A korall az öt szent kő egyike a tibeti és az indiai kultúrában: az életerő szimbóluma.

A vörös korallok melegítően hatnak, élénkítőek a vérkeringésre és ezáltal az egész testre.  
Az elnevezés a görög „korallion” szóból származik, jelentése nem ismert. A korallok trópusi tengerekben élő, kolóniát alkotó virágállatok. A fehér és piros korallok szénsavas mészkőből, a fekete és a kék változatok viszont szerves szaruanyagból állnak. Eredetileg tompa fényű, de fényezés után minden korallnak üvegfénye lesz. Érzékeny a hevítésre, a savakra és a viselés során kifakul.
A korall ősidők óta erős védőkő. A vörös korall például az anyaságot szimbolizálja. Eleink úgy tartották, hogy minden várandós kismamának hordania kell egy vörös korall nyakláncot. Biztosítja a gyermek egészséges fejlődését az anyaméhben, és a szeretet meleg rezgése egész életében megmarad.
A vörös korall hatásos vérszegénység, vérkeringési zavarok, meddőség, rendszertelen menstruáció és veszélyeztetett terhesség ellen. Növeli a szexuális vágyat és megkönnyíti a szülést. 

Színe:
Ragyogó skarlátvörös, rózsaszín, fekete vagy fehér. Könnyű megmunkálása és feldolgozása már évezredekkel ezelőtt felkeltette az érdeklődést iránta.

Lelőhelyek:
A korallhalászat klasszikus területe a Földközi-tenger, különösen az itáliai, szicíliai, algériai partvidék. Jelentős előfordulások vannak az Indiai- és a Csendes-óceánban is.

Gyógyhatások:
Aggodalom, kiegyensúlyozottság, lelki érzékenység, lidércálmok, anyagcsere, aranyér, bélelzáródás, csecsemőmirigy, csigolyák, emésztés, gyengeség, hashajtó, koleszterin, láz, leukémia, máj, menzesz, nyirok, nyálkahártya, öregkori gyengeség, sárgaság, súlyproblémák, szenilitás, termékenység, tüdő, vérerek, vérkeringés szabályozás, vérsejtek – fehér, vitalitás 

Keletkezés:
A korallok létüket polipállatként kezdik és több száz évig is nőhetnek míg atollá, zátonnyá alakulnak. Sekély, melegebb vizekben - de  kb. 2000 m-es mélységig is képesek megélni.
Lelőhelyek: 
Japán vizei, Csendes-óceán, Földközi-tenger, Hawaii, Malaysia, Tasmania, Queensland vizei stb.

Színei:
Drágakőként használt korallok között a legismertebb és legkeresettebb a vörös korall, ám nagyon kedvelt a rózsaszín, narancs, fehér, kék és fekete és a nagyon ritka aranykorall is.

Felhasználási terület:
Szinte minden készül ma is belőle: gyöngyök, foglalható kaboson kövek, ágas nyers formáiban is felhasználják, valamint faragják, és korall kámeával is találkozhatunk az ékszeriparban.

Ezoteria:
A korallt kisgyerekeknél láz (betegség) jelzőjeként használták, illetve védelmezőként, még mostanában is gyakran ajándékoznak kisgyereknek korall karkötőt e céllal.
A védikus asztrológiában a Marshoz társítják.

Kezelés:
Színezéssel fokozzák a kevésbé intenzív színűeket, a redőkben felgyülemlett festékanyag árulkodik  a kezelésről Karbantartása: nagyon érzékeny savra, hőre, valamint jó ha óvjuk keményebb tárgyakkal való rendszeres érintkezéstől, mechanikai sokktól.

Utánzatok: 
Gilson utánzat, üveg, festett ásvány, csont, műanyag, műgyanta, porcelán stb.
A korallok között nem csak a színben való különbséget kell figyelembe vennünk. A vörös-korall (corallium rubrum) kémiai összetételét tekintve nagyon hasonlít a korábbi cikkünkből már jól ismert gyöngyhöz. Szénsavas mészkőről van szó (kalciumkarbonát) leginkább, míg a fekete korall esetében tulajdonképpen szaruszerű anyaggal (conchiolin) van dolgunk. A korallok érzékenyek hőre, savakra. Színe viselés során kifakulhat. Polírozva üvegfényű. 
A drágakőként használt korall csontos vázmaradvány. Embernél ez a váz (csont) a test belsejében van - a korallok esetében viszont külső vázat jelent. Ágas faformájú, és mintázata is fára emlékeztet. Gyakran ez a mintázat árulja el az utánzatot. Többi - szervetlen drágaköveink mellett a korall a Mohs-skálán mért 3,5-ös keménységével inkább puhának számít, ez a jól faraghatóságához is hozzájárul.

Csillagjegy: Bak, Halak, Mérleg, Rák és Vízöntő

Egyéb: 
A 2008-as év a korall nemzetközi éve volt - így szándékoztak fölhívni a korallokat fenyegető veszélyre a figyelmet. A környezetszennyezés ugyanis szörnyű következménnyel lehet az óceánok élővilágának kb. negyede (kb. egymillió féle élőlény) számára otthont biztosító korallokra is. Mára a drágakőként jól ismert vörös-korallnál már az óceánban tapasztalható a fakulás.
Ékkőként már 30000 éve használják és népszerűsége az évezredek során mit sem kopott. A görög mitológiában Perszeusz  - Medúsza legyőzője - történetében is találkozunk a korall keletkezésével.

A CITES II. függelékébe több mint 200 korallfaj tartozik.

A fontosabb csoportjaik a következők:
Kék korallok (Coenthecalia)
Orgonakorallok (Tubiporidae)
Feketekorallok (Antipatharia)
Kőkorallok (Scleractinia)
Tűzkorallok (Milleporidae)
Hidrokorallok (Stylasteridae)
A sekély trópusi tengerekben elő óriás kagylók (Tridacnidae) 9 faja került be a CITES II. függelékébe.
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!



network.hu

Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: