Kvantumgyógyítással a sikerért és a gazdagságért!
Elöljáróban hadd meséljek el egy történetet. Lydia vállalkozó családból származik, így már gyermekfejjel látta, milyen sokat és keményen kell dolgozni ahhoz, hogy az ember sikert érjen el. Szülei korán reggel indultak munkába, és késő este értek haza. így aztán a kislány csak esténként és hétvégenként látta a szüleit. Róla és a fivéréről a házvezetőnő gondoskodott, aki egész nap velük volt. Ez az asszony valahogy sokkal inkább anyjuk volt, mint az igazi édesanyjuk, aki sokat utazott. Pénzügyi gondjaik nem voltak, elvégre a szülök azért dolgoztak olyan keményen, hogy gyermekeik és maguk jólétben éljenek. Lydiának jó dolga volt, eltekintve attól, hogy keveset látta a szüleit. A fárasztó iskolai órák után mindig jutott ideje a barátokra és a sportra. Lydia versenysportot űzött, hetente négyszer járt edzésre. Érettségi után, amelyre elég sokat kellett magolnia, továbbtanult, és hamarosan jó állást szerzett. Természetesen korán járt munkába, és este későn ért haza. Idővel elmaradoztak mellőle a barátai, akikre már alig jutott ideje. Ellenben megengedhetett magának drága operajegyeket, fényűző nyaralásokat és egy menő autót. Karriere érdekében - amelyet nagyon fontosnak tartott - még többet kellett dolgoznia. Egyszer aztán elege lett a küzdelemből, és felmondott, hogy szülei vállalatánál dolgozhasson. A szülők örömmel felvették Lydiát, akinek nem váltak valóra a reményei: szülei nemhogy kevesebbet, hanem jóval többet vártak el tőle, mint korábbi munkáltatója. Lydia ezt két év elteltével megelégelte, és a saját lábára állt. így már maga oszthatta be az idejét. Valami oknál fogva azonban rövid idő múltán annyi megrendelése lett, hogy alig győzte a munkát.

Egy éjszaka Lydia azt álmodta, hogy fut. Érezte, hogy valami után fut, de nem tudta pontosan, hogy mi az. Amikor jobban szemügyre vette, látta, hogy saját sikere után lohol. Egyre gyorsabban rohant, hogy utolérje, de minél gyorsabban szaladt, annál gyorsabban vágtatott a siker is. Egyszer aztán megbotlott és elesett. Amikor fel akart állni, hogy tovább fusson, egy férfi állt előtte, és megkérdezte tőle, hogy mit csinál itt. Lydia válaszát hallva hangosan felnevetett. Lydia elbizonytalanodott, és megkérdezte a férfit, hogy miért nevet. A férfi egy pillanatig hallgatott, majd így felelt:
- Olyan gyorsan rohansz, hogy nem veszed észre a jeleket.
- Miféle jeleket? - kérdezte Lydia.
- Az út szélén mindenütt jelek mutatják, hogyan juthatnál közelebb a sikerhez, de te annyira el vagy foglalva a sikerhajhászással, hogy pillantásra sem méltatod ezeket - válaszolt a férfi.
- Pontosan milyen jelekről van szó, és mit mutatnak nekem? - kérdezte Lydia.
A férfi erre beszélni kezdett. Jóval később, amikor mondandóját befejezte, azt javasolta Lydiának, hogy forduljon meg. A siker ott állt a háta mögött. Olyan gyors volt, hogy végül utolérte a nőt. Amikor Lydia felébredt álmából, pontosan emlékezett a férfi utolsó mondatára, egy Konfucius idézetre: „Ha sietős a dolgod, menj lassan.” Lydia aznap szabadnapot adott magának, hogy végiggondolhassa az életét.

Miért meséltem el ezt a történetet? Nagyon egyszerű. Ami a sikert illeti, mind a mai napig felülünk egy mesének. Azt hisszük, hogy a valódi sikert ki kell vívni. A karrier érdekében meg kell szakadni, minden erőnket latba kell vetni és időnk nagy részét munkára kell áldozni.
De ébresztő, ma már más szelek fújnak! Még ha a legtöbb ember követi is ezt a dajkamesét, azért akadnak néhányan, akik új úton járnak, és értelmesen válnak sikeressé.

Mi kell a sikerhez?

Mit mondott az álombéli férfi Lydiának? A siker bölcsességéről beszélt. A tíz legfontosabb tudnivalót csokorba szedtem.
Vállaljunk százszázalékos felelősséget az életünkért!
Kövessük, amit az ösztönünk súg!
Ügyeljünk, mire fordítunk figyelmet!
Hitünk határozza meg az életünket.
Leljük kedvünket abban, amit teszünk!
Legyünk bátrak, cselekedjünk minden félelem és kétely ellenére!
Tanuljunk meg gyorsan dönteni!
Cselekedjünk!
Legyünk állhatatosak!
Legyünk hálásak mindenért, ami velünk történik!

Ha megszívleljük ezeket a bölcsességeket, ráadásul élünk a kvantumgyógyítás adta lehetőségekkel, nehezen kerülhetjük el a sikert.
A legsikeresebb emberek ezeket az útmutatásokat követik, következetesen!

Felelősségvállalás

A legtöbb ember áldozatnak érzi magát. Mindenki más tehet arról a helyzetről, amelybe az áldozat került. Hibás a kormány, az adóhivatal, a rossz gazdasági helyzet, a szülök, a társ és így tovább, a végtelenségig. Tegyük fel, hogy csakugyan így van. Min változtatna ez? Semmin! Ugyanott lennénk, ahol most vagyunk. Ugyanis tévedés, hogy mások tehetnek a mi bajunkról.Hiszen a kormány, az adóhivatal, a rossz gazdasági helyzet, a szülök és a társ ellenére is vannak, akik sikeresek és boldogok. Hogy lehet ez? Nyilván nem kiváltságos helyzetük miatt, mivel ök is ugyanolyan viszonyok között élnek, mint bárki más.
Ezek az emberek felelősséget vállalnak, és kissé másképpen cselekszenek. Ez minden. Nem panaszkodnak, nem vádaskodnak, nem ítélnek el vagy becsülnek le másokat, nem irigykednek, és nem keresnek önigazolást. Ennyi. Találnak megoldást. Nekünk sem kell egyebet tennünk, mint százszázalékos felelősséget vállalnunk önmagunkért. Ne áldozatok legyünk, hanem alkotók. Ha igaz, ami a Bibliában áll, hogy Isten a saját képére teremtett minket, akkor sokkal több lehetőség rejlik bennünk, mint valaha gondoltuk. Váljunk hát teremtővé!

Ösztön

Eszünk csak abból tud meríteni, amit megtanultunk. Egyszerűen ilyen az agyunk. Minden új tudással új ideghálózatot hoz létre. Ám ez a tudás korlátolt, mivel csupán arról szól, amit életünk során elsajátítottunk. Ez az oka annak, hogy van, aki fél a szakadék láttán, míg mások élvezettel tekintenek a mélybe. Mások a tapasztalataik. Legjobb példa erre a kisgyermek. Ö még nem sok mindenhez szokott hozzá az életben, ezért egyszerűen teszi, ami az eszébe jut. Elméje még jóval befogadóbb. Az új tudományok felfedezték, hogy a gyermek csak hatéves korára építi ki saját tudatát.
Ösztöneinkkel azonban már egészen más a helyzet. Itt már figyelembe kell vennünk a kaliforniai HeartMath Intézet eredményeit is, amelyek kimondják, hogy szívünk mindennel összeköttetésben áll. Mások pedig azt állítják, hogy szívünkben lakik a lelkünk, amely mindent tud. Bárhonnan nézzük is, tény, hogy szívünk belesebb, mint az eszünk. Az ösztönös döntések többnyire helyesek, még ha kezdetben tévesnek vagy kevéssé helyénvalónak látszanak is.

Figyelem

A figyelem témakörét már korábban kifejtettem (lásd.előző cikkek). Az energia a figyelem irányát követi. Irányítsuk figyelmünket arra, ami működik - a hiányosságok helyett a bőségre.

Kvantumgyógyítással a sikerért és a gazdagságért!

Most álljunk az ágyunk vagy egy fotel elé úgy, hogy ha hanyatt dőlünk, puhára essünk. Ha gyakorlat közben úgy érezzük, mintha valami hátrafelé húzna bennünket, vagy megroggyan a térdünk, dőljünk el nyugodtan, akár a gyakorlat közepén is. Ilyesmi minden további nélkül előfordulhat. Tanfolyamaimon gyakran megtörténik, hogy egy-egy résztvevő összerogy, mielőtt érdemben nekikezdenék a foglalkozásnak. Nekik elég, ha csak rágondolnak az eredményre.
Most tehát gondoljunk arra az adottságra, amelyet ki akarunk bontakoztatni (például bátorság, higgadtság, lelki béke vagy erő). Egyik kezünket helyezzük testünknek arra a pontjára, amely ösztönösen vonz, amelyről úgy érezzük, hogy az adott pillanatban meg kell érintenünk. Másik kezünkkel tapintsuk ki erőterünknek azt a pontját, ahol ez az adottság megtalálható, ugyanis erőterünkben már most is benne van valahol. Hiszen emlékszünk, ugye: máris megvan mindenünk. Lehet, hogy enyhe bizsergést érzünk, vagy valami egyszer csak másmilyen lesz, mint azelőtt. Esetleg egy belső hang súgja meg, melyik a megfelelő pont. Bárhogyan is, ettől a pillanattól kezdve egyszerűen csak figyeljünk a kezeinkre. így automatikusan a forrástudat állapotába kerülünk. Futólag gondoljunk arra, hogy az adottság kibontakozik, és élvezzük a pillanatot.
Figyeljük, mi történik. Ha elestünk, maradjunk fekve egy pillanatig, és élvezzük, ami velünk történik. Addig ismételgessük a gyakorlatot, amíg a másik kezünket már semmi sem vonzza.

Bátorság

Itt válik el az ocsú a búzától. A sikeres emberek ott kezdik, ahol mások feladják. Nem hagyják, hogy a kudarcok letérítsék őket útjukról. Sikeresnek lenni annyi, mint eggyel többször talpra állni, mint ahányszor elestünk. A sikeres emberek félelmük, kételyeik és aggodalmuk ellenére is cselekszenek.
Bátrabbak akarunk lenni? Épp az imént tanultunk egy gyakorlatot, amelynek segítségével ezt a képességünket is erősíthetjük. Ahhoz, hogy valaki bátor legyen, nem kell különösebben nagy vitéznek lennie.

Gyors döntés

Ez olyasvalami, amiben a németek nemigen jeleskednek. Ők ugyanis mindenben tökéletesek akarnak lenni. Mindig mindent a lehető legjobban akarnak csinálni, és inkább többet, mint kevesebbet mérlegelnek és elemezgetnek. E tekintetben egészen mások például az amerikaiak. Ha a Microsoft kifejleszti a Windows új verzióját, viszonylag hamar piacra is dobja. A felhasználók aztán elég visszajelzéssel szolgálnak a javítanivalókat illetően. Mi, németek, egyre csak tökéletesítgetünk, hogy az új verzió végül hibátlan legyen. Ezzel aztán el is szalasztjuk az esélyeinket. A sikeres emberek egy pillanatig sem haboznak. Ha döntöttek, nyomban cselekszenek, még ha döntésük az adott pillanatban nem a legjobb is. De élnek a pillanat adta lehetőséggel. A hibákat menet közben is ki lehet javítani. Gondolkozzunk hát el azon, hogy mi késztet várakozásra. Mire kell várnunk? Talán azt hisszük, a jónál is jobbnak kell lennünk ahhoz, hogy learathassuk a babérokat? Esetleg kényszeres tökéletességgel igyekszünk kivívni szüléink szeretetét? Változtassunk ezen a nézetünkön, és akkor a siker is könnyebben mellénk szegődik. A meggyöződésünk megváltoztatására szolgáló gyakorlatot már ismerjük (lásd: Megszabadulás a félelemtől és a meggyőződéstől).

Cselekvés

A sikertelenség leggyakoribb oka, hogy az ember el sem jut a cselekvésig. Tudja, hogy a siker érdekében valamin változtatnia kellene, mégsem teszi meg a kellő lépéseket. A fogorvosom mesélte, hogy néhány kollégája mindvégig, amíg csak csődbe nem ment, úgy akart dolgozni, ahogyan megszokta. A mi német kultúránkban elég magas a „tűréshatár”. Sokszor komoly csapás kell ahhoz, hogy az ember feleszméljen és cselekedjék. Cselekedjünk hát, minden nehézség ellenére. A jutalom nem marad el. Ezt példák ezrei tanúsítják. A cselekvésre a Kvantumgyógyítással a szellemiségért című fejezetben bővebben is kitérek.

Állhatatosság

Miért olyan sikeresek az élsportolók? Mert mindennap úgy edzenek, hogy a céljuk lebeg a szemük előtt. Ahogy mondani szokás: lassú víz partot mos. Sok embernek megrendül az önmagába vagy az elhatározásába vetett hite, ha nem jut közelebb céljához. Ez az oka
annak, hogy ezernyi sikerkönyv ellenére mégis oly kevés az igazán sikeres ember. Disneyland sosem jött volna létre, ha Walt Disney nem maradt volna hű a céljához. Több mint háromszázötven bankot keresett fel, hogy anyagilag támogassák az álmát. Nelson Mandela húszévnyi fogság után is kiállt az elképzelése mellett, és ö is elnyerte jutalmát. Példák százait, ha nem ezreit sorolhatnám, kicsiben és nagyban egyaránt.

Hála

Mindenütt azt olvassuk, milyen fontos hálásnak lenni. A hálának nagy ereje van. Jó dolgokért könnyű is hálásnak lenni. Pedig a hála akkor is fontos, amikor gond és szenvedés jut osztályrészünkül. Hiszen ezek a helyzetek csupán jeleznek valamit. Óriási ajándék rájönni, mire utalnak. Mindnyájunknak volt már része olyan élményben, amelyért visszatekintve hálát éreztünk. Legyünk őszinték: ezek az élmények tettek minket azzá, akik vagyunk. Még ha nem mindig értjük is pontosan a célját, mégis, életünk minden mozzanatának van értelme. Emiatt érdemes minden pillanatért hálásnak lennünk.

Hálaszertartás

Minden reggel köszönjük meg közvetlenül felkelés után mindazt, ami történni fog vagy aminek történnie kell a nap folyamán. Mondjunk köszönetét az egészségünkért, és azért is, hogy olyanok vagyunk, amilyenek. Adjunk hálát mindazért, amit kapunk, továbbá a sikereinkért és így tovább - méghozzá úgy, mintha már valóra vált volna mindez. Aztán a nap végén, elalvás előtt, köszönjük meg az aznap történteket - a kisebb-nagyobb eseményeket, a szép és a kellemetlen élményeket egyaránt.
Megismerkedtünk tehát a siker legfontosabb ismérveivel. Ha megszívleljük őket, el sem tudjuk kerülni a sikert. Ha mégis utunkat állná valami, kutassuk fel az akadályokat, és lépjünk kapcsolatba velük. Legyünk kíváncsiak, és még alaposabban ismerjük meg önmagunkat.

Érjünk célba könnyebben

Minden sikerrel foglalkozó könyvben azt olvassuk, hogy céljainkat írásban is rögzíteni kell. Azt is tudjuk, hogy e célokat állhatatosan és nagy odafigyeléssel kell követnünk. Kvantumgyógyítással természetesen a célok elérését is egyszeűbbé tehetjük. Ehhez a következő gyakorlatot végezzük.
Üljünk vagy feküdjünk le. Hunyjuk le a szemünket. Vegyünk néhány mély lélegzetet, és érezzük, amint minden lélegzetvétellel egyre fesztelenebbek leszünk. Amikor már kellemesen ellazultunk, képzeljük el célunkat úgy, mintha már elértük volna. Lássuk lelki szemeink előtt. Éljük bele magunkat teljesen, mintha ez volna a valóság. Az a benyomásunk, hogy révbe értünk? Érezzük át a helyzetet! Ezzel az érzéssel lépjünk be a kvantumtudatba, miközben magunkban a következőt mondjuk: könnyedén elértem a célomat. Időzzünk egy kicsit ebben a tudatállapotban, aztán derítsük ki, mi változott. Végül térjünk vissza éber, nappali tudatunkhoz, és kipihenten nyissuk ki a szemünket.
Az elkövetkező időszakban figyeljünk a célunkhoz vezető úton adódó lehetőségekre. Sokszor a legkülönösebb körülmények segítik célba az embert. Legyünk hát minél éberebbek és nyitottabbak!

A gazdagság megtapasztalása

Ezt a fejezetet sokak számára fontos tárggyal zárom: a gazdagsággal. A legtöbben vágynak rá, mégis csak egészen keveseknek adatik meg. De vajon miért? Ennek számos oka van. Messze meghaladná e könyv kereteit, ha mindet fel akarnám sorolni, de néhányról szeretnék szót ejteni. A legegyszerűbb, ha visszagondolunk, mit tanultunk a pénzről gyermekkorunkban. Jó vagy rossz dolognak ismertük meg?

Gondolkozzunk el az alábbiakon:
Mit tanultunk a pénzről?
Mit tanultunk a gazdag emberekről?
Szüléink meggyőződésében van a hiba? Ha igen: milyen mélyen gyökerezik?
Mit mondtak és gondoltak szüléink, illetve nevelőink a pénzről és a gazdag emberekről?

Az egyik foglalkozáson kidolgoztunk a résztvevőkkel egy olyan stratégiát, amelynek segítségével elérhetjük azt, amire vágyunk. Ehhez megvizsgáltuk többek között a résztvevők pénzről és gazdag emberekről vallott meggyőződését. Mindig meglep, mennyire elítélik az emberek általában a gazdagságot. Például azt mondják, hogy:
a pénz az oka minden rossznak;
a pénz nem a fán terem;
a pénz önmagában mocskos és rossz, akárcsak azok, akiknek sok van belőle;
a pénz bűzlik;
a gazdagokban nem lehet megbízni;
a gazdagok nem becsületes úton szerezték a vagyonukat;
a pénz megrontja az embert;
nem lehet egyszerre sok pénzt keresni és szellemi úton járni;
kuporgatni kell, hogy később a bajban is legyen mihez nyúlni;
takarékoskodni kell a szűkebb napokra;
keményen kell dolgozni ahhoz, hogy az ember többet keressen;
homlokunk verejtékével kell megkeresnünk a pénzünket;
nem lehet meg mindenünk;
küzdelmes az élet;
mindenért fizetni kell;
semmiből semmi sem lesz;
a pénz önmagában nem boldogít;
ezt nem engedhetjük meg magunknak.

És ez csak néhány a sok-sok vélemény közül. Ismerősek, ugye? De lehet-e ezekkel a meggyőződésekkel vagyonra szert tenni? Aligha! Hát akkor mi végre fáradozunk, mit akarunk valójában? Ilyen meggyőződésekkel úgysem fogunk zöld ágra vergődni. A gazdagok egész másban hisznek. Számukra mi sem természetesebb, mint a gazdagság.
Tehát megint csak a régi mintán kell változtatnunk. Már tudjuk, hogyan írhatjuk felül a meggyőződéseinket. De miként fokozhatnánk a pénzáramlást? Ehhez is léteznek gyakorlatok, az egyiket mindjárt be is mutatom. Ám ezt csak akkor végezzük el, ha bizonyosak vagyunk benne, hogy meggyőződéseink és félelmeink megváltoztak. Ellenkező esetben minden marad a régiben, és továbbra is szűkösen fog csordogálni a pénz.

A pénzáramlás fokozása

Álljunk egyenesen, szemünket hunyjuk le. Összpontosítsunk a pénzforgalmunkra. Milyennek látjuk lelki szemeinkkel? Ha sötét, sőt fekete, változtassuk magunkban aranyszínűre. Ha szűkös és ingatag, keressük meg a csapot, és nyissuk meg jobban. Ha alig folydogál, duzzasszuk fel - mindezt természetesen teremtő képzelőerőnk segítségével.
Ezután lépjünk át a kvantumtudatba. Merüljünk el benne mind mélyebben, merüljünk bele teljesen. Néhány perc elteltével fogalmazzuk meg, mit akarunk elérni pénzügyi téren. Például: mindig sok pénzem van, tehermentes a házam, pénzügyileg független vagyok, a legmeglepőbb forrásokból ömlik hozzám folyamatosan a pénz és így tovább. Mindig úgy fogalmazzunk, mintha már valóra vált volna a szándékunk. Akkor aztán hagyjuk, hadd tegye meg a magáét kijelentésünk, időzzünk még egy kicsit a forrástudatban, majd térjünk vissza a mindennapokba.
Mindig gondoljunk arra, hogy mi csak arról gondoskodunk, mi történjen. Az események mikéntje már a sors dolga. Minél inkább el tudjuk engedni az ügyet, annál több lehetőség adódik a beteljesülésére. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ember tétlenül üldögélhet. Ahogyan mondani szokás: segíts magadon, Isten (avagy a sors) is megsegít!
Figyeljünk az egyetemes jelekre, amelyek felénk áramlanak, és váltsuk valóra őket. Ezek gyakran a legkülönösebb helyzetek, amelyekben eleinte meg sem látjuk, hogy a hőn áhított pénzhez és eredményhez vezetnek.

Még egy javaslat a fejezet végére: ha gazdagokkal találkozunk, áldjuk meg őket. így nem irigységet vagy elkeseredést vált ki belőlünk, hanem örömünket leljük a bőségben. Először másokéban, aztán majd a sajátunkéban is. Az öröm ugyanis varázslatos módon vonzza a bőséget!
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


Siranus Sven von Staden: Kvantumgyógyításra mindenki képes
Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: