvilágon is!)
Annak nincs értelme, hogy azt kérdezzük, milyen idős vagy, mint lélek, mert maga a lélek téren és időn kívül létezik. Ha összeszámlálod a jelenlegi előtti számos életedet, akkor könnyedén sok millió éves vagy. Mindezen életek alatt egy egyén maradtál ( egy individuum ), és az utolsó fizikai inkarnációd után is egyén maradsz. A fizikai testek, személyiségek, környezetek és tapasztalatok talán megváltoztak, de jelen volt mindig a valóságos tudatosság, a valódi Én-ed, amely megtanulja a leckéket és szellemileg egyre jobban kibontakozik. A tanulás, a szellemi növekedés és ébredés volt mindig is elsősorban az ok a lélek számára, hogy eonokkal, millió évekkel ezelőtt a fizikai világba jöjjön.
A lélek fizikai világig történt utazása sok más, a miénken túli világot foglalt magába. Ezek azok az un. párhuzamos világok, amelyekről korábban beszéltem. Mind a vénusziak, mind sok más bolygó népe felfedezte őket és kutatták azokat. A Vénusz emberei számára ezek a létezési síkok az utolsó, teljesen még ki nem kutatott világok, amelyek tartalmazzák a válaszokat az élet minden rejtélyére, titokzatosságára és misztériumára.
Kapcsolódó cikk: Omnec Onec: A Vénuszról jöttem (linktár) /összes eddigi cikk, fejezet/
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Omnec Onec: A Vénuszról jöttem
Post A Comment: