Hogyan alakítják át meggyőződéseink a világot?
Abban a tudatban nevelkedtünk, hogy elkülönülünk másoktól. Ez  szükségképpen az elszigeteltség és a magány érzését keltette. Úgy tűnt, ki vagyunk szolgáltatva a dolgok és az események „véletlen” alakulásának. Voltunk mi – és volt a világ többi része. Ez a világkép annyira természetes volt, hogy soha nem is kérdőjeleztük meg, kellemetlen érzésünk ellenére sem. Ezért aztán elég gyakran alakult úgy az életünk, hogy ezt a véleményt alátámassza.

Az utóbbi években azonban mindenestül megváltoztak a modern tudomány ismeretei. Ma már tudjuk, hogy az eddigi nézetekkel ellentétben nem különülünk el! Minden mindennel kapcsolatban áll, és minden mindenre hatással van. Ez a felismerés rendkívül fontos vágyenergiánk összpontosításának szempontjából.

A változás 1995-ben kezdődött, az orosz Tudományos Akadémián, a Vlagyimir Poponyin és Peter Gariaev vezetésével végzett vizsgálatokkal. Kísérleteik ámulatba ejtő eredménnyel jártak. Olyan meglepőek voltak, hogy az Egyesült Államokban is megismételték, majd publikálták őket. Vlagyimir Poponyin és Peter Gariaev fényrészecskék – úgynevezett fotonok – segítségével akarta vizsgálni a DNS viselkedését. Kísérletsorozatukban légüres teret hoztak létre egy csőben. Ma már tudjuk, hogy még a vákuumnak nevezett légüres térben sem uralkodik abszolút üresség. Mindenütt jelen vannak ugyanis a fotonok – vagyis a fényenergia, amely speciális műszerekkel viszonylag pontosan mérhető.  Ennél a kísérletnél sem volt ez másként. A csőben keletkezett légüres térben a fotonok meglehetősen rendezetlenül oszlottak el.

A következő lépésben emberi DNS-mintát juttattak a csőbe. És ekkor roppant különös dolog történt: a részecskék a DNS jelenlétében átrendeződtek. A DNS közvetlen hatást gyakorolt a fotonokra: mintegy láthatatlan erővel szabályos mintázatba rendezte azokat.
Egyértelművé vált tehát, hogy az emberi DNS közvetlen hatással van a fizikális világra. A hagyományos fizikában ilyesmit eddig még nem figyeltek meg. Mi több: a hagyományos fizika hagyományos értelmezésében ilyesmivel nem is számolnak. A fotonok viselkedésére tehát eleinte nem volt magyarázat.

Ez már magában is elég izgalmas lenne. Ám ami ezt követte, az méltán nevezhető forradalminak... Amikor a DNS-t kivették a csőből, azt feltételezték, hogy a fotonok rendje felbomlik, s azok visszatérnek rendezetlen állapotukba. Csakhogy éppen az ellenkezője történt! A fotonok úgy viselkedtek, mintha még mindig jelen lenne a DNS, és megőrizték rendezett eloszlásukat. A kísérletet megismételték, a műszereket megvizsgálták, és megbizonyosodtak róla, hogy a csőben nem maradt DNS. Ám akárhányszor ismételték is meg őket, a kísérletekből végül csupán egyetlen dologra következtethettek: arra, hogy a fotonok és a DNS még mindig kapcsolatban álltak egymással, noha fizikailag elkerültek egymás közeléből. Úgy tűnt, az a mező köti össze őket, amelyet a kvantumfizika „kvantummezőnek” nevez. Az „üres tér” nem is olyan üres – sokkal inkább olyan mező, amelyben információk milliárdjai terjednek és mozognak hullámformában. Ez a kísérlet roppant tanulságos a rezonancia törvényének megértését illetően. A kísérletsor alátámasztja azt a teóriát, miszerint létezik egy kvantummező, amely mindent mindennel összeköt. Az imént vázolt kísérlet különlegessége az, hogy elsőként bizonyította felismerhetően ennek az energiának a meglétét. Ennek a mindent mindennel összekötő erőtérnek már régóta sok neve van. Felfedezői szerint nevezik kvantummezőnek, isteni mátrixnak, ősoknak, mezőnek vagy kvantumhologramnak. Olyan erőtér ez, amelyhez egyetlen eddig ismert energiaforma sem fogható.

Ez a sűrű hálóként működő energetikai mező egyfajta hidat alkot a külső és belső világok között. A levegőben terjedő hanghullámokhoz hasonlóan meggyőződéseink és gondolataink kisugárzó energiájának is szüksége van egy hordozó közegre; erre szolgál a kvantummező. Ez az erőtér teszi lehetővé, hogy – tudva vagy tudattalanul – mindennel és mindenkivel összeköttetésben álljunk. Teljesen mindegy, milyen messze van tőlünk a „vevő” – lehet a szomszédunk, de lehet a világ másik felén tartózkodó személy is. A létrejövő és kisugárzó rezonanciás mező mindig megtalálja az igazit – még ha nem is tud róla.

Szabina is ezt a lehetőséget használta ki. Vágyakozásával energetikai kapcsolatot létesített jövendőbelijével, aki az egészről mit sem sejtett:

Szia Pierre!
Ez év júniusában voltam a frankfurti előadásodon, és alig találok rá szavakat, mi minden történt azóta. Kívánságaim sorban teljesültek. Egyetlenegy maradt válasz nélkül, mégpedig az, amelyiket legjobban a szívemen viseltem: tudniillik hogy életem párját megtaláljam. Ezért elhatároztam, ahogyan javasoltad, hogy először is boldog és főleg hálás leszek mindazért, ami vagyok és amim már van. Augusztus elején nyaralni mentem a két gyerekemmel. Itt is teljesült minden kívánságom, még az is, amiről már-már megfeledkeztem; ráadásul csupa kedves, és még üzleti szempontból is érdekes emberrel ismerkedtem meg. Csupán a „nagy ő” váratott magára továbbra is. Úgy gondoltam, egy-két affirmációval adok egy kis lökést a dolognak. Reggelente a futópadon fél órán át ismételgettem őket magamban. És egyszer csak ott állt előttem. Amikor a diszkóban a bárhoz igyekeztem, kis híján legázolt, csak hogy jelezze: mindenáron meg akar ismerkedni velem. Ehhez persze némi bátorságot kellett merítenie valamilyen italból, de akkor is, már napok óta várt az alkalomra, hogy megszólíthasson. Közben pedig fogalma sem volt róla, hogy miért is akar megszólítani – egyszerűen
nem tehetett mást, „valami” erre ösztökélte. Szörnyen furcsa volt, hogy így kikezdett velem, ugyanakkor hihetetlenül vonzódtunk is egymáshoz. Kiderült, hogy ez a férfi minden kívánságomnak
megfelel, és emellett annyi közös vonásunk van, hogy az már félelmetes. Azóta már el sem tudjuk képzelni egymás nélkül az életet. Ráadásul mindkettőnkben megvan a hajlandóság arra, hogy tovább fejlődjünk egymás mellett. Ezt a kívánságot – hála neked – az előadásod után írtam hozzá a listámhoz. Olyan sokáig vártam, hogy teljesüljön ez a vágyam – és most egyszer csak itt van. Nemsokára látjuk egymást a következő előadásodon, de akkor már hozok magammal még valakit... Sok szeretettel:
Szabina

Miért várnánk tovább vágyaink valóra válására, ha energetikailag egyértelműen és aktívan felvehetjük a kapcsolatot céljainkkal?
Szabina egyszerűen bízni kezdett gondolatai erejében, és tévedhetetlenül kitartott a meggyőződése mellett. A kvantummezőn keresztül azonnal kapcsolatba kerülhetünk mindennel és mindenkivel. Csupán meg kell tennünk. A rezonancia törvénye mindent elfogad,  mindig megerősít a hitedben és sohasem ellenkezik veled. Ha például azt hiszed, hogy az életed egy hajítófát sem ér, és nincs mélyebb értelme, akkor ebben fog megerősíteni.

Ha azt hiszed, hogy komoly, őszinte kapcsolat vár rád, és dúskálhatsz minden földi jóban; ha azt hiszed, hogy életednek mély, mindent magába foglaló értelme van, akkor ezt fogja alátámasztani. A rezonancia törvényének értelmében ugyanis semmi más nem valósulhat meg az életedben. Az energiának teljesen mindegy, hogy erkölcsös-e vagy megvetendő, hogy hasznodra válik-e vagy inkább gáncsot vet neked. Az energia nem törődik a morállal, és nem hoz ítéletet. Az energia csupán az általad küldött impulzusokra reagál.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


Pierre Franckh: A rezonancia törvénye
Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: