728x90 AdSpace

  • FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2016. szeptember 14., szerda

    A világ legextrémebb hallású élőlénye

    A hangot, mint mechanikai rezgést a rezgésszám, azaz a frekvencia értéke alapján három csoportba sorolhatjuk: a 20 Hz-nél kisebb infrahangokra, a 20 és 20000 Hz közötti hallható hangokra, melyeket mi, emberek is érzékelünk, és a 20000 Hz fölötti ultrahangokra.

    Talán a legismertebb, ultrahangokkal kommunikáló állatfaj, a denevér, mely 200 000 Hz magasságú hangokat használ. Ám még ez a lenyűgöző képesség sem tudja felülmúlni annak a rovarnak a hallását, mely a világ legextrémebb hangérzékelésével rendelkezik. Jelenlegi ismereteink szerint bolygónk „hallóbajnoka” nem más, mint egy 2 cm-es lepke, a nagy viaszmoly, mely akár a 300 000 Hz frekvenciájú ultrahangokat is meghallja.


    A felfedezésre 2013-ban bukkantak egy skóciai egyetemen (University of Strathclyde). A kutatók eddig is tudták, hogy egyes molylepkék 240 000 Hz rezgésszámú hangok felvételére is képesek, és hogy ennek nyilvánvaló oka az, hogy a rájuk vadászó denevérek által kibocsátott ultrahangokat időben érzékeljék, és elmenekülhessenek. De a 300 kHz-es érték alaposan megdöbbentette a kutatókat, hiszen nem teljesen világos, hogyan tudta a nagy viaszmoly kifejleszteni ezt a hihetetlen képességet, mely jóval túlszárnyalja a denevérek által kibocsátott ultrahangokat.

    A gerinctelenek közül csak az ízeltlábúak rendelkeznek hallószervvel, melynek egyik típusa a szöcskéknél, sáskáknál, tücsköknél, kabócáknál, poloskáknál és lepkéknél megtalálható timpanális szerv. Ez a szerv –mely a toron vagy a végtagokon található – tartalmaz egy vékony dobhártyát, mely érzéksejtekkel áll kapcsolatban. Azonban nem minden timpanális szervvel rendelkező rovar képes olyan rezgésszámú hangokat meghallani, mint egyes molyok. A sáskák például „csupán” 300-10 000 Hz felvételére képesek. 2013-ban azt is felfedezték, hogy ezek a rovarcsoportok a rájuk vadászó madarak által keltett zajokat is észlelik, ami némi védelmet jelent számukra a légicsapások ellen. Lepkéknél és molyoknál megfigyelték, hogy a rovarok hallószerve reagál a szárnyak által keltett suhogó hangokra, és a becslések szerint egy közeledő madár zaját ezek a rovarok nagyjából 2,5 méter távolságból meghallják. Természetesen a minél hatékonyabb álcázás érdekében a madarak is kifejlesztettek olyan technikákat, melyekkel a repülés okozta zajt csökkenthetik. Ezt a baglyok vitték tökélyre, melyek szinte nesztelenül csapnak le, köszönhetően tollszerkezetüknek, mely lecsökkenti a szárny feletti légáramlást.

    2015-ben egy újabb érdekességre bukkantak a kutatók, nevezetesen arra, hogy a korral járó hallásromlás jelensége még a rovarokat is utoléri, csekélyke élettartamuk ellenére. Az egyiptomi vándorsáskáknál kimutatták, hogy a fiatal felnőttek sokkal jobban érzékelik a hangokat. Ez valószínűleg rugalmasabb szöveteiknek köszönhető. Ugyanakkor az ivarérett nőstények és az idősebb sáskák kevésbé érzékenyek a hangokra.
    Ki gondolná, hogy bolygónk végtelenül színes állatvilágából a hallás tekintetében éppen egy parányi molylepke emelkedik ki? Ennek az állatnak a hangérzékelő képessége – akárcsak a lepkék, a sáskák, a szöcskék, a tücskök, a poloskák és a kabócák hallása - még biztosan sok érdekességet rejt.
    A kutatók a nagy viaszmollyal kapcsolatos felfedezést új, miniatűr mikrofonok kifejlesztésében tudják hasznosítani.
    Közzétette: www.fenyorveny.hu
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!




    mindenamihallas.hu
    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: A világ legextrémebb hallású élőlénye Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top