Zbigniew Dworak lengyel csillagász feltételezése szerint egykor két idegen faj háborúzott a Naprendszer birtoklásáért. Dworak szerint ennek a kozmikus háborúnak a következménye a Szaturnusz gyűrűrendszere is, amely a Szaturnusz egyik felrobbantott holdjának a törmelékéből keletkezett.

A Neptunusz szintén ekkor vesztette el egyik holdját, amely azóta önálló planétaként kering a Nap körül. Ez ma az általunk ismert legtávolabbi bolygó, a Plútó, amelyről más csillagászok is elképzelhetőnek tartják, hogy régebben a Neptunusz holdja volt.

A paleoasztronautika hívei szerint számos ősi mítosz és mese őrzi ennek a hajdanvolt kozmikus háborúnak az emlékét. A következő részletek, amelyek India nemzeti eposzából, a Mahábháratából valók, önmagukért beszélnek.

“Rettenetes csata kezdődött, amelynek során a repülő város magasan az égbe emelkedett, majd nem sokkal később kis híján a földnek ütközött. Egyik oldalról a másikra csapódott, majd rövid időre a tenger alá merült. A harc sokáig tombolt, végül Ardzsuna egy minden eddiginél pusztítóbb erejű lövedéket indított útjára, amelytől az egész város darabokra szakadt, és a földre hullott.

A túlélő aszurák kiemelkedtek a romok közül, és makacsul tovább küzdöttek. Ardzsuna azonban hatalmas szövetségesei segítségével véget vetett a harcnak. Miután valamennyi aszurát elpusztította, Indra és a többi isten hősként ünnepelték Ardzsunát.”

Egy másik részletből megtudhatjuk, hogy az űrháború a tengerek mélyén is folyt. Egyesek szerint a szövegben szereplő víz alatti városok romjait a Vénusz bolygón kellene keresni, amelyet akkor még összefüggő óceánok borítottak. (Dworak szerint a Vénusz óceánjai szintén az űrháború következtében tűntek el.)

“Ardzsuna felszállt az égbe, hogy isteni fegyvereket szerezzen magának, és megtanulja használatukat az égi lényektől. Indra, az istenek ura cserébe azt kérte Ardzsunától, hogy pusztítsa el a nagy hatalmú aszurák teljes haderejét. A démonok 30 milliós serege a tenger mélyén felépített várakban tanyázott. Indra, az istenek ura saját égi hajóját adta oda Ardzsunának, amelyet ügyes kísérője, Matari irányított. Ez a jármű a víz felszíne alatt is tudott haladni.
A kibontakozó kíméletlen csatában az aszurák özönvízszerű esőt támasztottak, de Ardzsuna az isteni fegyverek segítségével minden vizet felszárított. Az aszurák végül vereséget szenvedtek. A csata után Ardzsuna leszállt a legyőzött démonok városaiba. Teljesen elkápráztatta őt a víz latt paloták szépsége és pompája. Ardzsuna megkérte Matalit, hogy mesélje el a városok történetét. Matali elmondta, hogy a városokat az istenek építették saját maguk számára, de a démonok elfoglalták őket.”
(A fenti idézetek természetesen nem a Mahábhárata eredeti szövegéből valók, hanem a mű sűrített változatából. A szövegeket máskülönben egy indiai tudós, Dileep Kumar Kanjilal professzor közli Víz alatti és űrbéli városok az ó-indiai szövegekben című írásában.)
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!


Yliaster Daleth: Elveszett világok
Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: