728x90 AdSpace

  • FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2017. július 18., kedd

    Az 1972-es napkitörés hagyatéka és a szíriusziak

    Ami a mai világban történik, egyrészt az a pont, ahol a napéjegyenlőségek előrehaladásával kapcsolatban vagyunk, másrészt annak a ténynek az eredménye, hogy a Krisztus-tudatú háló teljesen kifejlett és tettre kész. De ezek a kozmikus tények maradéktalanul a tudatossági állapotunkat tükrözik vissza; valójában azt is mondhatnánk, hogy ők maguk a tudatossági állapotunk. Bármi is történjen a külső világban, azt mutatja, hogy mi van bennünk egyénileg és kollektív. A folyamat nem „lineáris"; nem úgy történik, mint az okok és okozatok egyszerű lánca. Minden bizonnyal nem mondhatjuk azt, hogy mi okozzuk a napéjegyenlőségek előrehaladását és azt sem, hogy az óriási kozmikus ciklusban elfoglalt pozíciónk egyszerű, egyenes vonalú oka annak a ténynek, miszerint a tudatosság új szintjének felébresztése szélén állunk. Ez ugyanannak az eseménynek a két aspektusa: a Föld tudatosságának átalakulása és a Föld egyéneinek tudatosságában való változás az egy valóság két különböző aspektusa, melyek kölcsönösen és egymásra hatva kapcsolódnak össze. Még az is igaz, hogy időben azon a ponton vagyunk, ahol az egész Földnek lennie kell a negyedik dimenzió eléréséhez, és ahol átkelhetünk a hídon annak érdekében, hogy a tudatosság második szintjéről a harmadikba léphessünk.

    És számos olyan prófécia született - a világ minden tájáról származó törzsi emberektől és a saját kultúránk megajándékozott látnokaitól -, amik megjósolták ezt és látták a nagy spirituális felébredés idejét. Valójában a legtöbb beszámoló alapján a felemelkedésnek már meg kellett volna történnie. A próféciák azt is előre látták, hogy a bolygónk földrajzában hatalmas változások fognak végbemenni, ahogy azt az előrehaladás jelenségéből várni lehet. De a katasztrófák még nem történtek meg. És még mindig itt vagyunk. Akkor most mi folyik itt?
    Nos, vannak bizonyos egyéb események a kozmikus skálán, amik drasztikusan megváltoztatták a dolgokat és olyan helyzetet hoztak létre a Földön, ami tulajdonképpen egyedülálló galaxisunk történelmében. Olyannyira, hogy sem a Melchizedekek, sem a Felemelkedett Mesterek nem tudnak semmi biztosat a történésekkel kapcsolatban! Thoth úgy hitte, hogy lehetséges együtt, egyszerre felemelkednünk és nem kell keresztülmennünk azokon a katasztrofális földi változásokon, amik általában a felemelkedést kísérik.
    A leginkább nem várt esemény 1972. augusztus 7-én ment végbe, amikor egy óriási napkitörés történt. Ha felcsapjuk az akkori újságokat, elolvashatjuk, hogy az asztrofizikusok hatalmas, óránként négy millió kilométeres napszelekről jelentettek. Három napig tartottak, majd további harminc napig két és fél millió kilométeres sebességre apadtak. Valójában a tudósok a ténylegesen történteknek csak egy kis részét értették. Igazából a Nap belső fizikai összetételében megváltozott és kiterjedt a naprendszer felé - egészen a Jupiterig ami elpusztította volna az egész Földet, ha a szíriusziak nem avatkoznak közbe.

    A szíriusziak


    A Szíriusz a naprendszerünkhöz legközelebbi csillag az északi égen. Ez a legfényesebb csillag az égen, az Orion övétől balra, egyenesen lefelé helyezkedik el, amit puszta szemmel a legtöbb éjszakán lehet látni. Jelentős csillagászati jellemzőkkel rendelkezik. Van egy kísérő csillaga, a „Szíriusz B". A két csillag egymás körül kering és ez a kettős csillagú rendszer bensőségesen kapcsolódik a saját naprendszerünkhöz. Valójában a galaxisban együtt utazunk a Szíriusszal.
    De a Szíriusz sokkal fontosabb okból érdekes számunkra, mint puszta csillagászati ritkaság. 
    A naprendszerünk tizedik bolygóját (melyre Zacharia Sitchin a tizenkettedik bolygóként hivatkozik), ami a hagyományos csillagászatban jelenleg nem ismert, Nibirunak hívják. Hosszú, elliptikus a keringési pályája, a többi bolygóval ellentétes irányban halad. Égi útja a Nap mögött vezet és háromezerhatszáz évenként áthalad a Mars és a Jupiter között. Sitchin azt állítja, hogy körülbelül 450 ezer évvel ezelőtt Nibiru és lakosai, a nefilimek olyan problémát tapasztaltak az atmoszférájukban, mely képtelenné tette őket a hő megőrzésére. Mivel keringési pályájának hosszú részei rendkívül messze vannak a Naptól, még normális körülmények között sem tudott hőforrásként szolgálni. A hő a bolygó belsejéből érkezett. A gondot a bolygó által generált hő megtartása okozta. Nibirunak arra volt szüksége, amit ma „üvegházhatásnak" hívunk - az atmoszféráját kellett használnia a hő bent tartására és meg kellett akadályoznia a külső térbe való távozását. Azonban a bolygó elvesztette a hőt valamilyen lyukon keresztül - semmi kétség, hogy valamilyen hasonló lyukról van szó, mint a mi „ózonrétegünk", ami miatt az ökológusok olyan nagyon aggódnak. A nefilimek felfedezték, hogy az atmoszférába került aranypor volt a megoldás problémájukra, a Föld pedig jó aranyforrásnak bizonyult. így tehát idejöttek, hogy bányásszák és ezzel kétszázezer évig életben maradtak.
    Háromezer-hatszáz évig tartó keringésében bármikor, ha a Nibiru elég közel került a Földhöz, óriási mennyiségű aranyat vettek magukhoz és vittek haza, majd helyeztek el atmoszférájukban. De kétszázezer év után azok a nefilimek, akik a Földön munkásként éltek és mindvégig otthonukat szolgálták, belefáradtak a munkába és fellázadtak. A nefilimek úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy szolgáló lényekből álló fajt, akik nem csinálnának mást, mint robotolnának az aranybányászatban. Ez az alárendelt faj lettünk mi!
    Drunvalo szerint Thoth maga hozzátett néhány döntő fontosságú módosítást arra vonatkozóan, hogy az emberi faj pontosan miként lett létrehozva. A nefilimek, mint „Anya"-aspektus szolgált az új faj számára. De feladatuk teljesítéséhez kértek egy kiegészítő „Apa"-aspektust is. Itt kerültek képbe a szíriusziak.
    A szíriusziaknak már volt kapcsolatuk a naprendszerünkkel. Bizonyos értelemben a galaxisban való utunk kísérői voltak. (Egyébként ebből a kapcsolatból származik a delfinekkel való igaz kapcsolatunk. A Szíriusz B-től származó harmadik bolygó többnyire vizes bolygó és a civilizáció nagy részét bálnafélék, a delfinekhez hasonló bálnaszerű lények teszik ki. A delfinek igazából napi szinten utaznak interdimenzionálisan innen oda és onnan ide.)
    Ezzel a földi kapcsolattal a szíriusziak lettek az Apa aspektusunk. Thoth azt mondja, hogy egy harminckét fős család érkezett a Szíriusz B-ről és ment az Amenti csarnokaiba. Az Amenti csarnokai egy misztikus, méh-szerű dimenzionális tér, mely több mint öt és fél millió évvel ezelőtt jött létre, ma pedig ezerötszáz kilométerre a Földön belül található. A szíriusziak érkezése előtt hét nefilim eldobta testét, hét tudatossági kört formált és a Szakrális Geometriából már jól ismert Élet magja formáját vették fel, így egy petét alkottak, mely által különleges láng lobbant fel: hideg, kékesfehér, lángformájú, de forróság nélküli, százhúsz centi magas fény. A lángot elhelyezték az Amenti csarnokaiba, és mikor a szíriusziak megérkeztek, egyesültek a lánggal. A terhesség időtartama kétezer évig tartott. Tehát, kétezer évvel később kezdtünk előjönni. Ez körülbelül kétszázezer éve történt.
    Mivel Apa-aspektusként funkcionáltak, a szíriusziak atyai gondoskodással törődtek jólétünkkel, emiatt avatkoztak közbe 1972-ben, mikor a napkitörés fenyegetett minket.
    A szíriusziak a létezés hierarchiájának magasabb központjának teljes engedélyével avatkoztak közbe. Muszáj megértenünk, hogy amennyiben nem tették volna, akkor minden és mindenki - a bolygó utolsó bogaráig - kitörlődött volna a föld színéről. Nincs olyan háromdimenziós bolygó, mely túlélné, ha a Nap belsejébe kerülne. De egy negyedik dimenziós egyáltalán nem gondként élné meg. A negyedik dimenzió magasabb felhangjain lévő bolygó lakosai egyszerűen képesek lennének ráhangolódni a napkitörés okozta fizikai változásokra, alkalmazkodnának hozzájuk és zavar nélkül léteznének tovább.
    De mi még mindig a harmadik dimenzióban vagyunk és teljes mértékben kihaltunk volna. És úgy tűnik, hogy a Föld valamilyen, még feltáratlan szerepet játszik a létezés hierarchiájában, így a magasabb galaktikus szintek engedelyt adtak a szíriusziaknak a megmentésünkre. Egy holografikus védelmi mezőt húztak körénk, ezzel úgy tunt, mintha egy párhuzamos univerzumba léptünk volna, melyben látszólag egyetlen dolog történt csupán, amit a mi csillagászaink is rögzítettek, azaz a mérhetetlen erősségű, de következmények nélküli napszelek.
    Közzétette: www.fenyorveny.hu 
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!




    Bob Frissell: Pólusváltás 3.
    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: Az 1972-es napkitörés hagyatéka és a szíriusziak Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top