A dadogás lelki okai - felnőttkori dadogás és megoldások

Dadogás, mint beszédhiba?

A dadogást hivatalosan a mai napig beszédhibaként, beszédzavarként kategorizálják. Az esetek többségében már nagyon fiatalon, három-négy éves korban jelentkezik, szinte majdnem egy időben a beszéd fejlődésével. Ezekben az esetekben a pedagógusok, óvónők és tanárok egy logopédus felkeresését javasolják a szülőknek. A dadogást azonnal egy kalap alá veszik a pöszeséggel, raccsolással, selypítéssel, orrhangzással. Ilyenkor a pedagógusok és a logopédusok is arra a következtetésre jutnak, hogy a gyermek rossz beszédmintát kapott a szülőktől, és emiatt kezdett el akadozva beszélni. Pedig a valóságban sokkal mélyebben gyökereznek a dadogás kiváltó okai. A gyógyuláshoz elsősorban tisztázni kell, mi az, ami a lélekben végbement ezekben az időszakokban, és megszabadulni a múlt terheitől.
Ebben a cikkben ezeket, az első sorban lelki okokat tisztázzuk, valamint leírunk néhány megoldást az enyhítésére, megszüntetésére.

Gyermekkori dadogás vs. Felnőttkori dadogás

Ha időben észreveszik, akkor a gyermekkori dadogást már egészen fiatal korban orvosolni lehet, de ilyenkor is mindig megmarad egy csekély esély arra, hogy az a gyermek, aki egészen kiskorában elkezdett dadogva beszélni, annál felnőttként is jelentkezni fognak a tünetek. De most először beszéljünk a gyermekkori dadogásról. A jobb esetekben a szülők ilyenkor azonnal szakember segítségéhez fordulnak. Esetleg közvetlenül az óvónőktől kérnek segítséget, vagy felkeresnek egy jó gyermekpszichológust, esetleg egy megbízható logopédust. Megértő és türelmes környezetben ezek a gyermekek általában hamar elhagyják ezt a beszédzavart. Ilyenkor a szülőktől és a tanároktól, óvónőktől is pozitív visszajelzéseket kapnak, és az iskolatársaik, vagy óvodás csoporttársaik is toleranciával és türelemmel viseltetnek irántuk. A jó tapasztalatok pedig segítenek oldani a belső feszültséget, ami a legtöbb esetben a dadogást előidézi.
De sajnos nagyon sok az olyan eset, amikor a probléma nincs időben felismerve, vagy esetleg a környezet mégis érzékeli, de nem foglalkozik vele. És a gyermekkori dadogás súlyosbodni kezd, és ahelyett, hogy a gyermek elhagyná, a probléma egyre inkább eluralkodik rajta. És el is értünk a következő ponthoz, a felnőttkori dadogáshoz.

A dadogást kiváltó lelki okok

Mai napig nem lehet egyetlen esetben sem pontosan meghatározni az okot/okokat, ami a felnőtt korig is elhúzódó dadogást kiváltja. A legtöbb esetben sajnos elbagatellizálják a problémát. Nagyon sokszor hallok ilyen megjegyzéseket:
„Á biztosan csak megijedtél valamitől kiskorodban.”
„Biztos a nyakad köré tekeredett a köldökzsinór az anyaméhben.”
„Kiskorodban csuklottál és nem múlt el, ezért dadogsz.”
„Valaki rácsapott a hátadra kiskorodban, és emiatt dadogsz.”
Mindannyian megrémültünk kiskorunkban sok mindentől, és ha igaz lenne a legelső állítás, akkor a világon mindenki dadogna. A súlyos dadogás okainak megértéséhez egy kicsit mélyebbre kell ásnunk. Legtöbbje családon belül keresendő.

Beszédfejlődés hátráltatása kiskorban - avagy mik azok a mondatok, vagy dolgok amik kiváltják a dadogást

„Ne kérdezgess már állandóan!”
„Megmondtam, hogy maradj csöndben!”
„Ne beszéljél!”
„Nem akarlak hallgatni!”
„Nem figyelek rád!”
„Ha megszólalsz betapasztom a szádat!”
„Ugye engem jobban szeretsz, mint az anyut?”
„Ha még egyszer meglátlak apáddal, megütlek!”
„Nem beszélhetsz anyáddal! Nem normális!”
„Te csakis engem szerethetsz! Apádat nem!”
„Tanulj már meg rendesen beszélni!”
„Na mi van? Nem tanítottak meg beszélni?”

Egyéb okok: 

Bántalmazás kiskortól kezdve
Családon belüli viszályok
Türelmetlen, intoleráns környezet

Anyaméhben ért trauma, ami később a dadogás formájában manifesztálódott. (Pl. az anya minden áron fiút szeretne, és hatalmas csalódásként éli meg, mikor kiderül, hogy lánya lesz.)
Ezek mindegyike egy-egy kiváltó ok lehet, de az is előfordul, hogy ezek halmozottan érik a gyermeket. A súlyos dadogást leginkább egy olyan lelki állapot okozza, mikor a gyermek úgy érzi, hogy folyamatos készenlétben kell lennie, hiszen bármikor kicsúfolhatják, bánthatják. Leginkább egy túlélő ösztönhöz hasonlatos, mikor a lélek és az elme folyamatos készenlétben áll a következő támadásra. És ez a tudat-és lelki állapot kíséri el a gyermekeket a felnőtt korba, a dadogással együtt.

Dadogás kezelése felnőtt korban

Sajnos a dadogós többsége fél a tudattalantól, múltbeli foltjaitól, aggresszivitásától, és szexuális ösztöneitől. Tudattalanul irtózik mindentől, ami a testiséggel és a szexualitással kapcsolatos vagy ami ösztönszerű.
A dadogónak először is meg kell tanulnia elfogadni önmagát, esendőségét, agresszív indulatait és testiségét. És mindenképp ki kell nyilvánítania érzelmeit. Fel kell tárnia önmagát és tulajdon érzéseit,  és ezeket szabadon kell engedje, illetve elfogadnia. Meg kell tanulnia vállalni önmagát!
Ahhoz, hogy a dadogást kezelni tudjuk, először a bennünk tomboló, folyamatos belső feszültséget kell csökkenteni. A stresszcsökkentő tevékenységek a leghatékonyabbak.

Stresszcsökkentő tippek és gyakorlatok - avagy hogy kezeld és hagyd el dodogásod


Meditáció

A meditáció a mai napig a leghatékonyabb stresszcsökkentő tevékenység. Meditáció alatt a figyelmedet a légzésedre összpontosítod, és csak arra koncentrálsz, ahogy a levegő ki és beáramlik a tüdődből. Ilyenkor el kell, hogy engedd az elmédet. Meditáció közben nem létezik a dadogásod, nem létezik a környezeted. Csak te létezel, és a levegő körülötted, amit ki és beszívsz. Meg fogod látni, hogy idővel mennyit segít abban, hogy csökkentsd a belső feszültséget.

Jóga

A jóga is ugyanúgy egy nagyszerű stresszcsökkentő tevékenység, akár csak a meditáció. Kellemes meditatív zenére mozogsz, közben csak az izmaidra és a légzésedre figyelsz. Ebben az állapotban nem létezik a dadogásod. Nem létezik a környezeted. Csak te létezel, a tested, a zene és a levegő, ami kitölti a tüdődet. Ebben az esetben is meg fogod látni, hogy idővel milyen sokat oldódik a belső feszültséged.

Környezet, baráti kör lecserélése

Megeshet, hogy azért dadogsz még felnőtt korban is, mert olyan baráti köröd van, olyan környezetben mozogsz, akik nem értenek meg. Nem várják ki türelmesen, amíg elmondod, amit szeretnél, hanem a szavadba vágnak, beléd fojtják a szót, vagy esetleg oda se figyelnek arra, amit mondasz. Ilyenkor tedd fel magadnak a kérdést. „Ők miért is a barátaim?” Fontos, hogy kiszakadj abból a környezetből, ami lehúz és ebben a folyamatos stresszben tart téged.

Mikor egyedül vagy, gyakorolj 

Ahhoz, hogy a beszéded folytonossá váljon, ahhoz bizony gyakorolni kell. Mikor egyedül vagy otthon, vagy esetleg egyedül élsz, bátran beszélj magadban, hangosan. Meséld saját magadnak, hogy mi történt veled az nap, kommentáld folyamatosan, hogy éppen mit csinálsz. Csinálhatod akár úgy is, hogy magad elé képzelsz valakit, és ő neki beszélsz. Vagy képzeld magad egy állás interjúra, vagy egy baráti teázásra. A lényeg, hogy folyamatosan beszéltesd magad hangosan. Lassú beszédtempót válassz, artikuláld meg jól a szavakat, és mielőtt megszólalsz, vegyél egy jó mély levegőt. Levegő nélkül nem megy a beszéd. Nem baj, ha rögtön elsőre nem megy folyamatosan. Ezért kell gyakorolni, és később más emberekkel is könnyedebben tudsz kommunikálni.

„De mi lesz, hogy ha megint dadogni kezdek?”

Valószínűleg mindig lesznek olyan helyzetek, mikor a dadogás egy kicsit jobban előjön. Ilyenkor is fontos, hogy csak vedd könnyedén, és fuss neki még egyszer. És ha mégis nagyon el vagy keseredve, akkor csak gondolj erre. VI. György is dadogott, mégis egy egész nemzet hangja lett.

Dodogó hírességek


VI. György, brit király: A történelem talán leghíresebb dadogója VI. György, akinek beszédzavara a A király beszéde című film témája. És 4 Oscar lett díjazva! Különc logopédusának segítsége nélkül valószínűleg nem is emelkedhetett volna trónra, mivel súlyos dadogása miatt sokan alkalmatlannak tartották arra, hogy a nép hangja legyen. De mégis történnek még csodák!

Winston Churchill: Churchill dadogása komoly vita tárgya mai napig a történészek körében, mivel nehezebben bizonyítható. A politikus ugyanis olyannyira jól leplezte dadogását, hogy nem maradt fent sok bizonyíték, ami ezt igazolná. Viszont Nan Bernstein Ratner és Vivian Sisskin, a University of Maryland Hallás-és Beszédtudományi Karán azt állítják, hogy oktatási segédanyagként használják Churchill Vasfüggöny beszédét, amiben egyértelmű jelei látszanak a dadogásának.

Marilyn Monroe: Egy ilyen híresség is a dadogók között? Bizony! Akármilyen hihetetlen is. Marilyn Monroe mindig is magabiztosságot sugallt, annak ellenére, hogy erősen dadogott. Sikerült valamelyest megszabadulnia a tünetektől, így a kamerák előtt többnyire összeszedetten, nyugodtan beszélt. De maradt még fenn néhány interjúrészlet, ahol hallható, ahogy megakad, vagy szótagokat ismételget.

Megan Washington: Ausztrália egyik leghíresebb dalszerzője és énekesnője is a dadogók között van. Az egyik TED-talk során a világ elé is tárta beszédzavarát. Elmondta, hogy az éneklés közben, mivel nem dadog, az ehhez kötődő és tapasztalt gördülékenység, a görcsös megakadások hiányának élménye motiválta arra, hogy színpadra álljon, és ezreket nyűgözzön le hangjával nap, mint nap.
Írta: Kalocsai Klára és Sandal-Bárány Tünde Nikoletta
(Az írást csak forrás és szerző(k) megjelöléssel lehet megosztani, változtatás nélkül!)
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: