Az ókori Egyiptom fővárosának, Memphisznek az egyik legnagyobb rejtélyére derülhet fény: egy orosz régészcsoport megtalálta a város legendás fehér falát, amelyről évtizedek óta szakmai vita folyik az archeológusok körében. Orosz régészek egy csoportja a szakkarai nekropoliszban fedezte fel a sokat vitatott „Fehér fal” maradványait, amelynek léte évtizedek óta komoly archeológiai viták tárgyát alkotta, ugyanis egészen eddig nem lehetett pontosan meghatározni, miért is nevezték Memphiszt eredetileg Ineb-hedzsnek, azaz "Fehér falnak" az egyiptomiak.

Az ókori Egyiptom fővárosának, Memphisznek az egyik legnagyobb rejtélyére derülhet fény: egy orosz régészcsoport megtalálta a város legendás fehér falát, amelyről évtizedek óta szakmai vita folyik az archeológusok körében.
Orosz régészek egy csoportja a szakkarai nekropoliszban fedezte fel a sokat vitatott „Fehér fal” maradványait, amelynek léte évtizedek óta komoly archeológiai viták tárgyát alkotta, ugyanis egészen eddig nem lehetett pontosan meghatározni, miért is nevezték Memphiszt eredetileg Ineb-hedzsnek, azaz "Fehér falnak" az egyiptomiak.
Memphisz, az ókori Egyiptom központja
Memphisz az alsó-egyiptomi első nomosz fővárosa volt, a Felső- és Alsó-Egyiptomot egyesítő Ménész fáraó alapította mintegy 5200 évvel ezelőtt.
Tertius Chandler amerikai történész számításai szerint alapításától kb. Kr. e. 2250-ig, illetve Kr. e. 1557 és 1400 között Memphis a világ legnagyobb települése lehetett körülbelül 30 ezer fős lakosságával, a Boston Egyetem kutatója, Kathryn A. Bard azonban ezt a számot csupán 6000 főre becsüli.

Mi az a nomosz?
Nomoszoknak az ókori Egyiptom közigazgatási egységeit nevezték. Az országot összesen 42 nomoszra osztották, 22 Felső-, 20 pedig Alsó-Egyiptomban kapott helyet. Eredetük a predinasztikus korra vezethető vissza, és korábban önálló városállamokként léteztek, egyesítésüket Ménész fejezte be. Alsó-Egyiptom húsz nomosza körül az első Memphisz és Szakkara (nagyjából a mai Kairó) környékén terült el.
Memphisz az óbirodalmi fáraók korában élte a fénykorát, a város talán a III. dinasztia nagy uralkodója, Dzsószer alatt lehetett  a legjelentősebb. (Dzsószer építtette a memphiszi nekropoliszban, Szakkarában található híres lépcsős piramist.) Főistene Ptah, a világteremtő isten volt, akinek neve a város egyik elnevezésében is megtalálható: Hut-ka-Ptah, azaz „Ptah lelkének háza”. Jelentős vallási központnak számított a Kr. e. 5. század környékén, Memphis ünnepei tömegesen vonzották a zarándokokat, és a város volt Egyiptom jelképe.

A felelőtlen mamelukok
Memphisz fennállása alatt viszontagságos időket élt át: elfoglalták a hérakleopolisziak, a hükszoszok, az asszírok; a perzsák hadjáratai megingatták falait, a belső harcok pedig szétzilálták a lakosságát. Végül a mamelukok uralma tüntette el a föld színéről, akik felelőtlensége miatt a Nílus gátjai átszakadtak, vastag iszapréteggel vonva be a főváros falait.
Dzsószer fáraó temetkezési komplexuma Szakkarában
Dzsószer fáraó temetkezési komplexuma Szakkarában
Ma már csak nekropoliszát, Szakkarát csodálhatjuk meg – az egykori település helyén pálmaliget áll. A terület 1979 óta a Világörökség részét képezi.

Kik voltak a mamelukok?
A mamelukok, azaz a Mamlúk Szultánság a 13. század közepén jött létre Egyiptomban. A történetírás hagyományosan két részre osztja a mamlúk uralom időszakát: az első 1250-től 1382-ig, a második 1382-től 1517-ig tartott. Az első neve „bahri” korszak, a másodiké „burdzsi” aszerint, hogy az adott korszakban melyik nagyobb katonai egységnél volt a hatalom. Bár különleges berendezkedése folyamatos politikai instabilitást eredményezett, a Közel-Keleten mind katonai, mind gazdasági értelemben meghatározó hatalomnak számított. Kulturális tekintetben a mamlúk korszak elsősorban a történetírásban és az építészetben elért eredményeiről híres.

Miért hívták Fehér falnak?
Sok elmélet született arról, hogy Memphiszt miért hívhatták Ineb-hedzsnek, azaz fehér falnak – közülük az egyik az, hogy a Ptah főistennek szentelt templom olyan fehér falakkal rendelkezett, ami messze földön híressé tette a várost.  A kutatók Memphisz fáraói palotájáról is hasonlóan vélekednek: mára ugyan nem maradt fenn belőle szinte semmi, de a régészek lehetségesnek tartották, hogy a palota ragyogó világos színe miatt hívták így az egykori fővárost.
Mereruka vezír masztabája Szakkarában
Mereruka vezír masztabája Szakkarában - a masztaba egyfajta, előkelők számára készített síremlék, Egyiptom egész történelmét végigkísérte
A legfrissebb ásatások alapján azonban egy harmadik variáció bizonyul igaznak: az orosz régészekből álló kutatócsoport Szakkarában megtalálta az ókori városfal maradványait, amelyek hófehér mészkőből épültek.
Merit és Maja szobra a leideni Rijksmuseum van Oudhedenben
Merit és Maja szobra a leideni Rijksmuseum van Oudhedenben - Maja a király szolgája, az örökkévalóság helyén folytatott munkák főfelügyelője, királyi írnok és a kincstár főfelügyelője címeket töltötte be Tutanhamon és Ay uralkodása alatt, Szakkarában találták meg sírját
Gazdag régészeti leletek Szakkarában
A Kom Tuman-i Orosz Egyiptológiai Intézet kutatói, élükön Galina Belovával úgy hiszik, sikerült megtalálniuk az elnevezés eredetét: az Ineb-hedzs kifejezés valószínűleg a fehér városfalakra utalhatott. Az ásatások során több fehér mészkődarabot sikerült felszínre hozni, amelyek minden kétséget kizáróan az egykori főváros védőfalához tartoztak.
II. Ramszesz oszlopcsarnokának romjai Memphisz mai területén
II. Ramszesz oszlopcsarnokának romjai Memphisz mai területén
„Reméljük, hogy ezek a leletek segítenek majd elmélyíteni ismereteinket az ókori Egyiptom egyik legfontosabb városáról” – nyilatkozta egy sajtóközleményben Mamdouh al-Damati, az ország antikvitásokért felelős minisztere.
Így festhetett Ptah isten temploma Memphiszben
Így festhetett Ptah isten temploma Memphiszben - sokáig úgy gondolták, innen ered, hogy a várost eredetileg Fehér fal névvel illették
Galina Belova a The Cairo Postnak elmondta, hogy nemcsak a fal maradványait, de tűzhelyek nyomát és jó állapotban fennmaradt bronzműveket is találtak. „A feltárások folytatódni fognak, és most azon dolgozunk, hogy felszínre hozzuk a fal többi részét is” - tette hozzá.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


origo.hu
Share To:

Post A Comment: