728x90 AdSpace

  • FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2016. szeptember 12., hétfő

    Szimbólumok/Növényszimbolika: Tulipán

    Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.
    A tulipán a természet megújhodását jelképezi, ezért tavasszal külön ünnepe volt. A múlékony, de szenvedélyes szerelmet is jelképezte. Perzsiában a tökéletes szerelem szimbóluma. Az oszmán-török uralkodóház emblémája. Hollandia jelképe.

    A kereszténységben szimbolikája megegyezik a lilioméval (tisztaság, szüzesség). Kehely alakja miatt sokszor azonosítják a Krisztus vérét felfogó kehellyel.
    A piros vagy vörös tulipán az érzéki örömökre emlékeztet.
    Gyakran a természetesség, játékosság szimbóluma.
    A tulipántok hazánkba kerülésének mikéntjére több változat is olvasható. Annyi biztos, hogy a Kárpát-medencében négy tulipán faj őshonos. Több fajtája a XVI. században került Magyarországra Batthyány Boldizsár kertjébe, és száz év múlva a magyar mindennapok kedvelt virága lett. Vannak, akik szerint a XVII. században jelent meg hazánkban, mások megítélése alapján viszont itt volt már a XV. században is. Mindenesetre a magyar népművészetben gyakori díszítőelem. A stilizált tulipán vulva-motívum. A két külső íve a combnak felel meg, a közepén a szirom maga a vulva, az "élet kapuja". Kapufélfákon is erre utal, mivel a hiedelmek szerint a nemi szervek és termékenység-jelek megvédenek a gonosztól.
    A XIX. század végén az úgynevezett Tulipán mozgalom a magyar ipar védelmét tűzte ki célul, pártolói jelvényt viseltek.
    A francia virágnyelvben a szerelem megvallásának, a lángoló szerelemnek a jele, de a sárga tulipán a reménytelen szerelem virága.
    Tavasszal nyílik a szerelem virága, a tulipán. Szív formája miatt ma a szenvedély, a lángoló szerelem kifejezésének jelképe, ám ha kissé visszatekintünk a múltba, megtudhatjuk, miféle titkokat rejtenek a szépséges sziromlevelek.
    Általában annyit mindenki tud a tulipánról, hogy hagymáját nem a hollandoktól örököltük, hanem őseink Ázsiából hozták magukkal és különös jelentés tartalommal bír. A turáni népek több ezer esztendeje ábrázolják a tulipánt bronzból öntött szíjvégeiken és egyéb díszítményeiken is.

    Hoppál Mihály szerint ősi női jelkép:
    "Az ősi sziklarajzok, mezopotámiai széttárt lábú nőalakok stilizálódtak hosszú évszázadok alatt virággá. A tulipán belsejében lévő szirom a női nemi szerv ábrázolása. Tulipánábrázolással mindenhol találkozhatunk: bútorokon, munkaeszközökön, sulykolókon, edényeken, háztartási eszközökön, fejfákon, ruhákon. Jelentése mindenhol azonos. A tulipán különböző módosulatai a nőt kislány korától az élet minden pillanatában ábrázolni képes a betegségig, az öregségig, a halálig. A tulipán nagyon gyakran a szívvel együtt van ábrázolva."

    A legkorábbi ismert tulipán-ábrázolás a Kr. előtti VII. századból való egy dél-kaukázusi szkíta leletből Ziwiyeből.




    A világ győzedelmes királynője, az örök nő



    A tulipán a nőiesség kifejezője. A virág tölcséres kelyhe az élet nedvét tartalmazza, és ezáltal gyakran az anyaméhre utal. Közép-Ázsiában a múlékony, de szenvedélyes szerelmet jelképezi.

    A magyar díszítőművészet az évezredek során valóságos képírássá fejlődött. Minden motívum jelentéstartalommal bír, olykor többszörös jelentéstartalommal is. A növényi díszítőelemek között is kiemelkedő helyet foglal el a tulipán. Formája több ezer éve ismert a sztyeppei népek díszítőművészetében. A tulipán a magyar ornamentika legkedveltebb virága. Önmagában is egy kompozíció lehet, és mindig a nő jelölője! Több száz formáját ismerjük, kifejezheti a nő társadalmi helyzetét, családi állapotát, életkorát, élethelyzetét. A ma született leány-gyermektől a haldokló öreg néniig minden életkornak megvan a maga tulipánformája! Az itt látható „Örök nő” c. kompozíció kilenc tulipánja ezt az életfolyamatot jeleníti meg. Teszi mindezt igazán hitelesen, hiszen a tulipánformák a székelyföldi „vén” Sütő Béla (korondi fazekasdinasztia jeles képviselője) virágaiból kerültek kiválasztásra. Az alábbi sorrend a kompozíció bal felső sarkából a jobb alsóig követi a motívumokat.
     



    A tulipán mint az ősvallás elolvasható emléke



    A tulipán, mint az ősi női jelkép kifejezése, önmagában azonban igen felszínes magyarázatot feltételez. Értelmezéséhez ismernünk kell ősi vallásunkat, írásunk jelentését, vagyis mindazt, ami napjainkban történelemkönyvekből egyelőre nehezen fellelhető.

    Varga Géza írástörténész szerint a tulipán középső sziromlevele például gyakran azonos a székely írás “us” (ős) jelével. Ez a jel a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor (kerecseny ünnep) a Nap kél. A jelet csak másodlagosan használják a női nemi szerv ábrázolására. Ami eredetileg az ősanya vulváját jelölte, az ősvallás időszakában nem a vulva, hanem a benne újjászülető Nap volt. Ez a csillagászati esemény hozta létre a Tejút hasadékának rendkívüli jelentőségét és a sok tulipán ábrázolást.

    A tulipán két szélső sziromlevele meg a székely írás “nt/tn” (Ten) jelével azonos, a két jel együttesen az Isten (ős Ten) szót adja, újfent igazolva ezáltal azt a Berze Nagy János által is felismert tényt, hogy a magyar nép az égigérő fát (azaz a Tejutat) az Istennel azonosítja.

    Ha a tulipán egyszerűen csak női szimbólum lenne, ábrázolásával nem találkozhatnánk szakrális helyeken és tárgyakon. Márpedig tulipán motívumok ősi magyar régészeti leleteken lépten-nyomon előfordulnak, a Szent Korona Szent Tamás képének zománcos lemezétől kezdve, Atilla kardjaként ismert szablyán keresztül, a nagyszentmiklósi aranykincseken át számos ereklyén. Ki ne ismerné például az énlakai unitárius templom, vagy a csengersimai templom kazettás mennyezetét, amelyek ellenálltak az erőszakos felújításoknak és ma is hűen őrzik ősi vallásunk üzenetét?

    Az énlakai unitárius templom mennyezet kazettájának üzenete - Valószínűleg sokan “tudják”, hogy a tulipánt a hollandok terjesztették el Európában és nevét a török turbánról kapta egy félreértés folytán. A hollandus ugyanis a turbánba tűzött virág neve után érdeklődött, ám a török a turbánra értvén ennek nevét mondta. Szép mese, de őseink legkevesebb négyezer éve ismerik a tulipánt olyannyira, hogy ezt a virágot használták a T hang jelölésére. A szó magyar eredeztetése még azt is megmagyarázza, hogy miért.
    Az énlakai unitárius templom mennyezet kazettájának üzenete – Valószínűleg sokan “tudják”, hogy a tulipánt a hollandok terjesztették el Európában és nevét a török turbánról kapta egy félreértés folytán. A hollandus ugyanis a turbánba tűzött virág neve után érdeklődött, ám a török a turbánra értvén ennek nevét mondta. Szép mese, de őseink legkevesebb négyezer éve ismerik a tulipánt olyannyira, hogy ezt a virágot használták a T hang jelölésére. A szó magyar eredeztetése még azt is megmagyarázza, hogy miért. Bővebben :itt olvashatnak az értelmezésről.
    A tulipán valóban legősibb motívumaink közé tartozik. Jelentése és a mai kornak megőrzött üzenete azonban jóval többet rejt, mint a napjainkban női nemi szervnek titulált jelkép. Magában hordozza a Nap, a fény, az erő és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást.

    Tulipán a magyar népművészetben


    Népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk.
    Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk.
    Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek.
    “A hímzésmintáink… A mentális egészségünket védik.
    A rezgéseik nyitva hagyják úgymond a kiskaput az agyban, amin át a fény a tudatunkba áramolhat.
    A kézzel készült hímzés ereje jóval erősebb egy fotó erejénél, mert benne van az alkotó energiája.
    Erre mondták elődeink, hogy BELETETTÉK A SZÍVÜKET ÉS A LELKÜKET.


    A tulipán ősi magyar népművészeti jelkép, Lükő Gábor etnográfus és mások (például Varga Géza írástörténész) szerint a legősibb magyar virágmotívum (az olyan kelyhes virágokkal együtt, mint a liliom).Lükő szokott ironikus stílusában így ír róla:

    „Népművészetünk legősibb virágmotívuma a tulipán. Az etnográfusok sokat huzakodtak rajta, keletről származik-e vagy nyugatról? A tulipán virágról kiderítették, hogy nyugati kertészek ismertették meg velünk a XVIII. században, népművészetünk tulipán motívumáról meg bebizonyították, hogy nem is tulipán, hanem legtöbbnyire rózsabimbó a neve a szűrszabók ajkán. De nevezik sok minden egyébnek, sőt mi több, még tulipánnak is. […] A régészeti leletek tanúsága szerint a török népek már vagy másfélezer esztendeje alkalmazzák bronzból öntött szíjvégeiken és bizonyára egyéb díszítményeiken is.”


    A tulipán mint keleti örökség


    Lükő szerint (és számtalan más netes forrás szerint, bár nem mindegyik tűnik komolynak) elképzelhető, hogy a kelyhes virágmotívumokat, így a tulipánt is, Ázsiából hoztuk magunkkal, tehát keleti örökség.

    A legkorábbi ismert tulipán-ábrázolás a Kr. előtti VII. századból való egy dél-kaukázusi szkíta leletből Ziwiyeből. Aranyból készült pecsétnyomón öt vastagodó hasban végződő tulipán van.
    A tulipán motívum egyesek szerint megtalálható egyes hun leleteken. A honfoglalás korából származó karosi szablyájának egyesek szerint palmettákat formázó veretes díszei közt Kiszely István tulipánt is felismerni vél;
    A levédiai Csertomlikben talált kardmarkolat is tulipánsorral van díszítve.
    Lükő szerint
    a kirgizek hímzéseinek és faragásainak ma is legkedveltebb motívuma a kehely alakú virág (tulipán ill. liliom), a régi törökség és a középkori magyarság szíjvégein rendszerint egy hullámzó inda két oldalán, a hullámvölgyekben jelenik meg. Az udvarhelyi fedeles kapuknak is ez az egyik legkedveltebb motívuma, és megjelenik más faragásokon és hímzéseken is.
    Megjelenik a kehely alakú virágmotívum a kirgizek és jakutok nyeregtakaróin is.
    Régi keleti örökségünknek tarthatjuk bizonyos indás hímzőmintáinkat, amelyeken szintén tulipán vagy liliom szerepel, hasonló előfordul a jakutoknál, kirgizeknél és a kazáni tatároknál.


    A tulipán megjelenése a magyar népmesékben


    Az aranytulipán – Benedek Elek: Magyar mese-és mondavilág III. (A tűzmadár) (87. old.) Móra Ferenc Könyvkiadó, 1989.
    Rózsafiú és Tulipánleány – Kovács Ágnes (szerk): Rózsafiú és Tulipánleány - Kalotaszegi népmesék I-II. (55. old.) Akadémiai Kiadó, 1987.
    Tulipánná változtatott vőlegény – Kovács Ágnes (szerk): Este, Éjfél, Hajnal - Baranyai népmesék (85. old.) Akadémiai Kiadó, 1987.
    A Tulipán-kert – Bihari Klára: A fekete tündér lánya (5. old.) Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1983.
    A tulipán – Gárdonyi Géza: Gyémántországban (71. old.) Holló és Társa Könyvkiadó, 2005.

    Tulipán motívumok magyar régészeti emlékeken


    A Magyar Szent Korona Szent Tamás képének zománcos lemezén és a felső "Pantokrátor" két oldalán indavégi tulipánok fordulnak elő.
    A IX. századra keltezhető az Attila-kardjaként ismert szablyán, - amely Álmosé vagy Árpádé lehetett - indavégi tulipánok láthatók. Mivel az Árpád-család Attila ivadékának tartotta magát, így e kardot is Attila kardjának tartották. Azzal a díszkardal lehet azonos, melyet I. András felesége, Anasztázia a király halála után, 1063 táján Nordheimi Ottó bajor hercegnek ajándékozott, mivel hatékonyan segítette fiát, Salamont a magyar trón megszerzésében. Más vélekedések szerint a kard díszítésében nem tulipánok, hanem a honfoglaló magyarság díszítőművészetére sokkal inkább jellemző palmetták találhatóak;
    A IX. századira keltezett nagyszentmiklósi kincslelet 2. számú korsóját indavégi lándzsás tulipánokkal díszítették.
    Találunk tulipánt honfoglaló magyar szablya markolatán, szíjvégeken és ruhadíszeken. Ezek az ábrázolások a történettudomány elfogadott álláspontja szerint palmetták.
    X., sőt a IX. századba nyúlhat vissza Ajtony címere, amelyen a hátsó lábain álló oroszlán mellső lábai közt piros tulipánt tart.
    Tulipán látható a szolnok-strázsahalmi, a Tarcal 4. sírból előkerült, Galgócon (Nyitra megye) talált, Bezerédről (Szabolcs megye) származó tarsolylemezeken. A díszítés itt sem tulipán, hanem a honfoglaló magyarság művészetére jellemzőbb palmetta.
    A XII. századi esztergomi királyi kápolna ("ítélkezőterem") oroszlános freskóján hármasosztatú indavégi tulipánok vannak az 1190-es évekből.,
    A Képes krónikában és III. Béla király címerében egyes vélemények szerint piros mezőben kék tulipánok figyelhetők meg. Mások szerint viszont ezek a díszítőelemek stilizált liliomok.
    Kun László, IV. Béla és, II. Endre pénzein, valamint Károly Róbert és Nagy Lajos pénzein az Anjou-liliom szirmai között egyes vélekedések szerint tulipánok vehetők ki. Ebben az esetben sem tulipánról, hanem liliomról van szó.
    Mátyás király és Beatrix címeres tányérján, majolikapoharán és kelyhén tulipános a szegély.
    Az 1490 előtti Festetich-kódexen a Kinizsi-címerrel indák közötti madár és számos háromosztatú tulipán látható.
    A Jordánszky-kódex 40. lapja
    Az ádamos-i templom (1526) mennyezetkazettáin szerepel sok tulipán.
    Az 1515-ből származó Jordánszky-kódex címlapján és Mátyás király bibliájának bőrkötése borítójának mind a négy sarkában van tulipán.
    A Késmárki Szent Kereszt tiszteletére szentelt gótikus plébániatemploma 1444 és 1486 között épült. Harangtornya 1591-ben épült, sgraffito díszítéses homlokzatán jól kivehetők a tulipán motívumok.
    Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György Erdélyi fejedelem által az 1600-as évek elején építtetett eperjesi „Rákóczi-ház” „lengyel végződésű, pártás, sgraffito díszítéses homlokzatán jól kivehetők a tulipán motívumok.
    Brandenburgi Katalin 1626-1629 között készült díszruhája, melynek alsó, szoknya részén, körben, 8 sorban tulipán díszítés látható, valamint a felső részén a mellfűzős rész két oldalán szintén.
    Csarodán a XIII. század második felében épült a késő román stílusú templom. A templombelsőben XIII-XIV-XVII. századi freskó maradványok láthatók. Nemcsak a templombelsőben, hanem a külső homlokzaton is megőrződtek részletek az 1642-ben készült népies falfestésből, mely tulipán motívumokat is tartalmaz.
    Az énlakai unitárius templom kazettás mennyezetéről rovásírásos felirata (1668)
    A XVII. századból - 1692-ből - Miskolcról tulipános tál.
    1694-ből Bethlen Kata úrasztali terítőjén tulipán van a fogarasi református templomban.
    Csengersimai (Szabolcs-Szatmár megye) mennyezetkazetták a Kazettás mennyezetek című művészeti kiállítási füzetből.
    Református templom, Csengersima A román stílusú templom a XIII. században épült, a XV. században bővítették, 1717-ben a tatárok újra felégették a települést templomával együtt, amit 1729-34 között Tunyogi Korda Mihálynak, a falu új református birtokosának és feleségének a segítségével építettek újjá... 1755-ben újrazsindelyezték, majd 1761-ben kazettás famennyezetet kapott a templom, s feltételezhetően ekkor készült a kis tornyocska és a nyugati bejárat feletti tető. A kazettás mennyezet figurális ábrázolásai között találhatók égitestek: Hold, Nap; a nagyon gazdag növényi ábrázolások (tulipán) mellett állatmotívumok: pelikán, kétfejű sas, sárkány, kerub. Külön kiemelendő a pünkösdre utaló szél megjelenítése vagy Noé bárkája. Fából készült kis előcsarnoka 1761-es évszámot mutat, s belső deszkamennyezete is ebben az évben készült. Az 56 népies barokk stílusban festett fatábla (a mennyezetet korábban több tábla borította) a legérdekesebb és a legjellegzetesebb a megye ilyen emlékei közül. A festett fakarzat és szószék a mennyezet kazettákkal egy időben készült, míg a szép, áttört díszítésű szószékkorona későbbi, 1799-es munka. A templom külsején kevés változtatást végeztek: román kori résablakai közül többet kinagyítottak. A nyugati oldalon, a kontyolt tetőzet felett gúlasisakos huszártorony áll, amely barokk kori, és feltehetően a középkort idézi.
    Csetfalva református templom híres festett fakazettás mennyezete 1753-ban készült el. - A Reformáció előtt a katolikusoké volt. A templomot később átépítették. - Készítője Asztalos Ládor Ferenc volt, ő készítette el a Tákosi templom festett mennyezetét is. S a díszítő elemek között kiemelt szerepet kapott a tulipán.
    A Tákosi református templom a ”mezítlábas Notre Dame” és a mellette álló harangtorony a település büszkesége. A festett 58 fakazettából álló mennyezete, berendezése, szószéke, karzata adja a templom igazi értékét, s hírét kelti, messze földön is. Lándor Ferenc erdélyi asztalosmester remekműve, 1766. július 30-án készült el. A mennyezet kazettái között nincs két egyforma. A vázákból virágok nőnek ki, amiket indák, szfvek, tulipánok, levélkék, futó "S" motívumok vesznek körül. Fő jellemzőjük, hogy tengelyesen szimmetrikusak. Lukács János ácsmester 1767-ben megépíti a nagyon szép, tizenhat méter magas fatornyot, amely szoknyával, galériával és vízcsendesítővel ellátott torony volt. Galéria részén fordított fűrészelt tulipán motívumok vonultak végig.
    Közzétette: www.fenyorveny.hu
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!



    wikipedia
    szentkoronaradio.com
    magyarno
    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: Szimbólumok/Növényszimbolika: Tulipán Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top