Inanna,a földönkívüli
Inanna nevét kevesen ismerik, pedig ott van ő minden nőben. Inanna egy sumér királynő volt. A legenda szerint minden hatalmat a nőiességével ért el. Ő volt a Szerelem és a Harc istennője, a Menny és a Föld királynője. Vénusz, Aphrodité és Boldogasszony. Itt felismerhetjük az első összefüggést, ami már ismerős lehet számunkra. A sumér szövegek meglepő részletességgel tájékoztatnak Inanna (Istár) utazásainak előkészületeiről. Pontról pontra leírják, hogyan készül fel az istennő az utazásra a csillagok közé.

Walther Andrae 1903-1914 között Assurban az Istár templom romjai között találta meg azt a szobrot, amely azóta a paleoasztronautika egyik nagy emblematikus példájává vált. A témát kutatók "földönkívüli űrhajós istennő" néven nevezik a szobrot, melyen olyan készülékek láthatóak, amelyek leginkább egy modern pilóta felszerelésre emlékeztetnek. Imdugud, a hatalom megszemélyesítője, az ország védője a suméroknál, akkád neve Anzú, Zú. Oroszlánfejű sasként ábrázolták, mely az Inanna által elültetett halub fán fészkelt.
Más:
Inanna a sumér mitológia egyik legnépszerübb és legérdekesebb alakja. Sumérban nem volt hozzá fogható égi személyiség. Inanna volt az egyetlen istennő, aki maga vezette az égi bárkáját és akár harcolni is tudott vele ha rákényszerült. A mitosz szerint egy földi nő volt, akit nem sikerült a felszinen dolgozó annunakiknak elcsábítaniuk. Inanna ellopta az annunakik szárnyát (repülőgépet) és felrepült vele az égi városba Anu szine elé. A mindenség urának megtetszett a földi lány bátorsága ezért úgy döntött istennövé teszi s igy kapta az Inanna (az ég úrnője) nevet, ami az annunaki között használt cimére utal. Mivel Inanna a Föld szülötte volt visszaszált a felszinre immáron nibirui jogokkal felruházva és elkezdte kiépíteni a maga kis birodalmát. Urukot tette meg kultusza központjává és mindent elkövetett azért, hogy a saját városát minden városállam legnagyobbikává tegye. Ehhez azonban egy "mágikus" eszközre volt szüksége és úgy döntött megszerzi az Eriduban uralkodó Enkitől, a varázslatok urától a nagyhatalmú sorstáblákat (tup simti). Inanna csellel leitatta Enkit és ellopta a táblákat. Az istennő ezután az égi bárkáján sebesen Uruk felé vette az irányt és miután hazaért azonnal felvértezte a városát a sorstáblák védelmező erejével. Ezek a sorstáblák annyira erős hatalmi jelvények voltak, hogy még az örjöngö Enki által Uruk ellen küldött óriási tengeri szörny támadását is visszaverték s igy a varázslatok urának végképp bele kellett törödnie abba, hogy elvesztette a hatalma alapját képező sorstáblákat. A történet azonban itt nem ér véget, éppen ellenkezöleg, még csak most kezdödtek a nagyszabású események, amelyek megváltoztatták az emberiség addigi életmódját. Új találmányok jelentek meg ebben a korban. Olyan tudományos-technikai áttörések történtek váratlan hirtelenséggel, mint a kerék, az irás vagy az ökörfogatos eke megjelenése. Történelmileg és régészetileg is bizonyított tény, hogy a mezopotámiai kultúra ebben az időszakban az Uruki kultúra idején ért a legnagyobb fejlettségre, ekkor volt a legerősebb az Inanna kultusz a térségben. Valóságos templomkörzetek jöttek létre a városban és minden jel arra mutat, hogy valamilyen forradalmi változásnak kellett történnie, hogy a háttérben meghuzódó Uruk egyszeriben lekörözve a nála sokkal fejlettebb Eridut valóságos kultúrális központá nötte ki magát. Ezt a változást csakis mesterségesen idézhették elő méghozzá a sorstáblák segítségével, amelyek lehetővé tették Uruknak, hogy vezető technikai fölényt szerezzen a többi városállammal szemben.
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről!



kilenc.blog
Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: