A testünkben és a körülötte áramló életenergia életünk minden percében eláraszt bennünket. A nyugati civilizáció ugyanúgy tagadja az életerő....

A testünkben és a körülötte áramló életenergia életünk minden percében eláraszt bennünket. A nyugati civilizáció ugyanúgy tagadja az életerő létezését, ahogyan a halnak sincs fogalma a vízről. A tudományos módszerek szerint ahhoz, hogy valamit létezőnek ismerjünk el, mérhetőnek kell lennie. Mivel a tudósok nem rendelkeznek megfelelően érzékeny eszközökkel az életerő mérésére, tagadják annak létezését. Olyan ez, mintha tagadnánk egy televíziós csatorna létezését azért, amiért készülékünk nem képes fogni azt. Vagy mintha amiatt tagadnánk a szeretet létezését, mert nem tudjuk mérni a hosszát, a súlyát és a mértékét.
Az életerő az az energia, ami megkülönbözteti az élőt a nem élőtől. Az életenergia az élet serkentő áramlata, amelyet a világ számos kultúrája évezredeken át nagyra becsült és használt. A kínaiak „csi”-nek, a japánok „khi”- nek nevezik. Ezek a kultúrák számos másik mellett gyógyító masszázstechnikákban, akupunktúrában és a harcművészetek sok formájában használják és alkalmazzák ezt az energiát. Az indiai jógik pránának hívják, és arra használják, hogy a jóga, a pránajáma, a meditációs vagy más gyógyító eljárások alkalmazása során a tudatosság legmagasabb fokát érjék el. A hawaii kahunák „mana”-ként emlegetik, és a kézrátételes gyógyításban, a távgyógyításban és az imádságaikban használják.
Az ironikus az, hogy valójában minden ember minden pillanatban érzékeli az életenergiát. Csak nincsenek tisztában azzal, mi az, amit éreznek. Legtöbbünk számára olyan ez, mint az utcánk háttérzajai. Annyira hozzászoktunk, hogy észre sem vesszük, csak akkor, ha megállunk, és tudatosan figyelünk rá. Néha a legégbekiáltóbb és legnyilvánvalóbb dolgokat nem vesszük észre. Az életerő is ilyen dolog. Az életerő a legtöbb ember számára tudatosság nélkül is könnyen érzékelhető. Csak tudni kell, hogyan figyeljünk rá.
A nyelvben is létezik az életerő vagy prána ösztönös értelmezése. Amikor meghal valaki, és a testét elhagyja a vitalitás és az életerő, azt mondjuk „kilehelte a lelkét” (angolul expired). Amikor pedig csodás kreatív áramlatba kerülünk, akkor „lelkesülünk” (angolul inspired). Az angol ugyanezt a két szót - inspire és expire - használja a belégzés és a kilégzés elnevezésére, a lélegzés pedig a prána alapvető forrása. összegezve: az életerő-energia az élet serkentő áramlata, amely olyan szintű intelligenciával működik, ami mindig is foglalkoztatta az emberi képzeletet. Minden élő dolgot az életerő hat át.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


Richard Gordon: Kvarntumérintés
Share To:

Post A Comment:

0 comments so far,add yours

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.