• FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2018. július 13., péntek

    A gondolatok ellenőrizetlen hatalma

    A tudatnak sajátosan változó árnyalatai vannak. Ha szomorúak vagyunk, az egész világ szürkének látszik, még akkor is, ha verőfényes napsütés vesz körül bennünket. Ha viszont jókedvűek vagyunk, akkor a legszörnyűbb zivatar sem tud kizökkenteni vidám hangulatunkból. De mitől ingadozik  tudatunk folytonosan a skála pozitív és negatív pólusai között? Önnek például milyen gondolatok futnak át az agyán reggelizés közben? Végiggondol mindent, amit délelőtt el akar intézni? Talán örül egy kicsit egy esti meghívásnak, vagy némi bosszúság tölti el, mert tegnap megkarcolták a kocsiját, és már megint a szervizbe kell mennie? Aztán felvillan egy reménysugár. Talán találkozik a szerelmével, vagy aláír egy rég áhított szerződést. Már biztos, hogy délelőtt jókedve lesz. Egész más a helyzet, ha valamilyen aprólékos feladat vár önre, amely megítélése szerint meghaladhatja a képességeit. Ha ráadásul még egy súlyos mulasztást is be kell vallania a főnökének, az már túl sok a gyomoridegeinek. Otthagyja a második zsemlét, és homlokát ráncolva indul el otthonról. Reggel nyolcig még semmi sem történt. És mégis: tudatát néhány gondolattal már elmozdította valamelyik pólus irányába. Gondolkozzék csak el rajta: gondolataival meghatározta a hangulatát! 
    Most talán ellenkezik: „De hát a tények..." Gondolatait azonban ön ütköztette velük, és saját maga határozta meg magában az elkövetkező események érzelmi értékét, saját maga vázolta fel, hogy mire számíthat a következő órák során. Ezzel máris beállította a tudatalattiját: napja a tudattalan elvárásokhoz fog igazodni. Ha a külvilág személyes kívánságaihoz igazodik, akkor ön elégedett. Ha környezete nem alkalmazkodik elképzeléseihez, akkor rosszkedvű, sőt esetleg olyan mélyen elkedvetlenedhet, hogy ez a hangulat egész életét elhomályosíthatja, és gátlásokat fejleszthet ki. Erőteljes vágy ébredhet önben az agresszióra, amely kiszámíthatatlan cselekedetekre késztetheti, de okozhat betegséget vagy lelki zavarokat is. Természetesen nagyon tágan értelmezhető az a megállapítás, hogy a gondolati beidegződések felelősek a test és a lélek jólétéért vagy balszerencséjéért.
    A pszichoszomatika szakértői a pszichének csak részben tulajdonítanak ilyen nagy jelentőséget, mindamellett már ők is lelki okokra vezetik vissza a betegségek nyolcvan százalékát. 
    De mi is a helyzet a tudattal, ezzel a furcsa valamivel, ami szinte egész életünket meghatározza, és amiről a keleti bölcsek mégis azt mondják, hogy létünknek csak nagyon kis százalékát teszi ki?
    A jogi egyetemisták úgy gondolják, hogy tanulmányaik befejezése után tökéletesen eligazodnak az emberi társadalmi rendszerek szóvirágai között, az asztronauták pedig azt hiszik, hogy ők már előretörtek a természet éppen megismerhető határaiig. A tudomány megnehezítette számunkra, hogy az értelmen kívül a tudat más kiterjedéseit is el tudjuk képzelni. Úgy használjuk az agyunkat, mint valami adatbankot. Minden eseményre magyarázatot, minden problémára megoldást kell találnia. Ön mit tesz, ha úgy érzi, hogy beteg? Elmegy az orvoshoz, hogy segítséget kérjen. Ez olyan magától értetődő, hogy senki egy szót sem vesztegetne rá. A dolog hátterében azonban csak az áll, hogy értelmünkből kiindulva beismerjük: környezetünkben egy-két dolgot el tudunk ugyan intézni, saját testünkön belül azonban csak nagyon keveset. Mi mindannyian egyöntetűen az értelmünkre hagyatkozunk, mint információink és cselekedeteink mozgatóinak egyetlen csomópontjára.
    A tudomány is kizárólag erre az egyedülálló, Isten teremtette komputerre épül, amely egy vad, veszélyekkel teli világban értékessé tette és biztosítja számunkra az életet. De akkor miért van az, hogy az értelem miatt mégis egyremásra tévedésekbe bonyolódunk, és nem látunk bele az élet titkainak jelentős részébe? 
    Azért, mert túl komolyan vesszük és egyeduralkodónak tekintjük az észt. Ezért teheti meg az ego szabadon, hogy ne engedje érzékelnünk, amikor egy betegség közölni akarja velünk, hogy mit csináltunk rosszul. Már nem az érdekel bennünket, hogy milyen erő mozgat, hanem csak az, hogy mit tudunk kezdeni vele. Testünkkel már régen azt a rablógazdálkodást folytatjuk, amelyet most a Földdel, a természeti kincsekkel űzünk. Embertársaink többsége még nem ismerte fel, hogy zavarosan zajló világunkban létkérdéssé válik, megtaláljuk-e az utat tudattalan énünkhöz.
    Közzétette: www.fenyorveny.hu 
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!


    Erhard F. Freitag: Az erő benned van
    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: A gondolatok ellenőrizetlen hatalma Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top