728x90 AdSpace

  • FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2017. május 20., szombat

    Sitchin és a Sumérok

    Zecharia Sitchin munkáiról számolok be. Aki még nem olvasta könyveit: A 12. bolygó, Az elveszett birodalmak és a Genezis újraértelmezése - a legjobban ajánlott könyvei.
    Igen sok, a keresztény Bibliában megemlített városról ír, mint például Babilon, Akkád és Eres, amelyeket hosszú ideig csak legendának tartottak, mert senki sem tudta bizonyítani létezésüket. A leghalványabb jel sem utalt meglétükre. Majd végül ráleltek egy város romjain, mely elvezetett egy másikhoz, az pedig egy következőhöz. Végül minden várost megtaláltak, amelyekről a Biblia sorai beszámolnak.

    Ezen ősi városok mindegyikét az utóbbi 120 évben, vagy valahogy e körül fedezték fel, s a legtöbbjükre mostanság leltek rá. Amint leástak e városok rétegei alá, henger alakú agyagtáblák ezreit hozták a felszínre, amelyek Sumér és a Föld történetét őrizték nagy részletességgel, százezer évekre visszamenőleg. írott nyelvezetüket ékírásnak nevezzük. Nemcsak Sitchin magyarázatát ismertetem, sok más tudós képes behatolni az ékírás rejtelmeibe, s e művek fordításai teljesen megváltoztatják a világról alkotott elképzeléseinket, a nézeteinket arról, amit igaznak hiszünk - pontosan úgy, ahogy John Anthony West szfinx-szel kapcsolatos műve hat a modern gondolkodásra az emberiség történetét illetően.
    A sumer feljegyzések a legősibb írásos forrásnak számítanak bolygónkon, mintegy 5800 évesek, azonban olyan eseményekről számolnak be, melyek év billiókkal ezelőtt történtek, s nagy részletességgel tárgyalják a 450.000 után bekövetkezett fordulatokat. Akár a tudomány, akár Thoth ismereteit vesszük tekintetbe, fajunk megközelítőleg 200.000 éves. Sitchin szerint ennél idősebbek vagyunk, talán 300.000 évesek; a feljegyzések és Thoth azonban mást mondanak, ahogy a Melkizedek hagyomány is. Kevéssel több, mint 200.000 éve lakjuk ezt a bolygót, azonban már előttünk is léteztek civilizációk a Földön - hosszú idővel a jelen korszak és a Nefilimek megjelenése előtt -, melyek jóval fejlettebbek voltak mint a Nefilimek vagy bármi más, azóta kibontakozott civilizáció. Ezen ősi, fejlett kultúrák nyom nélkül távoztak. 
    Ez bolygónk múltjához tartozik, és valamiképpen része annak hogy kik vagyunk. Szabad hozzáférésünk van minden erre vonatkozó adathoz. Mindannyian rendelkezünk egy olyan alkotóelemmel, amelyben minden történetünkre vonatkozó információ fellelhető. Könnyen hozzáférhető, ám legtöbbünk még csak nem is tud létezéséről.
    Rendszerint nagyobb hitelt adunk egy adott történelmi esemény legrégebbi forrásának, mivel időben sokkal közelebb esik a történés időpontjához, mint egy olyan írnok feljegyzéseinek, aki sokkal hosszabb idő távlatából szemlélte az eseményeket. A sumér ékiratos táblák a legősibb írásos emlékeink, leszámítva talán a geometrikus formák nyelvezetét, mely megelőzte az egyiptomi hieroglifák megjelenését. Az ősi sumérek olyan történetet mesélnek el nekünk, melyet meglehetősen nehéz elfogadnunk, mivel meg vagyunk győződve arról, hogy amit a múltról tudunk, az valóban helytálló. A történet több síkon oly nyugtalanító, hogy a tudósoknak igen nagy nehézségeket okoz valóságának elfogadása, noha tisztában vannak vele, hogy e táblák minden bizonnyal az igazságról számolnak be. A legősibb forrásról van szó! Ha nem lenne annyira megdöbbentő, mondanivalóját szóról szóra elfogadtuk volna, pusztán azért, mert ilyen ősi forrásból származik.
    Ellenben, ha a sumérek őrültek voltak, s meséket költöttek minden valódi tudás háttere nélkül, hogyan magyarázzuk azt, hogy olyan tényeknek voltak birtokában a természetről, melyekről történelemszemléletünk mai állása szerint lehetetlen lett volna tudniuk? Például nem csak a dogonok tudtak a külső bolygókról, hanem a sumérek is - méghozzá civilizációjuk kezdeteitől fogva! A körülbelül Kr. e. 3800-ig visszanyúló sumer kultúra, a világ legősibb ismert kultúrája, pontosan tudta, hogyan fest naprendszerünk, ha kívülről közelítünk felé. Minden külső bolygót ismertek, kívülről befelé haladva számolták őket, mintha kívülről haladnánk a naprendszer belseje felé. Ahogyan a dogonok barlangjuk falain szemléltették, a sumérek is leírták a különböző bolygók relatív méretét és az íráson keresztül részletesen bemutatták őket, mintha az űrben haladnánk el mellettük - lefestették külsejüket, a rajtuk található vizeket, a felhők színét. Az egész részletekbe menő beszámolót Kr. e. 3800-ban készítették! Ez tény. Hogyan lehetséges mindez? Netán elképzelhető, hogy a kezdeteinkre vonatkozó valóság ismeretlen a számunkra?
    Mielőtt a NASA műholdat küldött volna a külső bolygókon túlra, Sitchin egy sumér leírást juttatott el hozzájuk, mely mindegyik külső bolygóról olyan képet festett, amilyennek azok az űrből nézve látszanak. Amikor a műhold egymás után elhaladt mellettük, úgy találták, Így a sumérek pontos leírást adtak az égitestekről. Egy másik példa: tudomásuk volt a napéjegyenlőség precessziójáról, már kultúrájuk létezésének legkorábbi szakaszában. Tudták, hogy a Föld tengelye a nap körüli keringésének síkjához képest 23 fokos szögben hajlik el, s tudták azt is, hogy a Föld forgástengelye maga is elmozdul és mintegy 25.920 év alatt egy egész kört ír le. Nos, igazán nehéz ezt egy egyszerű történésznek, különösen egy tudományos típusúnak megérteni, aki tudja, hogy az éjszakai égbolt 2160 évig tartó folyamatos megfigyelése szükséges ahhoz, hogy egyáltalán meg lehessen állapítani, hogy a Föld tengelye elhajlik. E tény felismeréséhez legkevesebb 2160 év szükségeltetik, ennek ellenére a sumérek már civilizációjuk hajnalán tudatában voltak az elhajlásnak.
    Honnan tudhattak róla? A sumér ékiratos táblákból oly sok rendkívüli tanúbizonyság kerül a napvilágra, hogy az új információkat a köztudat csak igen lassan képes magába szívni. Ahogyan az iskolában tanultam és felfogtam, Mózes Kr. e. 1250 körül írta a Genezist, amely ma már mintegy 3250 éves. Mindenütt ezt olvastam. A sumér táblák azonban Mózes előtt 2000 évvel íródtak, s lényegében szinte szóról szóra ugyanarról számolnak be, mint a Biblia első fejezete. Az agyagtáblák még Adám és Éva, valamint minden fiú- és lánygyermekük nevét is tartalmazzák, s közlik a Genezisben elbeszélt események teljes sorát. A történetet már rég írásba foglalták, mielőtt Mózes részesülhetett volna a kinyilatkoztatásban. Ez azt bizonyítja, hogy nem Mózes volt a Genezis szerzője. Ezt kétségkívül nehéz lesz a keresztény közösségnek elfogadni, ennek ellenére ez az igazság. Megértem, hogy miért vesz oly sok időt igénybe, míg ez az ismeret gyökeret ver modern kultúránkban, mivel nagymértékben eltér a Föld eddig elfogadott történetétől, s ez a Mózessel kapcsolatos jelentéktelen/jelentős igazság csupán egy kis részét képezi a teljes valóságnak.
    Közzétette: www.fenyorveny.hu 
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!


    Drunvalo Melchizedek: Az élet virágának ősi titkai

    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: Sitchin és a Sumérok Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top