A növekvő bizonytalanság, zűrzavar és irányvesztettség korszakát éljük, melyben átértékelődnek a dolgok. Már semmi sem úgy funkcionál, ahogy régen. Az élet ebben az izgalmas korban azt követeli tőlünk, hogy gondoljuk újra és tudatosítsuk önmagunkat, hogy (saját magunkon kezdve) aktívan és konstruktívan vegyünk részt a világ átalakulásában. Égető kérdésekre keressük a választ, és jobb tájékozódást, nagyobb biztonságot, több cselekvési képességet remélünk. / Teremtő képzelet: Ha önbizalom, akkor biztonság ~ fényörvény, hírek, spirituális gyakorlatok, spirituális tanítások, spiritualitás, teremtés, teremtő képzelet, tudatos teremtés, vizualizáció, Kurt Tepperwein,

A növekvő bizonytalanság, zűrzavar és irányvesztettség korszakát éljük, melyben átértékelődnek a dolgok. Már semmi sem úgy funkcionál, ahogy régen. Az élet ebben az izgalmas korban azt követeli tőlünk, hogy gondoljuk újra és tudatosítsuk önmagunkat, hogy (saját magunkon kezdve) aktívan és konstruktívan vegyünk részt a világ átalakulásában. Égető kérdésekre keressük a választ, és jobb tájékozódást, nagyobb biztonságot, több cselekvési képességet remélünk. 
Hogyan tehetnénk szert erre az újfajta biztonságra? Alapvető szükségleteink közé tartozik, hogy biztonságban akarunk élni. Sok ember egy életen át küzd az egzisztenciális biztonságáért. Ezen a szinten az élet valóban harcnak tűnik: harc a túlélésért, naponkénti szorongás, beteggé tevő stressz. Ám ez a harc csupán fikció. Valóban élni csak akkor kezdhetünk, ha megszabadulunk attól az illúziótól, hogy a túlélésért folyik a harc.
Az illúzió magva pedig az, hogy a legtöbb ember a kinti világban keresi a biztonságot: a tulajdonban,
a vagyonban és a biztosításokban. Mintha ugyan be lehetne biztosítani az életünket! Tulajdonképpen végtelen spirálisba keveredik: ha a tulajdon növekszik, nő a tolvajlástól, a betöréstől való félelem, tehát kereslet támad a drágább biztonsági rendszerekre. Az efféle, csupán kívülről „megszüntetett" félelem csak még jobban növeli a belső félelmet. Egyre nagyobb a tétje annak, vajon jól bebiztosítottuk-e magunkat. A fatális pedig az a dologban, hogy minél jobban be akarom biztosítani magamat valamilyen belső félelmem ellen, annál inkább vonzom pontosan azt, amitől meg szeretném
védeni magam!  
Mit használnak a legdrágább biztosítások és biztonsági berendezések, ha hiányzik a belső biztonságom. Tulajdonképpen erről van szó. A magabiztosság belülről fakad, a megingathatatlan önbizalomból. Nem a kifelé irányuló EGO-ból, hanem belülről, az „igazi énünkből".
Magabiztosnak lenni annyit jelent, mint az igazi énemből eredően öntudatosan cselekedni: nem hagyni, hogy bábként mozgassanak, kézbe venni önmagam életét. És mindegyikünkben megvan a képesség arra, hogy az életkörülményeinket megteremtsük, hogy a saját életünk teremtőivé váljunk. A bizonytalanok és másoktól vezéreltek tömegétől az a tudat különbözteti meg a valóban magabiztos és öntudatos embert, hogy teremtő módjára önerőből képes minden élethelyzeten úrrá lenni, és bízik önmagában.
Képesek vagyunk rá, hogy életünket a saját elképzeléseink szerint alakítsuk, valóra tudjuk váltani óhajainkat, összhangban tudunk élni önmagunkkal és a környezetünkkel. Aki ellenben kételkedik önmagában, mások véleményétől függ, az mindenbe csak vonakodva fog belekezdeni, és a saját bizonytalanságától meggátolva sokkal ritkábban fog célokat elérni. Nem tudja önmagát megvalósítani, nem tudja kihasználni mindazt a csodálatos adottságot, ami benne van. Pedig minden embernek megvan a lehetősége, hogy önbizalmat és biztonságot nyerjen magának. Ez egyszerűbb, mint gondolnánk. Csupán az önfelfedezés kívánságára, az önmagunkkal szembeni nyitottságra és természetesen időre van szükség hozzá.
Sok út vezet önmagunkhoz, de csak egyetlen kiindulópont létezik: a keresés. Már a Biblia is írja: „Aki keres, az talál." Mi a legnagyobb kincset keressük, amit az élet egyáltalán nyújthat: önmagunkat. Ha megtaláltuk, akkor minden lehetőség adott, hogy boldogan és beteljesedve éljük le az életünket. Megismerjük magunkat, és meg tudunk szabadulni a megszokott viselkedési struktúráktól és beivódott gondolatmenetektől. Más megvilágításban látjuk a személyünket, sok minden újat tudunk magunkon és magunkban felfedezni. Tudatosabban fogjuk fel egész valónkat, ÖNTUDATOSABBAK leszünk, és ez az önismeret biztonságot és bizalmat ébreszt bennünk önmagunk és a képességeink iránt. 
Szívből élünk, abban a bizonyosságban, hogy magunkra hagyatkozhatunk, és ezért nincs semmi, ami letéríthetne bennünket a sikerpályánkról.
A magabiztosság annyi, mint igent mondani önmagunkra. Belső szabadságot jelent, és mélységes bizalmat a saját erőnk és képességeink iránt. Nem akar-e ön is elégedett lenni önmagával, boldogságot érezni, önmagának és másoknak örömet okozni? Ugye szeretne őrült dolgokra vállalkozni - talán világ körüli utat tenni, kipróbálni a sárkányrepülést vagy esetleg érett korban végre kitanulni álmai szakmáját?
Megteheti, ha akarja és ha megteremti önmagában a szükséges előfeltételeket. Az élet sokkal szórakoztatóbb, ha az ember azzal foglalkozik, amivel szeretne, ha nem hagyja, hogy beszűküljön, ha az elképzelései szerint él. Nézze, hogyan emelkedik a madár a levegőbe, hogyan köröz felettünk nyugodt szárnycsapásokkal, messze maga mögött hagyva minden földi terhet. Ön is levetheti a bilincseit, melyek bizonytalanság, habozás, félelem, kétség formájában szorítják a szívét. Lendüljön a
magasba, szemlélje a világot madártávlatból, bízzon önmaga erejében, és keressen mindent önmagában, mert csak ott talál választ a „hogyan tovább" kérdésére.
Először is nyugalomra van szüksége. Ahhoz, hogy magába mélyedjen, hogy megtalálja igazi énjét, meghallja a belső hangot, és megtudja az igazságot. Megtanul majd különbséget tenni a látszat, a lét és a valóság között. Érintkezésbe kerül a szellemi törvényekkel, és azok segítségével szilárd alapra helyezi az életét. Ön a keresés útját járja - önmagát keresi, az önmegismerés lehetőségeit, illetve hogy miképp cselekedhet az „új ember", akinek már birtokában van a TEREMTŐ KÉPZELET csodálatos eszköze.
Csak az tud megérkezni, aki céllal indult el. Határozza meg pontosan a célt, mit akar elérni. Tisztában kell lennie azzal, hogy mit akar, melyik irányba akar elindulni, milyen úton akar járni. Ha hegyet akar megmászni, akkor is eldöntheti, vajon közvetlenül a csúcsra vivő vagy a könnyebb, bár hosszabb utat választja. Hogy egészen a csúcsig akar jutni, vagy megelégszik azzal, elér egy menedékházat valahol a hegy magasabbik eszén. Így van ez mindennel, amit az ember az élettől vár - az út is dönt arról, beteljesül-e az óhaj.
Úgy érzi, hogy boldogabb vagy legalábbis elégedettebb lehetne. Meg akar változtatni valamit. Tehát már megtette az előrelépést - lépkedjen csak örömmel és határozottan tovább. 
Kezébe veszi az életét, ha a saját életének a teremtője lesz. Mit változtat ezzel a pillanatnyi helyzetén?
• Több öröme lesz az életben?
• Akut problémáit meg tudja majd oldani?
• Valódi céljait jobban el tudja érni?
(folyt.köv.)
Közzétette: www.fenyorveny.hu 
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!



Kurt Tepperwein: Teremtő képzelet (önfejlesztési terv)
Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: