Homokvárként omolhat össze a mexikói Nap-piramis
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mexikói Nap-piramis hamarosan a földdel válhat egyenlővé: ugyanis míg az egyik oldala száraz, a másik fele át van vizesedve, ami mérnöki beavatkozás nélkül könnyen összeomláshoz vezethet.
A világ harmadik legnagyobb piramisa a Nap-piramis, amely Teotihuacanban, a Holtak útján található a Hold-piramis mellett, a Cerro Gordo hegy árnyékában. A város i. sz. 1-7. század között Amerika legnagyobb települése volt, lakóinak száma a 125 ezret is meghaladta. A piramis külső felszínét hárommillió tonna vulkanikus kőzet fedi, belsejét pedig föld alkotja.

2010 és 2013 között a mexikóvárosi egyetem kutatói ún. müonok segítségével tanulmányozták a piramis belsejét. Ezek a szubatomi részecskék áthaladnak a legtöbb anyagon, azonban “visszapattannak” a sűrűbb állapotú matériákról. Tehát ha a müonok elérik az adott tárgy túloldalát, az azt jelenti, hogy az anyag belső üregekkel rendelkezik. Ezen kis részecskék segítségével feltérképezhető a hatalmas méretű piramisok háromdimenziós belső szerkezete.

Mindehhez a kutatócsapat egy müondetektort helyezett a Nap-piramis központi része alá. A müonok egyfajta kozmikus sugárzásként az űrből érkeznek a Földre, amelynek légkörén áthaladva kisebb részecskékre bomlanak. A szakértők belső kamrákat kerestek, azonban egyet sem fedeztek fel a Nap-piramisban. Azonban a mellette fekvő Hold-piramisban üregeket találtak, amelyek valószínűleg királyi sírok.

Kamrák helyett egy komoly problémát fedeztek fel a kutatók a Nap-piramisban: az építményben lévő föld sűrűsége a piramis egyik oldalán mintegy 20 százalékkal ritkább, mint a másiknál. “Az ősi mexikói kultúrát hirdető emléket az összeomlás veszélye fenyegeti” – vázolta fel a helyzet súlyosságát Arturo Menchaca, a mexikóvárosi egyetem munkatársa.

A mexikói kutató úgy véli, a lényeges különbséget az okozza, hogy a déli oldalt jobban kiszárítják a napsugarak. Menchaca a strandok homokváraihoz hasonlította a jelenséget: “Ha nedves a homok, meg tudom formázni, s várat építhetek belőle. Azonban ha hagyjuk, hogy kiszáradjon, elég egy érintés ahhoz, hogy összedőljön.” A piramis persze nem fog már holnap összeomlani – nyugtatott meg mindenkit Menchana.

“Azonban ugyanezen jelenség figyelhető meg Mexikóváros talajával kapcsolatban is” – tette hozzá. A főváros hajdanában egy kiszáradt tóra épült, s a város évente több centimétert süllyed, ahogyan a víz eltűnik a vízzáró rétegek alól.
Többen is megfogalmazták véleményüket, hogyan menthető meg a Nap-piramis; Menchana úgy látja, hogy egyszerűen be kellene nedvesíteni a szárazabb oldalt. Alejandro Sarabia, a teotihuacani romváros régészeti igazgatója szerint az igazi probléma azonban nem a szárazság, hanem a felesleges víz.

Évtizedekkel ezelőtt cementtel erősítették meg a szakemberek a külső burkolatot, amely egyrészt ellehetetlenítette a növények növekedését az építményen, másrészt stabilitást biztosított neki. Ugyanakkor azóta is megakadályozza a nedvesség elpárolgását, ami felesleges vizet eredményez a piramis belsejében” – magyarázta Sarabia.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


mult-kor.hu
Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: