december 2019
Talán hallottunk már az Epsom sóról, ha másként nem, magnézium-szulfátként. Természetes ásvány, melyet ebben a formában számos helyen megtalálhatunk. Értékét a gyógyászatban régóta ismerik, többféle terápiás felhasználása van. Fürdősóként igen gyakran alkalmazzák, de belsőleg szintén, bizonyos állapotok kezelésére.

Jelen van egyes ásványvizekben, értékesnek tartják az ortodox és alternatív gyógyászatot használó szakemberek is. A magnézium létfontosságú szerepet játszik szervezetünk megfelelő működésében, de sajnos nem fogyasztunk belőle eleget.
Vannak élelmiszerek, melyekben bőven megtaláljuk, így a zöld leveles zöldségekben, a sütőtök magokban, a brazil dióban, szezámmagban, mandulában, kesudióban, szójababban, búzakorpában, korianderben, zsályában, fodormentában, a barna rizsben és a banánban. Ám még így sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk a magnéziumból.
Lássuk hát, miért fontos, hogy legyen otthon Epsom só!

1. A test relaxálása

Ha feloldjuk a sót meleg vízben – fürdővíznek -, könnyen felszívja a bőr és azonnal dolgozni kezd a szervezetben, enyhítve a stresszt. Hozzájárul a szerotonin termeléshez és csökkenti az adrenalin hatását. A magnézium a sejtek energiatermelésben is segít – szorongás nélkül új erőre kaphatunk.

2. Fájdalom- és görcs csökkentő

Ahogy felszívódik a bőrben, az Epsom só enyhíti az izomfeszülést, a fájdalmat, az ízületek gyulladását. Ugyancsak fürdővízként használjuk! A fáradt lábakon is segít.

3. Izom- és idegműködés

A magnézium-szulfátnak más pozitív hatása is van a feszülés, fájdalom és görcs oldásán túl, segíti az enzim funkciókat, szabályozza a folyadék-retenciót a sejtekben, megkönnyíti a szervezet kalcium-felhasználását, javítja a kémiai jelek továbbítását az idegrendszerbe.


4. Az artériák egészsége

Az Epsom só előnyös hatással van a vérkeringésre és megelőzi a súlyos szív- és érrendszeri betegségeket, csökkentve a gyulladást és védve az artériák rugalmasságát. Így kisebb a vérrögképződés és plakk-felhalmozódás valószínűsége. Fürödjünk Epsom sós vízben 3-4-szer hetente és mérsékeljük a stresszt, csökkentsük vérnyomásunkat, javítsuk szív- és érrendszerünket!

5. Szabályozza a vércukorszintet

A mangézium szulfát segít javítani a test azon képességét, hogy előállítsa és használja az inzulint. Gyakori alkalmazása, akár szájon át történik, akár bőrön keresztül, segít a vércukorszint szabályozásában, csökkentve ezzel a diabétesz kockázatát és feljavítva a teljes napi energiaellátottságunkat.

6. Enyhíti a székrekedést


Az Epsom só egyik legnépszerűbb felhasználási módja – oldjunk fel egy teáskanálnyit belőle egy csésze meleg vízben és igyuk meg. Csupán napi egyszer éljünk ezzel a módszerrel. Ha ez a sós trükk sem segít pár napon belül a székrekedésen, forduljunk orvoshoz.

7. Segít a szálkák eltávolításában

Amennyiben makacs szálkával van dolgunk, áztassuk Epsom sós meleg vízbe a kérdéses testrészt vagy végtagot, pár percre. A magnézium-szulfát csökkenti a gyulladást a seb körül, felpuhítja a szálkát és sokkal egyszerűbben ki lehet majd venni.

8. Nyugtató a rándulásokra és zúzódásokra

A gyulladásgátló Epsom sót a rándulásokból, zúzódásokból származó sérülések nyugtatására is használhatjuk. Csupán adjunk két csészényi sót a fürdővízhez és áztassuk benne a fájós végtagot.

9. A lábak természetes egészsége

Az Epsom sós áztatás a láb egyéb problémáin is segít: alkalmas a lábgombásodás, valamint a lábkörmök gombás fertőzésének kezelésére. Adjunk fél csésze Epsom sót a meleg vízhez és áztassuk a lábunkat, amíg jól esik (vagy amíg a víz kihűl). Enyhülni fog az égető, viszkető érzés és felgyorsul a gyógyulás.

10. Köszvény enyhítése

Adjunk 1-2 evőkanálnyi Epsom sót forró vízhez és áztassuk benne a köszvényes végtagot. A magnézium-szulfát gyorsan beszívódik a bőrbe, eljut a duzzadt, fájó ízületekhez. Segít enyhíteni a fájdalmat és a gyulladást.


11. Bőrhámlasztás

Ha egy marék Epsom sót használunk a nedves bőr „radírozására”, könnyedén eltávolítjuk az elhalt sejteket, hozzájárulva ahhoz, hogy a bőrünk egészségesebb és ragyogóbb legyen. Alkalmazzuk a kezelést a kezeken, lábakon és bárhol másutt a testen.

12. Természetes arctisztító

Mielőtt aludni térünk, keverjük össze az általában használt tisztítónkat egy teáskanál Epsom sóval, és alkalmazzuk naponta a kezelést. De készíthetünk hámlasztó maszkot csak az Epsom sóból is: vágjunk finomra egy érett paradicsomot, keverjünk össze vele egy pürésített tojás fehérjét, adjunk hozzá fél teáskanálnyi B5 vitamin port, egy teáskanálnyit az Aloe Vera gélből és az Epsom sóból, majd cseppentsünk a keverékbe pár csepp kakukkfű illóolajat. Vigyük fel az arcra a keveréket 15 percre, majd haszáljunk kézmeleg vizet, és öblítsük le a bőrt.

13. Pattanások elkerülése

Alkalmazzuk az Epsom sót arra, hogy az elhalt sejteket, valamint az olajat a pórusokból eltávolítsuk. Először radírozzuk le az arcot: keverjünk össze egy teáskanál Epsom sót és 4 csepp jódot egy fél csészényi forró vízben. Kevergessük, amíg a só teljesen fel nem oldódott és hagyjuk a mixet hűlni, de még melegen használjuk. Masszírozzuk a keveréket a bőrbe, amely a pattanások miatt érintett, hagyjuk megszáradni és mossuk le az arcot meleg vízzel. Majd tapogassuk szárazra a törölközővel.

14. Eltávolítja a hajban felhalmozódott formázó termék-maradványt

Okos megoldás az Epsom só arra, hogy megszabaduljunk a hajban felgyűlt termékmaradványoktól. Keverjünk össze egy csésze sót és ugyanennyi citromlét 3,7 liter vízzel. Fedjük be és hagyjuk állni 24 órát, mielőtt használjuk. Ezután egyszerűen öntsük a fejünkre a keveréket és engedjük rajta állni 15-20 percet. Ha eleget pihentettük, mossunk hajat és kondicionáljuk, ahogy szoktuk.

15. Dúsítsuk a hajat

Keverjünk össze egyenlő arányban természetes, szulfátmentes mély kondícionálót és Epsom sót. Melegítsük fel a mixet, kissé a testhőmérsékletnél magasabb hőfokra, majd dolgozzuk bele a hajszálakba. Hagyjuk állni a fejen 15-20 percet, majd öblítsük ki. Rázzuk meg a hajkoronát, ahogyan a reklámokban szokás.

16. Mossuk ki az edényeket és a serpenyőket

Szórjunk kis mennyiségű Epsom sót a nagyon piszkos edényekre, mielőtt megsúrolnánk őket. A sókristályok koptató tulajdonsággal bírnak, ezért hozzásegítenek a makacs szennyeződések lekaparásához, anélkül, hogy megsértenénk az edényt.

17. Tisztítsuk meg a csempét és a fugákat

Tiszta és mutatós csempe, valamint fuga is elérhető az Epsom sóval. Keverjünk össze egyenlő arányban sót és folyékony mosogatószert, így egy igen hatékony tisztítószert kapunk. Vigyük fel a piszkos vagy foltos felületekre a konyhában, fürdőszobában, vagy akár kültéren. Áztassuk a felületen a mixet pár percig, majd súroljuk, ahogy szoktuk és öblítsük le.

18. Alkalmazás kézmosóként

Kímélő és hidratáló kéztisztítót kapunk, ha Epsom sót és babaolajat keverünk össze egyenlő arányban. Tároljuk üvegben, így bármikor használatba vehetjük.

19. Távolítsuk el a mosószer-maradványokat

Idővel a mosószerek és egyéb tisztító alkalmatosságok maradványai felhalmozódnak a gépeink belsejében. Az Epsom sóval eltávolíthatjuk őket, így a masina továbbra is hatékonyan dolgozik majd. Töltsük fel az üres mosógépet forró vízzel, majd egy rész ecetet és egy csésze Epsom sót töltsünk bele. Hagyjuk egy percig dolgozni a gépet, majd állítsuk le a programot és hagyjuk az oldatot egy óra hosszáig „dolgozni” a gépben.

20. Epsom só a kertben

Az Epsom sónak a kerti munkák során is hasznát vesszük: a magnézium-szulfátot használhatjuk a növények megtermékenyítéséhez, a gyep üdébbé tételéhez, a nem kívánatos rovar kártevők távol tartásához és ahhoz is, hogy a csigák garázdálkodását megelőzzük.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


napidoktor.hu
Amerikai kutatók elvégeztek egy mélyreható, megdöbbentő következményekkel járó, és egész eddigi világképünket megrengető kísérletet.
Konrad Lorenz mintájára a tojásukból éppen hogy csak kibújt kislibáknak nem az anyjukat, hanem egy kis fűnyíró robotot mutattak meg elsőként, amely saját “akarata” szerint nyírta a füvet.
Ha egy négyszögletes alakú terület közepére helyezték, egyenletesen haladt rajta – a statisztikai valószínűségnek megfelelően.
Minél hosszabb ideig járatták, annál több területet érintett. Ha a terület egyik szélén elkerítettek egy kis területet a kislibák számára, a robot haladási mintája megváltozott.
Meglepően gyakran közeledett a kislibákhoz, és hosszabb ideig tartózkodott a közelükben.
A kísérlet ismétlései minden alkalommal ugyanezt az eredményt hozták.
A kislibáknak valahogyan magukhoz kellett csalogatniuk a robotot, amelyet az anyjuknak hittek. Végül a tudaton mint egyetlen döntő tényezőn kívül semmilyen más magyarázatot nem tudtak adni a jelenségre.
A váratlan eredmény miatt az elsőt további kísérletek követték. Például, az amelyben hasonló körülmények között egy zajt csapó robot járt fel-alá egy négyszögletes területen. Amikor egyik éjszaka egy ember aludt a terület egyik szélén,
a robot megváltoztatta haladási mintáját, és statisztikai szempontból váratlanul és megdöbbentően, feltűnően távol tartotta magát az alvó embertől.
Az alvónak tehát valamilyen teljes mértékben ismeretlen módszerrel sikerült távol tartania magától a zaj forrását. Egyértelmű, hogy ebben az esetben is a tudat játszott döntő szerepet.
Hogy a tudat képes befolyásolni egy másik tudatot, abban ma már gyakorlatilag senki sem kételkedik. Hogy a tudat az anyagra, azaz magára a testre és annak szerveire is hatást gyakorol, azt már csak a kimondottan képzetlen emberek, valamint a nem egészben gondolkodó vagy konok, tanulni nem hajlandó orvosok kérdőjelezik meg.
Hogy a tudat már bizonyítottan a gépeket is képes befolyásolni, az valami egészen új és megdöbbentő, és azt követeli tőlünk, hogy még egy lépést tegyünk a szellemi Újvilágba. Valószínűleg sok olyan terapeuta tevékenykedik, aki éppen a jelenség fordítottjával dolgozik, és gépekkel, valamint más készülékekkel befolyásolja az emberi tudatot… Ez a tendencia a radionika területén a legelőrehaladottabb.
Aki érzékeny terápiás készülékekkel dolgozik – például bőrellenállás-mérő eszközökkel -, annak igen gyorsan az a benyomása támad, hogy sajátos és logikailag igen nehezen magyarázható kapcsolat áll fenn a készülék és a páciens között: a tudat, hogy a készülék segítségével minden hazugságra, majd végül az igazságra is fény derül, megváltoztatja a páciens hozzáállását, ami pszichológiailag érthető.
Ilyenkor a tudatalatti sokkal gyorsabban feladja igazsággal szembeni ellenállását, akárcsak akkor, amikor betartjuk a közlekedési szabályokat, mert biztosak vagyunk abban, hogy különben el fognak kapni.
A dolog azonban még ennél is messzebbre megy: annak, hogy a terapeuta szereti vagy elutasítja a készüléket, megdöbbentő hatása van annak élettartamára. Az effajta jelenségek eddig általában csak anekdoták formájában keringtek.
Amikor Niki Lauda hivatalos világbajnokként autójának motorhibái miatt sorozatosan elveszítette a futamokat, majd istállójának második versenyzője, Alain Prost ugyanazzal az autóval nyert, és végül világbajnok lett, egy riporter feltette Prostnak a következő kérdést: “Miért működött a motor másképp önnél és Laudánál?”
Prost spontánul így felelt:
Lauda a futam egész ideje alatt szidta, én azonban kedvesen beszéltem hozzá.
Melyik számítógép-felhasználónak ne lenne néha az a benyomása, hogy valami nincs rendben közte és a PC-je között? A jövőben gyakrabban kellene a “megfoghatatlanabb” dolgok felé fordulnunk, főleg azokban az esetekben, amikor már a tudomány is a nyomukra bukkan.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


napiujsag.hu
A 2019-es év globálisan egy rendkívüli meleg tíz évet zár, melyben az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok által előidézett melegedés miatt a jégtakaró visszahúzódása és a tengerszint emelkedés is rekord méreteket öltött. A legutóbbi ötéves (2015–2019) és tízéves (2010–2019) időszakok szinte biztos, hogy a legmelegebbek lesznek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 2019 a második vagy harmadik legmelegebb év lesz a szisztematikus mérések kezdete óta.

A december 2-án kezdődő madridi COP25 konferencia kapcsán a WMO kiadta a 2019-es év előzetes éghajlati értékelő jelentését és egy ezt röviden bemutató sajtóközleményt.

Madrid, 2019. december 3. – A 2019-es év globálisan egy rendkívüli meleg tíz évet zár, melyben az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok által előidézett melegedés miatt a jégtakaró visszahúzódása és a tengerszint emelkedés is rekord méreteket öltött. A legutóbbi ötéves (2015–2019) és tízéves (2010–2019) időszakok szinte biztos, hogy a legmelegebbek lesznek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 2019 a második vagy harmadik legmelegebb év lesz a szisztematikus mérések kezdete óta.

A WMO előzetes értékelő jelentése a globális éghajlati állapotról kiadvány szerint a globális átlaghőmérséklet 2019-ben (január-október) körülbelül 1,1 Celsius fokkal magasabb, mint az iparosodás előtt (1. ábra).

A szén-dioxid koncentrációja 2018-ban rekord szintet ért el a légkörben, 407,8 ppm volt, és 2019-ben tovább emelkedett. A szén-dioxid a légkörben évszázadokon át, az óceánokban pedig még hosszabb ideig megmarad, így fenntartja, illetve fokozza az éghajlatváltozás folyamatát.

A jelentés szerint a tengerszint emelkedés felgyorsult a műholdas mérések 1993. évi kezdete óta, s ennek oka főként a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró olvadása. Az óceán tározóként működik, elnyeli a hőt és a szén-dioxidot, de ennek nagy az ára. Az óceáni hőtartalom rekord magas jelenleg, a hőhullámok kiterjedt területeket érintettek a tengereken is 2019-ben. A tengervíz 26 százalékkal savasabbá vált az iparosodás kezdete óta. Létfontosságú tengeri ökoszisztémák állapota válságos.

Az északi-sarki tengeri jégkiterjedés minimuma 2019 szeptemberében lépett fel, s a második legalacsonyabb volt a műholdas adatok szerint, ezt követően októberben pedig rekord alacsony mértékű volt. Az Antarktiszon 2019-ben több hónapban is rekord alacsony volt a jégkiterjedés.

"Ha nem hajtunk végre sürgős intézkedéseket az éghajlatváltozás megfékezésére, akkor a század végére elérjük a 3 Celsius foks melegedést, s ez fokozottan veszélyezteti az emberi jólétet" – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára. "Sehol sem tartunk a Párizsi Megállapodás céljának eléréséhez."

„Az éghajlatváltozás hatásait a szélsőséges időjárási helyzeteken keresztül napi szinten érzékeljük. 2019-ben az időjárási és éghajlati fenyegetettség súlyos volt. Hőhullámok és árvizek, amelyek korábban „száz évente egyszer” előforduló események voltak, rendszeressé váltak. Sok országban a Bahamáktól Japánig és Mozambikig trópusi ciklonok pusztítottak. A tűzoltóknak jutott feladat az Északi-sarkvidéktől Ausztráliáig.” – mondta Taalas.

„Az éghajlatváltozás egyik fő hatása a szokatlan csapadékeloszlás. Ez veszélyezteti a termést, és a népesség növekedésével együtt a jövőben jelentős élelmezésbiztonsági kihívásokat jelent a veszélyeztetett országok számára.” – mondta.

Az ENSZ partnerszervezetek jelentései alapján az értékelő egy terjedelmes fejezetet szentel az időjárási és éghajlati események emberi egészségre, az élelmiszerellátás biztonságára, a migrációra, az ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra gyakorolt hatásának.

A szélsőségesen meleg időjárási körülmények egyre növekvő terhet rónak az emberi egészségre és az egészségügyi ellátásra, nagyobb a hatásuk ott, ahol az öregedő a népesség, az urbanizáció növekszik, a városi hősziget-hatás fokozottabb. 2018-ban rekord nagy számmal: 220 millióval több 65 évnél idősebb kiszolgáltatott személyt érintett hőhullám, mint 1986–2005 között átlagosan.

A globális éhínség közelmúltbeli növekedésének és a súlyos válságoknak egyik oka és mozgatórugója az éghajlati változékonyság és a szélsőséges időjárás. Egy évtizedes folyamatos csökkenés után az éhínség ismét növekszik – 2018-ban több mint 820 millió ember éhezett. A 2018. évi élelmiszerválság 33 országot érintett, ezek közül 26 országban az éghajlati ingadozások és az időjárási szélsőségek gazdasági krízist idéztek elő és konfliktusokkal jártak, a 26-ból 12 országban ezek voltak a fő kiváltó okok.

Több mint 10 millió új, határokon belüli elvándorlást regisztráltak 2019. január és június között, ebből 7 milliót olyan veszélyes események váltottak ki, mint például az Idai ciklon Afrika délkeleti részén, a Fani ciklon Dél-Ázsiában, a Dorian hurrikán a karibi térségben, áradások Iránban. A Fülöp-szigeteken és Etiópiában azonnali humanitárius segítségre volt szükség.

Az éghajlatváltozásról szóló előzetes jelentés hiteles információforrás az ENSZ éghajlat-változási tárgyalásaihoz, az úgynevezett COP25-höz, ami december 2–13-ig Madridban zajlik. Kiegészíti az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) jelentéseit. Az éghajlati állapotról szóló végleges értékelést, ami már a teljes évre szóló 2019-es adatokat is tartalmazza, 2020 márciusában teszik közzé.


Globális éghajlati mutatók

2019 az eddigi legmelegebb tíz évet zárta

A 2019. január és október közötti időszak globális átlaghőmérséklete 1,1 ± 0,1 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodást megelőző (1850–1900) időszak átlagánál. Az ötéves (2015–2019) és a tízéves (2010–2019) átlagok szinte bizonyos, hogy a legmelegebb ötéves, tízéves időszakok. Az 1980-as évek óta minden egymást követő évtized melegebb volt, mint az előző. 2019 várhatóan a második vagy harmadik legmelegebb év lesz. A 2016-os év, amely egy rendkívül erős El Niño-val kezdődött, várhatóan továbbra is a legmelegebb év marad globálisan. Az Északi-sarkvidék térsége szokatlanul meleg volt 2019-ben. A legtöbb kontinensen magasabb hőmérsékletek uralkodtak az átlagosnál, köztük Dél-Amerikában, Európában, Afrikában, Ázsiában és Óceániában. Alaszkában is rendkívül meleg volt. Ezzel szemben Észak-Amerika nagy területein hidegebb volt a normálnál (2. ábra).

Rekord magas az üvegházhatású gázok koncentrációja

2018-ban az üvegházhatású gázok koncentrációja új csúcsokat ért el globálisan: a szén-dioxid (CO2) 407,8 ± 0,1ppm, a metán (CH4) 1869 ± 2ppb és a dinitrogén-oxid (N2O) 331,1 ± 0,1ppb. Ezek az értékek rendre 147%-ot, 259%-ot és 123%-ot képviselnek az iparosodás előtti, 1750-es szintekhez képest. A 2019-re vonatkozó globális átlagos értékek 2020 végén lesznek csak elérhetőek, de számos konkrét helyről származó, valós idejű adat azt mutatja, hogy 2019-ben tovább emelkedett a szén-dioxid szint.

Gyorsuló tengerszint emelkedés

A tengerszint emelkedett a műholdas mérések szerint, sőt, az emelkedés sebessége is nőtt, főképpen a Grönlandon és az Antarktiszon tapasztalt jégolvadás következtében. 2019 októberében a globális átlagos tengerszint elérte a legmagasabb értéket a nagy pontosságú műholdas magasságmérés kezdete óta (1993. január).

Óceáni hőtartalom

Az éghajlati rendszerben az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja következtében felhalmozódó többlet energia több mint 90%-át az óceánok nyelik el. Az óceán hőtartalma a felső 700 méteres rétegben (1950-es évektől kezdődő mérések alapján) és a felső 2000 méteres rétegben (2005-től rendelkezésre álló mérések) 2019-ben is rekord magas, vagy ahhoz közeli. Az éves átlag 2019-ben (októberig) meghaladta a 2018-as értéket, ami eddig a legmagasabb volt. A tengerfelszín hőmérsékletének műholdas mérésével meg lehet figyelni a tengereken kialakuló hőhullámokat. 2019-ben eddig az óceán átlagosan körülbelül 1,5 hónapig volt szokatlanul meleg. Az óceánok nagy részén a hőhullámok 38%-a „erős” kategóriájú volt, míg 28 százalékuk a „mérsékelt” kategóriába esett. A Csendes-óceán északkeleti részén, nagy területeken „súlyos” hőhullámok alakultak ki.

Folytatódik az óceánok savasodása

A 2009–2018 közötti 10 évben a világóceán az éves szén-dioxid-kibocsátás mintegy 22%-át elnyelte, ami hozzájárul az éghajlatváltozás enyhítéséhez. A növekvő légköri CO2 koncentráció azonban befolyásolja az óceán kémiai tulajdonságait. A megfigyelések szerint az 1980-as évek vége óta az óceánfelszín globális átlagos pH-értéke 0,017–0,027/10év ütemben csökken. A pH csökkenés savasabbá válást eredményez, ennek mértéke 26% az ipari forradalom kezdete óta, áll az IPCC óceánokról és a felszíni hó és jégtakaróról szóló különjelentésében.

A tengeri jég csökkenése

Az Északi-sarki tengeri jég töretlen, hosszú távú fogyása 2019-ben is folytatódott. A szeptemberi havi átlagos kiterjedés általában a legalacsonyabb az évben, az idén a harmadik legalacsonyabb volt, a minimális napi jégkiterjedés pedig a második legalacsonyabb volt 2019-ben. Az antarktiszi tengeri jégfelszín hosszú távon kismértékű növekedést mutatott 2016-ig, majd 2016 végén ez átfordult és hirtelen szélsőségesen alacsonyra csökkent. Azóta az antarktiszi tengeri jég mértéke viszonylag alacsony szinten maradt.

Grönlandi jégtakaró

A grönlandi jégtakaró teljes jégtömeg-egyenlege (TMB: Total ice Mass Balance) 329 gigatonna (Gt) nettó jégvesztést mutat 2018 szeptembere és 2019 augusztusa között. Hogy összefüggéseiben lássuk ezt az értéket: a Gravity Recovery and Climate Experiment (GRACE) műholdról származó adatok azt jelzik, hogy Grönland évi 260 Gt jeget vesztett a 2002–2016 közötti időszakban, a legtöbbet: 458 Gt-át 2011/12-ben.


Nagy hatású események

Árvizek

Az USA középső területein, Észak-Kanadában, Észak-Oroszországban és Délnyugat-Ázsiában szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott. Az Egyesült Államokban a 2018 júliusa és 2019 júniusa közötti időszakra átlagolt 12 havi csapadékmennyiség (962 mm) az eddigi legtöbb a mérések kezdete óta. Az indiai monszun kezdete és vége is későbbre tolódott, júniusban nagy csapadékhiány lépett fel, utána pedig túl sok eső hullott. Januárban nagyon sok csapadék hullott Dél-Amerika egyes részein. Komoly áradások alakultak ki Argentína északi részén, Uruguayban és Brazília déli részén. Argentínában és Uruguayban 2,5 milliárd dollárra becsülték a károkat. Az Iráni Iszlám Köztársaságot súlyosan érintették a március végi és április eleji árvizek. Októberben és november elején Kelet-Afrika addig aszályos területein árvizek pusztítottak.

Aszály

2019-ben Délkelet-Ázsiát és a Csendes-óceán délnyugati részét aszály sújtotta, ami sok esetben az IOD (Indian Ocean Dipole) távkapcsolati index erőteljes pozitív fázisával jár együtt. Az év közepétől kezdve rendkívül száraz körülmények domináltak Indonéziában és a szomszédos országokban, valamint a Mekong-medencében, főként északon. A hosszan tartó aszály Ausztrália belső területeinek keleti részén már 2017-ben elkezdődött, majd 2018-ban folytatódott, 2019-ben pedig nőtt a területi kiterjedése, és fokozódott is. Ausztrália egészét tekintve a január-október időszak a legszárazabb volt 1902 óta. Szárazságot tapasztaltak Közép-Amerika nagy részén is. Hondurason, Guatemalában, Nicaraguában és El Salvadorban a megszokottnál jóval szárazabb viszonyok uralkodtak az októberi heves esőzések beköszöntéig. Chile középső régiójában is rendkívül száraz év volt 2019: a november 20-ig tartó éves csapadékösszeg Santiagóban csak 82 mm volt, ami a sokéves átlag kevesebb, mint 25%-a.

Hőhullámok

Két nagy hőhullám lépett fel Európában június végén és július végén. Franciaországban június 28-án 46,0 Celsius fokot mértek, ami új országos rekord (1,9 fokkal magasabb az előzőnél). Országos rekordok dőltek meg Németországban (új rekord: 42,6°C), Hollandiában (40,7°C), Belgiumban (41,8°C), Luxemburgban (40,8°C) és az Egyesült Királyságban (38,7°C). Az északi országokban is hőség volt, Helsinkiben 33,2 fokot mértek július 28-án, ami új rekord a finn fővárosban. Ausztráliában rendkívül forró nyár volt. Ez volt az eddigi legmelegebb, csaknem 1 fokkal meghaladta a korábbi rekordert, a január pedig az eddigi legforróbb hónap volt a megfigyelések szerint Ausztráliában. A hőség leginkább a tartóssága miatt volt kiemelkedő, de szélsőségek is felléptek, köztük az Adelaide-ben január 24-én mért 46,6°C, ami új rekord.

Erdőtüzek

Több, magas földrajzi szélességen elhelyezkedő régióban, köztük Szibériában (Oroszország) és Alaszkában (USA) átlag feletti volt a tűzszezon, tüzek pusztítottak az Északi-sarkvidék egyes részein is, ahol korábban ez rendkívül ritka volt. Indonéziában és a szomszédos országokban tapasztalt súlyos aszály következtében 2015 óta a legsúlyosabb tűzszezont élték meg. A bejelentett tüzek száma Brazíliában, az amazóniai régióban csak alig haladta meg a tízéves átlagot, azonban Dél-Amerikában a teljes tűzaktivitás a legmagasabb volt 2010 óta. Bolíviában és Venezuelában is különösen sok erdőtűz pattant ki 2019-ben.

Trópusi ciklonok

2019-ben a trópusi ciklon aktivitás világszerte valamivel meghaladta az átlagot. Az északi féltekén eddig 66 trópusi ciklon alakult ki, szemben az 56-os átlaggal, bár a felhalmozott ciklonenergia (ACE) csak 2%-kal haladta meg az átlagot. A 2018-19-es időszakban a déli félteke trópusi ciklon szezonja szintén átlag feletti volt, 27 ciklonnal. Az Idai trópusi ciklon március 15-én érte el Mozambikot, Afrika keleti partján az eddig ismert egyik legerősebb volt, sok veszteséget és hatalmas pusztítást okozott. Közel 780 000 hektárnyi területen a termés teljesen megsemmisült Malawiban, Mozambikban és Zimbabwében, ezáltal tovább romlott a régió bizonytalan élelmiszerbiztonsági helyzete. A ciklon miatt legalább 50 905-en hagyták el lakhelyüket Zimbabwében, 53 237-en Dél-Malawiban és 77 019-en Mozambikban. Az év egyik legerősebb trópusi ciklonja a Dorian volt, aminek az erőssége elérte az 5-ös fokozatot, amikor lecsapott a Bahama-szigetekre. Súlyos pusztítást okozott, mivel rendkívül lassan haladt és körülbelül 24 órán át tombolt egyhelyben. A Hagibis tájfun október 12-én érte Japánt Tokiótól nyugatra, ahol súlyos áradásokat váltott ki.


Éghajlattal kapcsolatos kockázatok és hatások

Egyre növekvő egészségügyi kockázat (Egészségügyi Világszervezet)

2019-ben Ausztráliában, Indiában, Japánban és Európában rekord magas hőmérsékletek befolyásolták az egészségi állapotot és a jólétet. Japánban 2019. július végétől augusztus elejéig egy jelentős hőhullám több mint 100 halálos áldozatot követelt, és további 18 000 embert kórházban kellett ápolni. Európában két jelentős hőhullámot tapasztaltunk 2019 nyarán. Júniusban Európa középső és délnyugati részét érintő hőhullám számos haláleset okozója volt Spanyolországban és Franciaországban. A legkomolyabb hőhullám július végén lépett fel, Közép- és Nyugat-Európa nagy részét érintette. Hollandiában a hőhullámhoz 2 964 halálesetet társítottak, ami közel 400-zal több, mint ami egy átlagos nyári hét során bekövetkezik. Az éghajlati körülmények 1950 óta tapasztalható változásai megkönnyítik egyes ázsiai tigrisszúnyog fajok számára a dengue-láz terjesztését, így nő a betegség előfordulásának kockázata. Ezzel párhuzamosan a dengue-láz globális előfordulása drámai módon nőtt az elmúlt évtizedekben, és a világ népességének körülbelül felét fenyegeti fertőzés. 2019-ben jelentősen megnőtt a dengue-lázzal fertőzöttek száma világszerte a 2018-as év azonos időszakához képest.

Az élelmiszerbiztonságra továbbra is negatívan hat az éghajlatváltozás (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet)

Dél-Afrikában a szezonális esők kezdete késett, s ezt egy hosszú száraz időszak előzte meg. A gabonatermés az előrejelzések szerint körülbelül 8 százalékkal alacsonyabb lesz az ötéves átlagnál. Várhatóan 12,5 millió ember súlyos élelmiszer ellátási problémával fog szembe nézni 2020 márciusáig a régióban, s ez a szám több mint 10 százalékkal meghaladja az előző évit. Az élelmiszerbiztonság Etiópia, Szomália, Kenya és Uganda számos területén romlik a hosszú esős évszak miatt. Összességében körülbelül 12,3 millió ember élelmezése bizonytalan Afrika szarván. 2019 októbere és novembere között Szomáliát hatalmas árvizek is sújtották. Afganisztán egyes részein 2019 márciusában az évtized legsúlyosabb áradásaival összefüggésben 13,5 millió ember élelmezése megoldatlan volt, 34 tartományból 22-ben még mindig szenvednek a 2018-ban bekövetkezett súlyos aszály következményeitől.

A katasztrófák növelik a migrációt (ENSZ Menekültügyi Főbiztosa és a Nemzetközi Migrációs Szervezet)


Több mint 10 millió új belső mozgást regisztráltak 2019 januárja és júniusa között, 7 milliót olyan katasztrófák váltottak ki, mint például az Idai ciklon Délkelet-Afrikában, a Fani ciklon Dél-Ázsiában, a Karib-térségben a Dorian hurrikán, árvíz Iránban, a Fülöp-szigeteken és Etiópiában, melyek azonnali humanitárius segítséget és védelmet intézkedéseket igényeltek. Az árvizek voltak a leggyakoribb természeti veszélyek, amelyek hozzájárultak az elvándorlásokhoz, ezeket a viharok és aszályok követték. Ázsia és a Csendes-óceán part menti régióiban kényszerülnek legtöbben elhagyni a lakóhelyüket mind a hirtelen lecsapó időjárási katasztrófák, mind pedig a lassan kifejlődő, hosszan tartó éghajlati szélsőségek miatt. Az időjárási katasztrófák miatti népességmozgások száma több mint háromszorosára emelkedhet (a január-június időszakhoz viszonyítva), 2019 végére mintegy 22 millióra nőhet.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


OMSZ
Ezek a gyógyitalok nem csak télre hatásosak, hanem az év bármely évszakában kortyolhatók. Akár megelőzésre szeretnénk használni, akár betegségből való kilábalás esetén. Így érdemes minél többször elkészíteni ezeket a csodás italokat.

KURKUMÁS CSODASZER 

KURKUMÁS CSODASZER

Arany tejnek is nevezik ezt a kurkumás tradicionális indiai italt. Rengeteg egészségügyi bajra gyógyír. Mint például megfázásra, torokfájásra, vagy fejfájásra is rendkívül hatásos. A titka csak annyi, hogy a kurkuma és a gyömbér is önmagában természetes gyulladáscsökkentők, és erősítik az immunrendszert.

Hozzávalók:

1 teáskanál kurkuma
2 fahéjrúd
1 kisujjnyi vékonyra vágott gyömbér
½ teáskanál szerecsendió
1 teáskanál fekete bors
2 csésze tej
2 evőkanál méz

Elkészítése:

Melegítsünk két csésze vizet, adjuk hozzá az összes fűszert, főzzük közepes hőfokon körülbelül 10 percig. Adjuk hozzá a tejet és a mézet, és keverjük el az egészet, amíg egy selymes állagú teát nem kapunk.

CITROMOS-GYÖMBÉRES TEA

CITROMOS-GYÖMBÉRES TEA

Nátha megelőzésére vagy legyőzésére egyaránt hatásos elixír. Tegyünk bele minél több citromot, hogy még hatásosabbá tegyük.

Hozzávalók:

1 nagy hüvelykujjnyi gyömbér
3 evőkanál méz
1 citrom

Elkészítése:

Hámozzuk meg a gyömbért. Egy közepes lábast töltsünk meg négy csésze vízzel, és adjuk hozzá a vékonyra vágott gyömbért. Forraljuk fel, majd amint bugyogni kezd a víz, vegyük le közepes hőfokra, és hagyjuk addig, amíg a folyadék körülbelül a felére nem csökken. Adjuk hozzá a mézet, majd húzzuk le a tűzről, végül szűrjük le az egészet. 2-3 evőkanálnyit adagoljunk egy bögre forró vízhez, és tegyünk bele vékonyra vágott citromkarikákat (minél többet raksz bele, annál jobb!). A gyömbéres lé akár két hétig is eláll a hűtőben, ha szeretnénk elrakni.

C-VITAMINOS CSODAITAL

C-VITAMINOS CSODAITAL

Az ital egy igazi vitaminbomba – akár külön-külön készítünk belőlük teákat, akár vegyítve. A filteres teák helyett használjunk inkább valódi alapanyagokat, és/vagy szálas teát.

Hozzávalók:

4 evőkanál csipkebogyó
1 evőkanál szárított citromfű
1 evőkanál őrölt fahéj
1 evőkanál szárított hibiszkuszvirág
½ evőkanál citromlé
méz ízlés szerint

Elkészítése:


Forraljunk fel négy csésze vizet, adjuk hozzá a citromfüvet, a fahéjat, hibiszkuszt, csipkebogyót. Tíz perc után szűrjük le és végül ízesítsük citromlével és mézzel (vagy ha nem bírod a mézet, akkor steviával, vagy xilittel).
Közzétette: Sandalwww.fenyorveny.hu 
(Az írást csak forrás és szerző megjelöléssel lehet megosztani, változtatás nélkül!)
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!



18 indián tanítás az Életről
Néha mintha megfeledkeznénk róla, hogy az élet legfontosabb gondolatait sokszor a legkeményebb körülményeket is kiállt és mai napig kiálló indiánok fogalmazzák meg. Ezek közül fordíottunk le párat:

1. A nagy elmék ötletekről beszélnek, a közepes elmék eseményekről, a kis elmék emberekről.

2. Légy kedves a vendégeidhez minden körülmények között. Egy fa mindig árnyékot nyújt a favágónak is.

3. Önmagában senki nem érdemel elmarasztalást, ahogy önmagában senki nem érdemel dicséretet sem.

4. Az ostobáknak adott tanács dühöt szül.

5. Az igazi boldogság abban rejlik, hogy másokat tégy boldoggá.

6. A reményteleneket a múlt vigasztalja, az őrülteket a jövő, a bölcseket a jelen.

7. A boldogság az erős akaratúakat találja meg.

8. A gyerekek csak életünk vendégei. Etetnünk, tanítanunk kell őket, aztán kiengedni őket a világba.

9. Győzd le magad azért, hogy mások sose győzhessenek le.

10. A boldogság csak az aggodalom hiányában létezhet.

11. Használd a fejedet, hogy kontrolláld magad, használd a szívedet, hogy másokkal kommunikálj.

12. Ha egy nő boldog, a ház ragyog. Ha egy nő szomorú, a ház sötétségbe borul.

13. Könnyű dolog tanácsokat adni másoknak. Amikor azonban a tanács követésére kerül sor, a bölcs és a bolond ember egyenlővé válik.

14. Az ember szépsége a bölcsességben rejlik; a bölcsesség szépsége a nyugalomban rejlik; a nyugalom szépsége a bátorságban rejlik; a bátorság szépsége a gyengédségben rejlik.

15. A bölcs ember a véleménye alapján ítélkezik; a bolond ember pletykák alapján.

16. Sérelmeidet homokba írd, erényeidet márványba vésd.

17. Jobb csendre felesküdni, mint bolondságokat kimondani.

18. Hosszabbítani nem tudjuk az életünket, de szélesíteni és mélyíteni igen.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


Bright Side
8 állat, melyek álmainkban üzenhetnek
Amennyiben álmunkban állatot látunk az szinte biztosan jelent valamit, ezért érdemes reggelente gyorsan feljegyezni valahová, hogy mivel is álmodtunk, majd később megkeresni jelentését. Ismerkedj meg nyolc különleges állattal, aminek jelentése lehet. Megtudhatod, hogy megjelenésük az álmodban mire is utalhat, és mit kívánnak üzenni számodra.
A megjelenő élőlények lehetnek extrémek, lehetnek szimpla házi állatok vagy olyan állatok, amelyek megjelenésére a legkevésbé számítunk. Most megismerkedhetsz nyolc olyan különleges állattal, amelyek viszonylag ritkán fordulnak elő az álmokban ezért jelentésük kimondottan jelentős tud lenni. Aludj, álmodj, és ne feledd el feljegyezni mit is láttál, jöjjenek az állatok tudatalatti jelentései és üzenetei, jóslatai.

A darázs jelentése álmainkban

A darazsak megjelenése álmainkban leginkább valami időjáráshoz köthető üzenetet hordoz. Általában darázzsal álmodni annyit tesz, hogy szép derűs, napos idő elé nézünk méghozzá jó meleggel párosulva. Amennyiben azonban a darázs nem csak megjelenik és békésen zümmög álmunkban, hanem támad és meg is csíp, akkor az azt jelenti, hogy valahol van egy rosszakarónk, aki ez idő tájt nem kifejezetten jó hírünket kelti a világban.

A galamb jelentése álmainkban

8 állat, melyek álmainkban üzenhetnek

AZ egyik legszimbolikusabb állat, amely már a bibliai idők óta a békét, az összetartozást és a szeretetet szimbolizálják. Álmainkban is pozitív jelentéssel bír, hiszen ha azt álmodjuk, hogy egy galambot simogatunk, akkor az annyit tesz, hogy a közeljövőben esküvő várható a környezetünkben, vagy hosszú magányos időszak után egy udvarló felbukkanására lehet számítani.

A bika jelentése álmainkban

Amennyiben álmainkban olyan bikát látunk, amely meg akar támadni minket vagy üldözőbe vesz az leggyakrabban valamilyen betegség közeledtével azonosítható. Minél felkavaróbb és félelmetesebb az álmunk a közelgő vész/betegség annál súlyosabb lehet. Ha azonban az álmunkban a bika nem tud utolérni minket és sikerül kitérni útjából, akkor az egyértelműen egy örömhír vagy valami pozitív dolognak az érkezését jelentheti, tehát valami igazán jó fog történni veled.

A gólya jelentése álmainkban

Amennyiben egy gólyát látunk álmunkban, az nagy szerencse közeledtére utal, különösképpen akkor, ha az álmunkban azt látjuk, hogy a saját házunk tetején akar megpihenni, vagy fészket rakni. További üzenete lehet még, hogy van egy olyan kimondottan jó barátunk, akire minden esetben nyugodtan számíthatunk, hiszen önzetlenül fog segíteni, ha baj van. Bátran keressük fel ezt az embert és kérjünk tőle tanácsot, támogatást.

A kullancs jelentése álmainkban

Az egyik legnépszerűtlenebb állat, hiszen számos kórokozó terjesztője és amilyen kicsi olyan veszélyes. Álmainkban azonban korántsem ennyire negatív a jelentése, ha mégis megjelenik. A kullancs azt üzeni számunkra, hogy terveinket akkor tudjuk sikeresen megvalósítani, ha kellően szorgalmasak és kitartóak leszünk a jövőben. Mindig próbáljunk meg ragaszkodni a terveinkhez és tegyük meg a tőlünk telhető legtöbb dolgot azért, hogy sikerre vigyük elhatározásunkat és így a pozitív végkifejlet sem marad majd el.

A pók jelentése álmainkban

8 állat, melyek álmainkban üzenhetnek

Amennyiben pókot látunk álmunkban, az általánosságban valami probléma megjelenésére utal, amely valószínűleg szomorúságot és bánatot fog hozni az otthonunkba. Ettől függetlenül nem kell nagyon megijedni, hiszen ez a problémá nem lesz komoly, hanem egy egyszerű hétköznapi nehézségről van szó, amelyet kellő odafigyeléssel megoldhatunk könnyedén.

Az egér jelentése álmainkban

Szintén egy olyan állat, amely sokakban inkább félelmet kelt ezért nem örvend túl nagy népszerűségnek, azonban álmainkban egyáltalán nem kell tőle félni, hiszen megjelenése csakis jót jelenthet a jövőnk számára. Az egér jelentése, hogy megnyerünk valamit, vagy valamiben igazán sikeresek leszünk. Ha éppen valami bizonytalan kimenetelű dologban vagyunk, legyen szó munkáról, szerelemről, vagy egészségről, akkor az egér megjelenése csakis pozitív végkimenetelt üzen számunkra.

A madarak jelentése álmainkban

Ahogy az a gólya esetében is volt madárral álmodni pozitív zeneteket hordoz leggyakrabban. Felbukkanásuk egy általában pozitív személy támogatását üzeni, aki hamarosan megjelenik az életünkben. Amennyiben azt látjuk álmunkban, hogy egy badár az ablakunk alá költözik vagya háztetőnkre száll, akkor az nagyon nagy szerencse közeledtére vall. Csak a sérült madarakkal való álmodásnak van negatív üzenete, hiszen akkor hírtelen érzett bánatra, szomorúságra kell számítani életünkben.
Amennyiben állatokkal álmodunk (vagy akármi mással) érdemes azt reggelente gyorsan feljegyezni, ha még emlékszünk rá, hiszen álmaink a tudatalattink üzeneteit hordozzák és megfejtésük, bár nem könnyen de lehetséges és ezzel felkészülhetünk a jövőre.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


ezomania
Hidd el, hogy képes vagy rá
HIDD EL, hogy képes vagy rá, és félig már véghez is vitted!
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Tudatalattink olyan, akár a szivacs
Ma már elcsépelt sztereotípiaként hat, amikor valaki azt mondja, hogy rohanó világban élünk. De mit értünk rohanó világ alatt? Egyre több és több információt, amelyeket a tudatunk segítségével elkezdünk feldolgozni és reagálni rájuk.
A feldolgozás és a reakció egyaránt időt és energiát emészt fel. Úgy véljük, hogy ezt a társadalom megkívánja tőlünk. Ez teszi a világot úgymond rohanóvá. Olyan meggyőződés alakul ki bennünk, hogy rohannunk kell, sodródnunk az árral, különben a társadalom kivet magából és elveszünk ebben a rohanó világban.

Azonban tudatalattinkba betáplált üzenetek határozzák meg az életünket. Amilyen üzeneteket folyamatosan ismételve bejuttatunk a tudatalattiba, olyanná kezdünk válni.
Miért probléma ez? Az a probléma, hogy őrizetlenül hagyjuk a tudatalattink kapuját és így szabadon ki-be járhat mindenféle kósza gondolat. Lehetnek közöttük pozitívak, amelyek áldásos hatással bírnak, de lehetnek közöttük negatívak is.
Mi történik akkor, amikor a házad ajtaját nyitva hagyod és szétkürtölöd, hogy bárki szabadon bemehet oda? Az emberek bemennek, olyanok is, akiket egyáltalán nem látsz szívesen. Mondhatod persze, hogy a többség nem tenne kárt a házban, viszont mindig lesz valaki, aki visszaél a helyzettel és kirabol. Teszi ezt teljesen legálisan, hiszen te engedted be a saját házadba úgy, hogy még csak fel sem kellett törnie az ajtót.
A negatív gondolatok hasonlóak a betörőkhöz, akik rossz szándékkal érkeznek a házadba. A tudatalattidból nem tudnak fizikai tárgyakat ellopni, viszont kirabolják a lelked, leszívják az energiáidat, boldogtalanná tesznek, szóval biztos lehetsz benne, hogy nem távoznak üres kézzel.
Egyedül a Te felelősséged az, hogy ellenőrzésed alatt tartsd a tudatalattidat. Azonban ez a beidegződés sem reálisabb az összes többi hülye negatív beidegződéstől. Azért rohan a világ, mert mi ezt elhisszük, és asszisztálunk ehhez. Pontosan mi vagyunk azok, akik működtetjük ezt a nagy káoszt, ami körülöttünk uralkodik.

Keveset hallunk arról a tényről, hogy az emberi elme hasonló a számítógéphez, mivel csak olyan adatokkal dolgozik, amelyeket beletáplálnak. A számítógépet is mi emberek hoztuk létre, az elme működési elveit felhasználva, tehát ez a hasonlat sem logikátlan.
A tudatnak két része van, a tudatos -, és a tudatalatti elme. Létezik egyfajta tudatfeletti elme is, de ezt nem mindig illetik ezzel a névvel, vannak, akik Végtelen Intelligenciának, vagy közös tudatalattinak nevezik. Erről majd egy másik bejegyzésben lesz szó.
A tudatos elme működését tapasztalod most is, olvasva ezt az írást, tudatában vagy, hogy mi történik veled. Amikor döntéseket hozol, akkor is tudatosan teszed. Tehát minden, ami a tudatosság megtapasztalását kelti benned, a tudatos elméd műve. Van azonban egy tudatalattink is, amelynek a működéséről nem igen szoktak beszélni. Még biológia órákon is az ember csupán száraz biológiai lényként való tananyagként jön szóba.

A tudatalatti az, amely minden tapasztalatot elraktároz, amely a külvilágból éri az embert.
Olyan ez, mint lényünk feketedoboza. Születésünktől kezdve működik és rögzít mindent a tudatalattinkban.
Ezekre azonban nem mindig emlékszünk, mert ahhoz, hogy valami emlékként tudatosuljon bennünk, folyamatosan ismételnünk kell. A tanulás is ezen az elven működik. Ha a tudatalattinkba kerülő összes információ azonnal tudatosulna, elég lenne egyszer elolvasnunk a tananyagot és máris megtanulnánk.
De milyen jó is, hogy nem minden tudatosul bennünk azonnal, hiszen a tudatos agy a megtapasztalásoknak alig egy százalékát képes felfogni, a tudatalatti pedig a maradék kilencvenkilencet. Lehet ez a szám több is, igazából senki nem tudja pontosan megmondani, de az biztos, hogy hatalmas.
Amikor agyad kimerül a sok információ ingertől, gondolj arra, hogy milyen szerencsés vagy, hogy a maradék kilencvenkilenc százalékot nem érzékeled. Ebbe bele is őrülne az ember, ezért a tudatalatti gondoskodik arról, hogy az ember tudatos agyába csak annyi információ tárolódjon, amelyre neki adott helyzetben szüksége van. Alapértelmezett esetben a tudatalatti a szivacshoz hasonlóan viselkedik, ugyanis mindenféle válogatás nélkül magához szívja a külvilág ingereit.

A jó hír az, hogy a tudatos elménk segítségével ellenőrzés alatt tudjuk tartani a tudatalattinkat. Tudnod kell azt is, hogy az, hogy milyen vagy, milyen szokásokkal rendelkezel, a tudatalattidba kerülő ismétlődő üzeneteknek köszönheted.
Sosem véletlen az, hogy milyen emberré válsz. A téged körülvett hatások, befolyások miatt vagy olyan amilyen. Aki nem szűri a tudatalattijába bejutni készülő benyomásokat, az szerencsejátékozik. Fele-fele az esélye annak, hogy az élete jó, vagy rossz irányba fordul. Az emberek majdnem egésze, nem tudván a tudatalatti működéséről, szerencsejátékozik a tudatával. Azon keveseknek pedig, akik ismerik és megértik a tudatalatti természetét, minden esélyük megvan úgy élni az életüket, ahogyan azt szeretnék.

Amikor egy bizonyos benyomás éri a tudatunkat, ezt a tudatalattink azonnal magáévá teszi, vagy levon egy következtetést. Amikor az ember a tévé híradót nézi és csupa rossz hírrel szembesül, a tudatalatti messzemenő következtetéseket von le belőle, azzal kapcsolatban, hogy egy veszélyes világban élünk. Hozzáteszem, hogy a híradó az, amely a rossz hírekre reagál. Egyik tévétársaság megpróbálkozott azzal is, hogy csupa jó híreket sugározzanak, de nem volt nézettsége. Nincs értelme tehát másokat hibáztatni.
Mi kérjük a rossz híreket, igényünk van rá, a tévétársaság pedig kielégíti borzongási igényeinket. A világban azonban nagyságrendileg több jó dolog történik, mint rossz, amelyek pozitív hírekként szerepelhetnének, de a kutyát sem érdekli. A népnek cirkusz kell. Tessék, igények szállítva, minden nap!

Ha tisztán akarod tartani a tudatodat, ne nézz negativitásról szóló dolgokat a tévében, az interneten stb.. , hacsak nem akarod az életed olyanná tenni, amelyet látsz. Szinte hallom is a kérdést, hogy mégis hogyan értesülj a világ eseményeiről? Erre egyszerű a válasz.
A rossz hírek szájról- szájra terjednek. Biztosan lesz valaki, aki beszélni fog neked arról, ha valami eget rengető dolog történik a világban. Ne aggódj amiatt, hogy a tájékozatlanságod miatt veszélybe sodródnál. Ez egy hamis elképzelés. Azt hitetik el veled, hogy muszáj tájékozottnak lenned ahhoz, hogy túléld a mai világot, különben veszélybe kerülsz. És mi a megoldás? Tálcán kínálják a híradót. Tessék, fogyasszátok a negatív híreket és féljetek!
A tudatalatti programja hozzávetőlegesen fél év alatt felülírható, és olyan üzeneteket táplálhatsz bele, amelyekről szándékosan te döntesz. Erre vannak tudatalattit befolyásoló hanganyagok is. És, ha erre azt mondod, hogy ez agymosás, akkor a költői kérdés a következő:
Talán nem az agyad mossák, amikor a tévé elé ülsz, és mindenféle befolyás nélkül messzemenő következtetéseket vonsz le azzal kapcsolatban, amit látsz? Ja és még valami: Semmi rossz dolog nincs az agymosásban, amíg tiszta vízzel mossák az agyad.

Néhány fontos tanács a végére:

Tudatosan szűrd meg azokat a kijelentéseket, amelyeket önmagadról, vagy a világról átengedsz a tudatalattidnak, hogy befolyásolják az életedet.
Pozitív nyelven gondolkodj magadról, és utasítsd vissza magadban, ha valaki lekicsinylően beszél hozzád, vagy olyan kijelentéseket tesz, amelyeket nem akarod, hogy önmagadra nézve igazak legyenek.
Ha valami neked nem tetsző dolgot látsz a világban, akkor ne hagyd, hogy ez a tudatalattidban mély nyomot hagyjon. Nézd a helyzetet objektíven, és nem fog az életed részévé válni.
Bombázd az elméd pozitív megerősítésekkel nap, mint nap. Legyen ez jelen idő, egyes szám, első személy, pl: Szeretetreméltó ember vagyok. Türelmes vagyok. Mások hasznára válok. Boldog ember vagyok.

Vedd körül magad pozitív elmékkel. Keresd meg a példaképeidet, vagy azokat, akik felemelnek szellemileg, és olvass róluk még többet, idd magadba a gondolataikat, hallgass hanganyagokat róluk. Hagyd, hogy pozitívan befolyásolják az életedet. Ahelyett, hogy a sok szemetet fogyasztanád a tévéből, Te légy az, aki megválassza, hogy kiről és miről akarsz tájékozódni. Az internet világában ez több, mint lehetséges.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


thesecret.hu
Önbeteljesítő jóslatok
Sokszor valóra válik az, amit elhiszünk magunkról, vagy gondolunk másokról. Ez nem varázslat, valójában nem is jóslat, egyszerűen így működik az elme.
Akár a vonzás törvényének is hívhatnánk, hiszen ugyanabból az alapvetésből táplálkozik: az elme hatalma sokkal nagyobb, mint hinnénk.
A gondolatok ereje teremtő hatású, és ha valamit igaznak vélünk, az valószínűleg úgy is lesz. Az önbeteljesítő jóslat a következőképpen néz ki: akár igaz, akár nem, amit egy helyzettel kapcsolatban igaznak vélünk, az így, vagy úgy megvalósul. Ezért sokszor fordul elő az is, hogy egy-egy jóslat csak azért válik valóra, mert az illető, akinek jósolták, annyira hisz benne.
Ebből a jelenségből ered számos módszer, amivel sikeresebbek lehetünk, relaxálhatunk, vagy épp felébreszthetjük a bennünk szunnyadó géniuszt. Az NLP, a pozitív megerősítések, a vágyaink, céljaink képi megjelenítése vagy bizonyos célzott meditációk mind ugyanígy működnek.

A Pygmalion-hatás

Az önbeteljesítő jóslatoknak két típusa létezik. Az úgynevezett pygmalion-hatás arról szól, hogy úgy kezeljük a másikat, amilyen a véleményünk, a gondolataink, az elvárásunk vele szemben, és ő erre reagálva válik olyanná, amilyennek mi hisszük őt. Ahogy Eliza Doolittle-ből is sikerült úrilányt faragni pusztán azáltal, hogy megelőlegezték neki a szerepet, úgy bárkivel “csodát” tehetünk, de akár tönkre is tehetjük.
A pedagógiában fontos szerepet kapott ez az elv, és a gyereknevelésben is egyre több irányzat épül az elvárások alapelvére. Megfigyelések és kísérletek sokasága igazolja, hogy azok a hétköznapi diákok, akiket tanáraik az átlagnál okosabbnak nyilvánítanak, vagy a szülők csodagyereknek tartanak, csakugyan szorgalmasabbá válnak, okosabbnak bizonyulnak ez után.
Ezzel szemben azok a gyerekek, akiket lehülyéznek, ostobának tekintenek, vagy állandóan aggódnak miatta, mintha nem lenne képes önállóan boldogulni, ők ennek megfelelően is fognak viselkedni. Az előzetes feltevés utóbb valósággá válik, és így a szavaknak rendkívül nagy jelentőségük van.
Az a nő, akinek eleget mondják, hogy gyönyörű, szinte kivirul és megszépül, míg azok, akiket csúnyának tartanak, és ezt szemükbe is mondják, elhanyagolják magukat, és valóban csúnyává válnak egy idő után.

Úgy teszel, ahogy gondolsz

A második típusú önbeteljesítő jóslat akkor valósul meg, amikor az emberek maguktól megváltoztatják a viselkedésüket, hogy egyetértsenek egy önmaguk által felállított igazsággal. Ez akár csoportokra is vonatkozhat, hiszen amikor a befektetők úgy hiszik, hogy a részvények ára lefelé fog menni, mindenki elkezd eladni. Ettől persze a részvények ára valóban lemegy, így remekül manipulálható a médián keresztül egy-egy részvény árfolyama.
Az ember nem egyszerűen egy adott helyzetre reagál, hanem arra, ahogyan érzékeli és értékeli ezt a szituációt, és amilyen jelentőséget tulajdonít neki.
Aki azzal vág neki egy feladatnak, hogy “na, ez nekem biztosan nem fog sikerülni”, akkor nem is ad bele apait-anyait, nem hajt annyira, mert már elkönyvelte magában a kudarcot. Ha viszont azt mondja: “Sikerül, mert akarom!” – mindent elkövet, hogy bebizonyítsa: igenis igaza volt. Tehát egy-egy helyzettel kapcsolatos reakcióinkat sokkal inkább a gondolataink határozzák meg, mint a helyzet maga.
Amit mondunk, ahogy viselkedünk, az befolyásolja azt, ami történni fog velünk. Ha egy adott helyzetbe meghatározott elvárásokkal lépünk be, valószínűleg olyan viselkedést fogunk produkálni, hogy elvárásaink valóra váltsák önmagukat.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


kiskegyed.hu
Prince Ea ébresztő üzenete az egész emberiségnek
Richard Williams, alias Prince Ea - amerikai rapper - ébresztője mindenki számára. Minden szava igaz, mert ereje a mondanivalón kívül abban rejlik, hogy tömegekhez is eljut a közösségi médián keresztül! Persze csak abban az esetben számít ez, ha tényleg képes átszivárogni az elme köré épített falon és megérinteni a szíveket.

“Közeleg a világ vége. A levegő szennyezett, az óceánok mérgezettek, az állatok kihalnak, a gazdaság összeomlik, az oktatást tönkreteszik, a rendőrség korrupt, az okosokat lenézik, a tudatlanokat megbecsülik.
Az emberek lehangoltak és dühösek, nem tudunk egymással élni és nem tudunk saját magunkkal kijönni, ezért mindenkit gyógyszerelnek. Elhaladunk egymás mellett az utcán, ha megszólalunk, értelmetlen robot módjára beszélünk.
Sokan inkább 15 másodperces hírnevet akarnak, mint értelmet és célt adni életüknek, mert ami népszerű, az fontosabb, mint ami igaz. A rendfokozatok fontosabbak, mint az igazság.
A kormány kétszer annyi börtönt épít, mint iskolát. Könnyebb egy Big Mac-et találni, mint egy almát, ha mégis találsz almát, az genetikailag feldolgozott és módosított.
Az elnökök hazudnak, a politikusok becsapnak, a fajkérdés mindig létezik, ahogy a valláskérdés is. A te Istened nem létezik. Az én Istenem létezik, és Ő a csupa szeretet. Ha nem értesz velem egyet, akkor megöllek. Még rosszabb, ha halálodig üldözlek.
A gyerekek nem fogócskáznak, seggrázós videókat bámulnak. Az átlagember naponta 5 órán át néz tévét, és több erőszak van a képernyőn, mint valaha azelőtt.
A technológia mindent megadott, amit csak akarhatunk, ugyanakkor mindent ellopott, amire tényleg szükségünk van. A büszkeséget folyton nagyra becsülik, az alázatosságot folyton lenézik. Mindenki tud mindent. Mindenki tart valahová, semmibe vesz valakit, vádol valakit.

Nem maradt már sok emberi lény, sok emberi cselekedet, emberi vágy a múlté, alig vannak emberi lények.
Még mindig a pénz minden rossz forrása, mégis azt mondjuk a gyereknek: „ne tanuld ki azt a szakmát, nem fizet eleget”. Jó cselekedetek csak akkor történnek, ha van rajtuk haszon.

A szerencsétlenségekről szóló videók vírus módra terjednek. Nevetünk, és megosztjuk őket barátainkkal, hogy velünk nevessenek. A mai szerepmodelljeink 60 évvel ezelőtt rossz példák lettek volna.
Vannak államok, ahol a törvény megengedi, hogy embereket hátrányosan megkülönböztessenek azért, mert másnak születtek. A cégek dollármilliókat fektetnek be, szakembereket bíznak meg, hogy a kislányokkal éreztessék, sminktől lehetnek csak szépek. Folyamatosan rombolják önbecsülésüket, mert sohasem lehetnek elég szépek ahhoz, hogy megfeleljenek a lehetetlen mércének.
A társaságok azt mondják: vegyél, vegyél, vegyél, szerezd meg ezt, szerezd meg azt, lépést kell tartanod, be kell illeszkedned, ettől boldog leszel, de sohasem sokáig.
Mit tehetünk hát az őrülettel és zűrzavarral szemben? Mi a megoldás? SZERETHETÜNK. Nem úgy, ahogy a rádióban a slágerben halljuk, valódi szeretetre, igaz szeretetre, végtelen szeretetre gondolok, szerethetsz, szerethetjük egymást a felébredéstől a lefekvés pillanatáig.
Tegyél jót, mert az ragadós. Lehetünk figyelmesek minden kapcsolatban, elültethetjük a jóság magvait, a szokásosnál több részvétet mutathatunk. Megbocsáthatunk, mert az a 300 évig tartó neheztelés, amit barátod, anyád, apád iránt érzel, megéri neked?
Ahelyett, hogy megpróbálnánk másokat megváltoztatni, megváltoztathatjuk saját magunkat, saját szívünket. Olyan sokszor hazudtak nekünk, agyunkat mosták vezetőink, és azok, akikben bízunk, hogy ne ismerjük el fivéreinket és nővéreinket, haragudjunk, gyűlölködjünk, kegyetlenkedjünk. De ha egyszer valóban szeretünk, akkor a haragra együttérzéssel, a gyűlöletre részvéttel, a kegyetlenségre jósággal válaszolunk.
A szeretet a leghatásosabb fegyver, ami létezik a Föld hátán. Robert Kennedy mondta egyszer, hogy kevesen olyan nagyok, hogy a történelem részévé váljanak, de mindannyian tudunk kicsit változtatni az eseményeken, és végül minden cselekedet bekerül a történelemkönyvbe. A mi nemzedékünkről.
Igen, a világnak vége lesz, és az új kezdethez vezető út BELŐLED ered.”
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Eckhart Tolle: Az ego - Az emberiség jelenlegi állapota
A szavak – függetlenül attól, hogy hanggá formálva hallod őket, vagy gondolatokként kimondatlanok maradnak – szinte hipnotikusan megigézhetnek. Könnyen elveszíted magadat bennük, hipnotikus állapotba kerülsz tőlük, kimondatlanul azt gondolva, hogy ha valamihez egy szót kapcsoltál, akkor már tudod is, hogy az micsoda. A tény: nem tudod, hogy az micsoda.
Csupán címkével fedted el magad elől a misztériumot. Minden – egy madár, egy fa, még egy szimpla kő is, az emberi lényről nem is beszélve – végső soron megismerhetetlen. Azért, mert mérhetetlen a mélysége. Mindaz, amit azzal kapcsolatban észlelhetünk, megtapasztalhatunk, gondolhatunk, csupán a valóság felszíni rétege, kevesebb, mint a jéghegy csúcsa.
Felszíni megjelenése mögött minden nemcsak minden egyébbel, de még azzal a Forrással is összekapcsolódik, amelyből született. Akár egy kő, és még könnyebben egy virágszál vagy egy madár is megmutathatja neked az Istenhez, a Forráshoz, az önmagadhoz visszavezető utat. Ha úgy nézel rá, vagy úgy tartod kezedben, hogy hagyod azt lenni, anélkül, hogy rá szót vagy mentális címkét aggatnál, egyfajta áhítatérzés és csodálat jelenik meg benned.
Hangtalanul közli veled lényegét, és visszatükrözi saját esszenciádat is. Ez az, amit a nagy művészek érzékelnek, és művészetükben közvetíteni képesek. Van Gogh nem mondta, hogy „ez csak egy régi szék”. Nézte, nézte és nézte. Érzékelte a szék „Létségét”. Majd a vászon elé ült, és kezébe vette az ecsetet. Magát a széket néhány dollárért lehetett volna eladni. Az ugyanerről a székről készült festmény ma 25 millió dollárt ér.
Ha nem takarod le a világot szavakkal és címkékkel, akkor visszatér életedbe a csodálatos érzékelése, ami réges-rég elveszett, amikor az emberiség, ahelyett, hogy használta volna a gondolatot, annak megszállottjává vált. Egyfajta mélység tér vissza az életedbe. A dolgok visszanyerik újdonságukat, frissességüket. És a legnagyobb csoda, hogy saját lényegi énedet bármely szót, gondolatot, mentális címkét vagy képet megelőző valamiként tapasztalod meg. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kell szabadítanod éntudatodat – „Létséged” érzékelését – mindattól, amivel az összekeveredett, más szóval: amivel az azonosult.
Minél gyorsabban ragasztasz verbális (szóban megfogalmazott) vagy mentális (gondolati) címkéket dolgokra, emberekre vagy helyzetekre, valóságod annál sekélyesebbé és élettelenebbé válik, és annál halottabb leszel a valóság, a benned és a körötted folyamatosan kibontakozó élet számára. Ily módon eszességre ugyan szert tehetsz, ám a bölcsesség odavész, ahogy az öröm, a szeretet, a kreativitás és az elevenség is. Ezek ugyanis az érzékelés és az értelmezés közti csöndes résben rejlenek. Természetesen használnunk kell szavakat és gondolatokat. Azoknak megvan a maguk szépsége. De muszáj-e a rabságukban élnünk?
A szavak valami olyanná redukálják a valóságot, amit az emberi elme már képes megragadni, s az nem túl sok. A nyelv öt, a hangszalagok által produkált alaphangból áll. Ezek a magánhangzók: a, e, i, o, u. A többi hang a levegő préselése okozta mássalhangzók csokra: s, f, g stb. Elhiszed-e, hogy a hangok bármely kombinációja valaha is elmagyarázhatja, hogy te ki vagy, hogy mi a világmindenség végső célja, vagy akár csak azt, hogy valódi mélységében mi egy fa vagy egy kő?

Az illuzórikus én

Az „én” szó a legnagyobb tévedést és a legmélyebb igazságot testesíti meg, attól függően, hogy hogyan használják. A hagyományos szóhasználatban az „én” nem csupán a leggyakrabban használt szó (a hozzá kapcsolódó „engem”, „az én…”, „enyém”, „önmagam” szavakkal együtt számolva), hanem az egyik legfélrevezetőbb is. A szokványos, hétköznapi használatban az „én” az alapvető tévedést testesíti meg, lényed téves érzékelését, az identitás illuzórikus tudatát. Ez az ego. Az én ezen illuzórikus érzékelését nevezte Albert Einstein – aki nem csupán a tér és idő valóságába látott sokszor mélyen bele, hanem az emberi természetbe is – „a tudat optikai csalódásának”. Ez az illuzórikus én válik aztán a valóság minden további értelmezése (vagy inkább félreértelmezése), minden gondolati folyamat, interakció és kapcsolat számára alappá. Valóságod az eredeti illúzió visszatükröződése lesz.
A jó hír: ha fel tudod ismerni egy illúzióról, hogy illúzió, akkor szertefoszlik. Az illúzió felismerése annak végét is jelenti. Életben maradása attól függ, hogy összetéveszted-e a valósággal. Amint meglátod, hogy ki nem vagy, magától megjelenik annak valósága, aki vagy. Ez történik, ahogy lassan és gondosan olvasod ezt és a következő fejezetet, amelyek az egónak nevezett hamis én működési mechanizmusáról szólnak. Milyen is tehát ezen illuzórikus én természete?
Akire általában utalsz, amikor azt mondod, hogy „én”, az nem az, aki valójában vagy. Egy borzasztó leegyszerűsítés következtében valódi lényed végtelen mélysége összetévesztetik két hanggal, amit az „én” szó kimondásakor hangképző szerveid produkálnak; vagy az „én” elmédben levő gondolatával; és mindennel, amivel csak az „én” azonosult. Mire utal hát a szokásos „én”, és az azzal kapcsolatos „az én…” vagy „enyém”?
Amikor a kisgyerek megtanulja, hogy a szülei hangszalagjai közül elősorjázó bizonyos hangsor az ő neve, akkor azt a szót – ami az elméjében gondolattá válik – azonosnak kezdi vélni önmagával. Ebben a stádiumban sok gyerek egyes szám harmadik személyben utal önmagára: „Peti éhes.” Hamarosan megtanulja a mágikus „én” szót, és azt azonosnak tekinti a nevével, amit korábban már azonosnak fogadott el azzal, aki ő. Ezt követően újabb gondolatok érkeznek, és összeolvadnak az eredeti éngondolattal. A következő lépés a velem és az enyémmel kapcsolatos gondolatok azon dolgok megjelölésére, amelyek valahogy részei az „énnek”. Ez a tárgyakkal való azonosulás, ami azt jelenti, hogy dolgokat – végső soron valójában azokat a dolgokat reprezentáló gondolatokat – ruházok fel éntudattal, s ezáltal identitást eredeztetek belőlük. Amikor az „én játékom” összetörik, vagy azt elveszik tőlem, intenzív szenvedés jelentkezik. Nem a játék bármilyen belső értéke miatt – hiszen a gyerek azt a játékot hamarosan úgyis megunná, és más játékokkal, más tárgyakkal helyettesítené –, hanem az „enyém” gondolata miatt. A játék a gyerek fejlődő éntudatának, „én”-érzékelésének a részévé vált.
Ahogy aztán a gyerek növekszik, az eredeti éngondolat más gondolatokat vonz magához. Az éngondolat azonosul a nemmel, a tulajdonnal, az érzékszervek érzékelte testtel, a nemzetiséggel, az adott emberfajtával, a vallással, a szakmával. További dolgok, amikkel az „én” azonosul: szerepek – anya, apa, férj, feleség stb. –; fölhalmozódott tudás és vélemények; kedvelt és nem kedvelt dolgok; továbbá a múltban „velem” megtörtént események, amelyek emléke olyan gondolatcsokor, ami az éntudatomat még inkább úgy definiálja, mint: „én és az én történetem”. A felsoroltakkal csupán néhány olyan dolgot neveztem meg, amikből emberek az azonosságtudatukat eredeztetik. Végső soron ezek csupán gondolatok, amelyeket ingatag módon tart össze a tény, hogy valamennyi éntudattal ruháztatott fel. Ez a gondolati építmény az, amire szokványosan utalsz, amikor azt mondod, hogy „én”. Még pontosabban: legtöbbször nem te beszélsz, amikor azt mondod vagy gondolod, hogy „én”, hanem a gondolati építménynek, az egós énnek valamelyik aspektusa (oldala). Ha már fölébredtél, akkor továbbra is fogod használni az „én” szót, de az már sokkal mélyebb részedből fog jönni.
A legtöbb ember még mindig teljesen azonosul az elme szakadatlan gondolatáramával, a kényszeres gondolkozással, ami javarészt ismétlődő jellegű és céltalan. Náluk nem létezik a gondolatfolyamon és a gondolatot kísérő érzelmeken kívüli „én”. Ezt jelenti spirituálisan tudattalannak lenni. Ha azt mondják nekik, hogy a fejükben hang szól, amelyik megállás nélkül beszél, azt kérdik: „Miféle hang?”; vagy mérgesen tagadják, ami persze maga a hang, a gondolkodó, a megfigyeletlen elme. Szinte azt mondhatjuk: őket egy lény szállta meg.
Sok ember sohasem felejti el az első alkalmat, amikor nem azonosult a gondolataival, és így rövid időre identitásváltást tapasztalt meg. Átélte, milyen élmény, amikor az elméje tartalma helyett ő a háttérben meghúzódó tudatosság. Mások esetében ez finoman, szinte észrevétlenül történik meg, vagy csupán öröm- és békességérzet beáramlását veszik észre anélkül, hogy tudnák annak okát.

A hang a fejben

A tudatosságba történő első bepillantást akkor éltem át, amikor elsőéves egyetemi hallgatóként tanultam a University of London tanintézményben. Hetente kétszer a londoni metróra szálltam, hogy az egyetemi könyvtárba menjek, általában reggel 9 óra körül, a reggeli csúcs vége felé. Egyik alkalommal egy harmincegynéhány éves hölgy ült velem szemben. Néhányszor már láttam őt a metrón. Nem lehetett nem észrevenni. Bár a szerelvény tele volt, a mellette lévő két ülésre mégse ült senki, ugyanis a hölgy meglehetősen őrültnek tűnt. Rendkívül feszültnek látszott, és egyfolytában hangosan és mérgesen beszélt magához. Oly mértékben elmerült a gondolataiban, hogy láthatóan egyáltalán nem volt a körötte levő emberek tudatában. Lefelé és kissé balra nézett, mintha valaki olyanhoz beszélne, aki a mellette lévő üres ülőhelyen ülne. Bár nem emlékszem pontosan monológja tartalmára, az valahogy így hangzott: „És akkor ő azt mondta nekem… ezért azt mondtam neki, te hazudsz! Hogyan merészelsz engem ilyennel vádolni…, amikor te vagy az, aki mindig kihasználtál engem! Bíztam benned, de te eljátszottad a bizalmamat…” Hanglejtése haragot tükrözött. Annak az embernek a haragját, akit megbántottak, akinek meg kell védenie az álláspontját, mert különben megsemmisül.
Ahogy a szerelvény befutott a Tottenham Court Road állomásra, fölállt, és az ajtó felé vonult, ám egy pillanatra sem maradt csendben, a szavak továbbra is egyre csak peregtek a szájából. Nekem is itt kellett leszállnom, a hölgy mögött ezért én is kiléptem a szerelvény ajtaján. Az utcaszinten elindult a Bedford tér felé, továbbra is teljesen elmerülve az elképzelt párbeszédbe, még mindig haragosan vádolva és saját álláspontját védve. Kíváncsi lettem, ezért úgy döntöttem, hogy amíg nagyjából egy irányba megyünk, addig követem. Bár belemerült a képzeletbeli párbeszédébe, a jelek szerint tudta, hová tart. Hamarosan feltűnt a Senate House impozáns, az 1930-as években épült sokemeletes tömbje, ahol az egyetem központi adminisztrációs részlege és könyvtára működik. Megdöbbentem. „Elképzelhető, hogy ugyanoda megyünk?” Igen, ő is oda tartott. „Ez a nő vajon tanár, diák, irodai dolgozó vagy könyvtáros? Lehet, hogy valamilyen pszichológiai kutatás alanya?” Sohasem tudtam meg. Ugyanis mire beléptem a kapun, húsz lépéssel mögötte haladva, az épület egyik liftje már elnyelte a hölgyet. (Milyen vicces, hogy ez az épület George Orwell regényének, az 1984-nek a filmváltozatában az „Elmerendőrség” főhadiszállásaként szerepelt.)
Kissé mellbe vágott a dolog. Érett, 25 éves, elsőéves egyetemi hallgatóként önmagamat formálódó értelmiséginek tekintettem, és meg voltam róla győződve, hogy az emberi létezés dilemmáira valamennyi válasz megtalálható az intellektus, vagyis a gondolkodás révén. Akkor még nem jöttem rá, hogy az emberi létezés fő dilemmája épp maga a tudatosság nélküli gondolkodás. A professzorokra a valamennyi válasz birtokában levő bölcsekként tekintettem, az egyetemre pedig a tudás templomaként. „Hogyan lehetséges, hogy ennek része egy ilyen, őrült hölgy?”
Még akkor is róla gondolkoztam, amikor a könyvtárba menet betértem a férfi WC-be. Kézmosás közben az járt a fejemben: „remélem, nem végzem majd úgy, mint ő”. A mellettem álló férfi egy pillanatra rám nézett. Hirtelen ráeszméltem, hogy ezeket a szavakat nemcsak gondoltam, hanem halkan, motyogva, ki is mondtam. „Te jó ég! Már most olyan vagyok, mint ő!” – gondoltam. Nem volt-e az én elmém is ugyanolyan szüntelenül aktív, mint az övé? Csak apró különbségek voltak köztünk. Az ő gondolatai mögött érzékelhetően dominálóan a harag húzódott meg; az én esetemben a szorongás. Ő hangosan gondolkozott; én – javarészt – a fejemben. Ha ő őrült volt, akkor mindenki őrült, magamat is beleértve! Csupán a mértékben különbözünk!
Egy pillanatra képes lettem kilépni az elmémből, és mintegy tágabb perspektívában, a maga valóságában látni mindezt. Néhány pillanatra a gondolkodásból a tudatosságba csusszantam át. Még mindig a férfimosdóban álltam, de már egyedül, és az arcomat néztem a tükörben. Az elmémtől történt leválás eme pillanatában hangosan fölnevettem. Elmebaj jelének tűnhetett, holott az valójában éppenséggel az épelméjűség nevetése volt, a nagy hasú Buddha hahotája. „Az élet nem olyan komoly, mint amilyenné az elmém teszi” – úgy tűnt, ezt mondja a nevetésem. Ám ez csak egy bepillantás volt, ami aztán nagyon gyorsan feledésbe merült. A következő három évet szorongásban és depresszióban töltöttem, teljesen azonosulva az elmémmel. Közel kellett kerülnöm az öngyilkosság gondolatához, mielőtt a tudatosság visszatérhetett, és akkor az már sokkal több volt, mint futó bepillantás. Megszabadultam a kényszeres gondolkozástól és a hamis, elme alkotta éntől.
Az elmesélt incidens nem csupán az első bepillantást adta meg a tudatosságba, hanem az első kétséget is elültette bennem az emberi intellektus abszolút érvényességét illetően. Néhány hónappal később valami tragikus dolog történt, amitől a kétségeim tovább növekedtek. Hétfő reggel bementünk egyik professzorunk előadására, akinek az elméjét végtelenül csodáltam. Közölték velünk, hogy a professzor úr a héten öngyilkos lett, főbe lőtte magát. Ledöbbentem. Nagyra becsült tanárunkról úgy tűnt, hogy birtokában van minden válasz.
Mindennek ellenére akkor még nem láttam más lehetőséget, mint a gondolkodást művelni. Akkor még nem ébredtem rá, hogy a gondolkodás csupán csöppnyi aspektusa annak a tudatnak, akik valójában vagyunk, ahogy még az egóról sem tudtam semmit, arról nem is beszélve, hogy azt esetleg észlelni tudtam volna magamban.

Az ego tartalma és szerkezete

Az egós elmét teljesen kondicionálja a múlt. Kondicionáltsága kettős: tartalmi és szerkezeti.
A gyerek esetében, aki mély szenvedésében sír, mert elvették a játékát, a játék képviseli a tartalmat. Az bármilyen más tartalommal, bármilyen más játékkal vagy tárggyal fölcserélhető. A tartalmat – amivel azonosulsz – a környezeted, a neveltetésed és a téged körülvevő kultúra kondicionálja. Hogy a gyerek gazdag vagy szegény, hogy a játék egy állatformájú fadarab vagy valamilyen szuper, elektronikus ketyere, az a veszteség szempontjából közömbös. Az ok, ami miatt ilyen heveny szenvedés jelentkezik, az „enyém” szóban rejlik, és ez már szerkezeti ügy. A tudattalan kényszer, hogy az identitásunkat egy tárggyal történő összekapcsolódás révén erősítsük meg, magába az egós elme struktúrájába épült be.
Az egyik legalapvetőbb elmestruktúra, amely révén az ego létrejön, az azonosulás (identifikáció). Az „identifikáció” két latin szóból ered: idem és facere. Az idem jelentése: „ugyanaz”; a facere jelentése: „csinálni”. Amikor tehát azonosulok (identifikálódom) valamivel, akkor „ugyanazzá teszem”. Ugyanazzá, mint micsoda? Ugyanazzá, mint az énem. Felruházom éntudattal, és így az az „identitásom” részévé válik. Az identifikálódás egyik legalapvetőbb szintje a dolgokkal való azonosulás. A játékom ugyanis később a kocsim, a házam, a ruhám stb. lesz. Dolgokban próbálom megtalálni magamat, de az valahogy sohasem sikerül, és végül elveszek bennük. Ez az ego sorsa.

A dolgokkal való azonosulás

A hirdetésiparban dolgozók pontosan tudják, hogy ha valami olyant akarnak eladni, amire az embereknek nincs igazán szükségük, akkor arról kell őket meggyőzni, hogy a szóban forgó portéka olyan pluszt nyújt nekik, amitől többnek látják magukat, illetve mások többnek látják őket. Más szóval: valamit hozzáad az éntudatukhoz. A reklámszakemberek ezt például úgy érik el, hogy azt mondják: ezzel a termékkel ki fogsz tűnni a tömegből. Más szóval: teljesebb mértékben leszel önmagad. Vagy asszociációt (társítást) teremtetnek elmédben a termék és egy híresség vagy a termék és a fiatalság, vagy a termék és egy boldog külsejű ember között. Idős vagy már elhunyt híresség – fénykorában feltüntetve – is megfelel a célnak. A kimondatlan feltevés ez esetben az, hogy ha megveszed a terméket, akkor – valamilyen mágikus átruházás révén – te is olyanná válsz, mint amilyenek ők, illetve az imázsod (képed) olyan lesz, mint amilyen az ő imázsuk. Valójában sokszor tehát nem terméket vásárolsz, hanem „identitásnövelőt”. A híres tervezőt feltüntető címkék alapvetően olyan kollektív identitások, amelyek megvásárlásával befizeted az odatartozás „tagdíját”. Az ezekkel ellátott termékek drágák, és ezért „exkluzívak”. Ha bárki megvehetné őket, akkor elveszítenék lélektani értéküket, és ott maradnál a csupán anyagi értékükkel, ami az általad kifizetett összegnek mindössze töredéke.
Hogy milyen dolgokkal azonosul valaki, az emberenként változó, függ az illető életkorától, nemétől, jövedelmétől, társadalmi helyzetétől, a divattól, a kulturális környezettől stb. Hogy mivel azonosulsz, az teljesen tartalmi kérdés; az azonosulás iránti kényszeres vágy már szerkezeti. Az egós elme működésének ez az egyik legalapvetőbb módja.
A „fogyasztói társadalmat” paradox módon épp az a tény tartja működésben, hogy dolgok révén nem találhatod meg magadat. Az ego elégedettsége rövid ideig tart, ezért állandóan további dolgokat keresel, tehát folytatod a vásárlást, tovább fogyasztasz.
Persze, ebben a fizikai dimenzióban, ahol a felszíni lényünk lakozik, a dolgok életünk szükséges és kikerülhetetlen részei. Szükségünk van lakhelyre, ruházatra, bútorra, eszközökre, közlekedésre. Olyan dolgok is lehetnek az életünkben, amelyeket szépségükért vagy a bennük rejlő minőség miatt értékelünk. Becsülnünk s nem megvetnünk kell a dolgok világát. Minden dolognak van Létsége, mindegyikük egy időleges forma, aminek az eredete a formamentes, az egyetlen élet, a minden dolog, minden test, minden forma forrása. A legtöbb ősi kultúrában az emberek hitték, hogy mindennek – még az úgynevezett élettelen tárgyaknak is – lelke van. Ebben a vonatkozásban közelebb jártak az igazsághoz, mint manapság mi. Ha egy gondolati elvonatkoztatás révén halottá tett világban élsz, akkor többé már nem érzékeled a világmindenség elevenségét. A legtöbb ember nem eleven, hanem fogalmivá tett valóságban tölti a napjait.
Ám nem tudjuk igazán becsülni a dolgokat, ha azokat önmagunk növelésének eszközeiként használjuk, vagyis ha rajtuk keresztül próbáljuk önmagunkat megtalálni. Pedig az ego pontosan ezt teszi. A dolgokkal történő énazonosulás teremti meg a dolgokhoz kötődést, a dolgokkal kapcsolatos rögeszmés megszállottságot, ami aztán létrehozza fogyasztói társadalmunkat és azokat a gazdasági struktúrákat, ahol a fejlődés egyetlen mércéje a mindig többet. A kontrollálatlan sóvárgás a többre, a vég nélküli növekedésre nem más, mint működészavar és betegség. Ugyanaz a diszfunkció, mint amit a rákos sejt mutat, amelynek az egyetlen célja önmaga megsokszorozása, nem tudva arról, hogy ez saját halálát okozza, mert elpusztítja azt a szervezetet, amelynek ő is része. Egyes közgazdászok oly mértékben rabjai a növekedés gondolatának, hogy még a szótól sem tudnak szabadulni, és a recessziót (gazdasági hanyatlást) a „negatív növekedés” időszakának nevezik.
Sok ember életének nagy részét a dolgokkal kapcsolatos, rögeszmés jellegű, folytonos foglalkozás emészti föl. Ez magyarázza, hogy korunk egyik betegsége a „tárgyelburjánzás”. Amikor már képtelen vagy érezni azt az életet, aki vagy, hajlamossá válsz arra, hogy dolgokkal próbáld meg feltölteni az életedet. Spirituális gyakorlatként javaslom, hogy figyeld meg a dolgok világához fűző kapcsolatodat, különösen „az én…” szavakkal megjelölt dolgok esetében! Ébernek és őszintének kell lenned, hogy például megtudd: kötődik-e éntudatod az általad birtokolt javakhoz? Keltenek-e benned bizonyos dolgok kisfokú fontosság- vagy felsőbbrendűség-érzést? Hiányuk esetén érzel-e kisebbrendűségi érzést azokkal szemben, akiknek azokból többjük van, mint neked? Megemlítesz-e, mintegy mellékesen, olyan dolgokat, amiket birtokolsz – vagy dicsekszel-e velük –, hogy ezáltal értékesebbnek tűnj mások szemében és ennek révén a saját szemedben is? Érzel-e neheztelést vagy haragot, illetve éntudatgyengülést, ha valakinek nálad többje van, vagy amikor elveszíted valamilyen nagyra becsült tulajdonodat?
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


Echart Tolle: Új Föld